Ugrás a tartalomhoz

Szeged–Karlova-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szeged–Karlova-vasútvonal
Csóka állomás
Csóka állomás
A Szeged–Karlova-vasútvonal útvonala
Hossz:65[J 1] km
Nyomtávolság:1435 mm
135, 140, 136
0 Szeged
felrobbantott Szegedi vasúti Tisza-híd
2 Újszeged
Újszőreg
6 Szőreg
121 (Kétegyháza) - Békéscsaba felé
Szeged–Temesvár-vasútvonal Temesvár felé
10 Tiszasziget-Újszentiván[J 2]
12 Vedresháza[J 3]
Magyarország Szerbia országhatár
16 Gyála (Đala)
18 Ókeresztúr[J 4] (Srpski Krstur)
Meglévő szakasz vége
28 Törökkanizsa (Novi Kneževac)
35 Szanád (Sanad)
Vasútvonal Zenta felé
40 Csóka (Čoka)
46 Tiszaszentmiklós (Ostojićevo)[J 5]
53 Padé (Padej)[J 6]
60 Esztermajor (??)
66 Bocsár (??)
Vasútvonal Nagykikinda felé
71 Karlova (ma Beodra része) (Novo Miloševo)
Nagykikinda–Nagybecskerek-vasútvonal
122 Nagybecskerek (Zrenjanin)

Az egykori Szeged–Karlova-vasútvonal a Bánságban a Tisza bal partján található településeket kötötte össze.

Története

[szerkesztés]

A vasútvonalat a Szeged-Karlovai HÉV társaság építtette helyiérdekű vasútként. A 65 km hosszú vasútvonal 1897. szeptember 26-án nyílt meg. A vonal 23,6 kg/m tömegű "i" rendszerű sínekből épült kavicságyazaton, faaljakkal, sínszeges leerősítéssel. Forgalmi kezdőpontja Szeged volt,[1] de csak Szőreg vasútállomáson ágazott ki a MÁV Szeged–Temesvár-vasútvonalából, Szeged és Szőreg között közös használatú volt a pálya. A vonal Szőregtől déli irányba indult a Tisza mentén, majd Karlova (ma Beodra része) állomásnál csatlakozott a Nagykikinda–Nagybecskereki HÉV vonalába. A két vasúttársaság már három évvel a Szeged–karlovai vonal megnyitása után, 1900-ban egyesült Szeged-nagykikinda-nagybecskereki Egyesült HÉV néven.[2] A vonatok az 1901-es menetrend szerint közvetlenül Szeged–Karlova–Nagybecskerek között közlekedtek (133. sz. vonal), míg Karlova és Nagykikinda közötti vonalszakasz külön menetrendi mezőt kapott (134).[3] 1915-ben Tisza-híd és vasútvonal épült Zenta és Csóka között, így Csóka elágazó állomássá vált.

A trianoni határ kettévágta a vasútvonalat, túlnyomó része (Gyála–Törökkanizsa–Karlova) a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (későbbi Jugoszláviához) került. Magyarországon csak egy rövid 9 km-es szakasz maradt (Szőreg–Vedresháza), a szomszédos Szeged–Temesvár–vasútvonal is hasonlóképpen csonkán végződött Szőreg után.

A II. világháborúban, 1944-ben felrobbantották a szegedi vasúti Tisza-hidat, majd 1946-tól az ideiglenes fahíd elbontásával végleg megszűnt a vasúti átkelés Szegednél a Tiszán, ami fokozta a magyarországi vonalszakasz elszigeteltségét, ami így Újszeged–Vedresháza viszonylatra rövidült. 1946 októberében felszedték Vedresháza megállóhely és az országhatár közötti vonalszakaszt. A vonal megmaradt magyarországi szakaszát Szőreg és Vedresháza között 1959. október 1-jén szüntették meg kihasználatlansággal indokolva, 1961-ben a síneket is fölszedték. Az 1959–60-as vonalbezárások a magyarországi vonalbezárások első hullámának tekinthetők, ekkor jellemzően rövid, osztrák és jugoszláv határ mentén található elvágott vonalakat zártak be. A vonal megszűnése előtt a 156-os számot viselte.[4]

Jelenleg

[szerkesztés]

A vajdasági oldalon jelenleg CsókaKarlova (ma Beodra, szerbül Novo Miloševo, de a vasútállomás szerb neve Banatsko Miloševo) között van személy- és teherforgalom, amely a Szabadka–Zenta-vasútvonallal közösen a Szerb Államvasutak (ŽS) 33-as számú Szabadka–Zenta–Csóka–Beodra-vonalának része.[5] Csókától észak felé haladva Törökkanizsáig a pálya megvan, de járhatatlan. Ezen a szakaszon Csókától haladva megkezdték a síncserét "i"-ről "c" (34,5 kg/m) sínrendszerre, de Törökkanizsa előtt mintegy 2 km-re véget ér a "c" vágány, és az eredeti "i" (23,6 kg/m) vágány vezet tovább. Törökkanizsától északra Gyáláig és az országhatárig tartó szakaszt felszedték.

Képek

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Szőreg–Karlova között.
  2. Névváltozatok:
    Ó- és Uj-Szt.-Iván (1901)
    Tiszasziget-Úszentiván (1958)
  3. Névváltozatok:
    Vedresháza 3. sz. őrh. (1901)
    Vedresháza (1958)
  4. Az 1901-es menetrend Szerb-Keresztúrként jelöli, a falu magyar neve Ókeresztúr.
  5. Az 1901-es menetrend Tisza-Szt.-Miklós néven jelöli.
  6. Az 1901-es menetrend Pádé néven jelöli.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1896. évi XXVII. törvénycikk a szeged-karlovai helyi érdekü gőzmozdonyu vasut engedélyezéséről. [2011. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 14.)
  2. 1900. évi XII. törvénycikk a nagykikinda-nagybecskereki és szeged-karlovai helyi érdekü vasutak engedélyokiratainak egyesitése tárgyában Archiválva 2011. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (1000ev.hu)
  3. 1901. nyári menetrend, 204-207. oldalak. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 14.)
  4. 1948-as menetrendi térkép. [2012. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 14.)
  5. A Szerb Államvasutak térképe. [2010. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 14.)