Ugrás a tartalomhoz

Cegléd–Szeged-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cegléd–Szeged-
vasútvonal
InterCity érkezik Szegedre
InterCity érkezik Szegedre
A Cegléd–Szeged-vasútvonal útvonala
Vonal:140
Hossz:118 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:120 (100) km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Cegléd–Szeged-vasútvonal témájú médiaállományokat.
100a Budapest felé
0 Cegléd
Nyársapát elágazás 100a Szolnok felé
Szolnoki út
4609 Törteli út
3 Ceglédi szállások
46 119 József Attila út
11 Nyársapát
Ceglédi út
18 Nagykőrös
4601 Pótharaszti út
kiágazás a bezárt Nagykörösi Konzervgyár felé
Örkényi út
Pest vármegye / Bács-Kiskun vármegye
24 Fekete
Katona Zsigmond utca
27 Katonatelep
Barka utca
Vághegy
Vaspálya utca
Ceglédi út
33 Kecskemét
Szolnoki út
iparvágány a volt BÁCSÉP házgyár felé
142 Lajosmizse, 152 Fülöpszállás felé
Mártírok útja
Városföld elágazás 145 Szolnok felé
Csukás-éri-főcsatorna
Mindszenti körút
36 Kecskemét-Parasztfőiskola[1]
40 Kiskunfélegyházi út[2]
40 Iparvágány a Mercedes gyár felé
45 Városföld
49 Kunszállás
5401
146 Kunszentmárton felé
5302
58 Kiskunfélegyháza
5403 Engels út
155 Kiskunhalas / 147 Szentes - Orosháza felé
64 Selymes
68 Petőfiszállás
72 Petőfiszállási tanyák
Bács-Kiskun vármegye / Csongrád-Csanád vármegye
78 Csengele
81 Kisteleki szőlők
87 Kistelek
5411 Vaspálya utca
91 Kapitányság
5422 Őszeszék tanya
93 Balástya[3]
96 Őszeszék
99 Vilmaszállás
102 Szatymaz
Fehértó-Majsai-főcsatorna
103 Jánosszállás
Algyői-főcsatorna
108 Szegedi halastó
iparvágány a volt DÉLÉP házgyár felé
110 Kiskundorozsma
Dorozsmai úti vontatóvágány ("Szállásvágány")
5405 Dorozsmai út
Bajai út
136 Röszke / 135 (Orosháza) - Békéscsaba felé
Szabadkai út
kiágazás a Pick szalámigyár felé
43 103 Tompai Kapu út
Téli kikötő felé
116 Szeged-Rendező
Szeged-Tisza teherpályaudvar felé
118 Szeged
felrobbantott Szegedi vasúti Tisza-híd
Újszeged[4]
121 (Kétegyháza) - Békéscsaba felé

A Cegléd–Szeged-vasútvonal a MÁV 140-es számú, részben kétvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasúti fővonala a Dél-Alföldön. A Kiskunságot észak-déli irányban átszelve jelentős belföldi forgalmat bonyolít le. Határátkelő híján nemzetközi gyorsvonatok csak rendkívüli esetben, kerülő úton közlekednek erre.

Története

[szerkesztés]

A Cegléd-Szeged-Temesvár vonal tervei már 1847-ben elkészültek. A vasút első, Cegléd-Kiskunfélegyháza szakasza 1853. szeptember 3-ra lett kész, a Szegedig tartó szakaszt 1854. március 4-én adták át. Az állami vonalat 1855-ben eladták a nevével ellentétben magánvasúti Államvasút-Társaságnak. A cég a birtokába került vasutakért, erdőkért, bányákért 200 millió frankot fizetett, az állam a vasutakra 5,2%-os jövedelmet garantált.[5] A vonalat Cegléd és Kiskunfélegyháza között 1980-ban, Szegedig 1982-ben villamosították. Városföld és Kiskunfélegyháza között 2005-ben megépítették a második vágányt is.

Tervben van a Kiskunfélegyháza-Szeged rendező szakasz pályasebességének emelése 160 km/h sebességre és bizonyos szakaszok kétvágányúvá történő fejlesztése.[6][7]

A pálya

[szerkesztés]

A 13 km hosszú VárosföldKiskunfélegyháza közötti állomásköz kétvágányú szakaszának kivételével egyvágányú a pálya. (Itt a második vágány 2005-ben épült meg. Eredetileg Kecskemétig tervezték kiépíteni. A régin maradt a 100 km/h engedélyezett sebesség.) A második vágány helye Ceglédtől Szegedig végig megvan, a kecskeméti elkerülőút felüljáróit pedig úgy építették, hogy a jövőben elférjen. Azonban pénzhiány miatt még nem épült meg, csak a már említett rövid szakaszon. Régebben a vasútvonal folytatódott Temesvár felé (illetve Szőregnél leágazó vonal indult Makó felé), viszont ez a kapcsolat ma már nem létezik az 1920-as trianoni határmódosítás és a szegedi vasúti Tisza-híd 1944-es felrobbantása miatt. Cegléd és Kiskunfélegyháza fontos elágazó állomások.

2003-2008 között vonali és állomási felújításokat végeztek 15,2 milliárd forint értékben. A rehabilitációs munkák keretében korszerű UIC 60 felépítmény épült Cegléd – Kiskunfélegyháza állomások között a nyíltvonali szakaszokon és az állomások átmenő fővágányain. 2011 áprilisában megépült a kecskeméti Mercedes-gyár iparvágánya, amelynek nyíltvonali kiágazása ("Mercedes elágazás") a 2003-ban megszűnt Kiskunfélegyházi út megállóhely helyén létesült Kecskemét és Városföld állomások között.[8]

Kezdőpont Végpont Hossz [km] Sebesség [km/h]
Cegléd Kiskunfélegyháza 58 120
Kiskunfélegyháza Szeged 60 100

A pályán a megengedett legnagyobb tengelyterhelés 210 kN.[9]

Forgalom

[szerkesztés]

Személyforgalom

[szerkesztés]

Az 1990-es években a hagyományos gyorsvonatok mellett megjelentek az első BDVmot és BVhmot motorvonatból kiállított InterCity vonatok, de ezeket leváltották a hagyományos IC kocsik. A gyorsvonatok közül néhány Bmx kocsikból állt. Ezek az ütemes menetrend bevezetéséig eléggé rendszertelenül közlekedtek. Két vonat közt 2-3 óra is eltelhetett.

A vonalon 2006 óta ütemes menetrend van érvényben, óránként közlekednek BudapestSzeged viszonylatban egyesített InterCity+gyorsvonatok. (Az országban először egyedülálló módon intercity kocsik mellé - helyjegy nélkül igénybe vehető - gyorsvonati kocsikat sorolnak egy szerelvénybe. Ezt az összeállítást a köznyelv tréfásan „öszvérnek”, "vegyesvonatnak", hibrid-IC-nek, illetve „hibridvonatnak”[10][11] nevezi. Csak a nyári szezonban a Balaton déli partján közlekedő gyorsvonatok kocsi-összeállítása hasonló.) 2008-ban a budapesti Nyugati pályaudvarról Szegedre reggel indult az egyetlen olyan személyvonat, amely mindenhol megállt. A 2019-es menetrendváltástól új vonatnemet vezettek be a vonalon Televonat néven. A vonatok csak tanévben vasárnaponként közlekednek kizárólag Stadler FLIRT motorvonatokból kiállítva.[12]

Napjainkban Cegléd és Kecskemét között egy pár reggeli személyvonat kivételével csak az „hibrid-IC-k” járnak MÁV V43-as mozdonyokkal. Kecskemét és Kiskunfélegyháza között az IC mellett a Délkör InterRégió közlekedik még, amely Félegyháza után Kiskunhalas felé halad tovább Ez a szerelvény 2009-ben V43 + két személykocsi volt, 2009 decemberétől azonban már MÁV 6341 sorozatú orosz motorkocsi. Szeged és Kiskunfélegyháza között egyelőre megmaradtak a személyvonatok, szintén V43 mozdonyokkal jártak, de most már Bzmot és MÁV 6341 sorozat fordul elő ezekben a személyvonatokban. 2022. október 1-jétől az InterCity vonatok nevei, egységesen, a Napfény nevet viselik, és a vonatban már megtalálható a bisztrószakasz, valamint a prémium fülke is.

Teherforgalom

[szerkesztés]

Korábban a vonal teherforgalmának zömét a szegedi gyárak (pl. DÉLÉP-házgyár, ruhagyár) adták, ám a szegedi ipar rendszerváltozás utáni átalakulásával a vonal jelentősége nagyot csökkent. A rendszerváltás után nyílt meg a kiskundorozsmai állomáson a RoLa terminál, amely a vasútvonal számára komoly teherforgalmat jelentett. Ennek működése azonban 2012-ben megszűnt. Rendszeresek az Algyő melletti olajipari létesítmények számára szénhidrogén-szállítást végző tehervonatok. A 2000-es évek közepe óta a Dél-Alföldi régió nagy közlekedési fejlesztéseihez ezen a vasútvonalon szállították az építőanyagot, így például közúti építőanyagot az M5-ös, M43-as és 47-es utak építéséhez, illetve vasútépítési anyagokat a szegedi villamoshálózat felújításához. A vonal felső szakasza számára további forgalmat generál a 2012-től kezdve egyre jobban kiépülő, napi több vonatot fogadó/indító kecskeméti Mercedes autógyár.

Járatok

[szerkesztés]

2022-2023-as menetrend adatait tartalmazza.[13]

Vonat Útvonal Megjegyzés
Személyvonatok
 S20  Budapest-Nyugati – Cegléd – Kecskemét – Szeged Pénteken meg szombaton, 1 darab
 S225  Szolnok – Cegléd – Kecskemét Munkanapokon 10 pár
személy Kiskunfélegyháza – Szeged Napi 4 pár (Munkanapokon plusz 1 Szeged felé)
személy Kiskunfélegyháza – Csengele Napi 1 pár (munkanapokon plusz 1 Csengele felől)
személy Cegléd ➔ Kecskemét Munkanapokon 1 darab Kecskemét felé
személy Budapest-Nyugati – Kecskemét Naponta 1 Kecskemét felé és 3 Budapest felé
IR 7800-7896 Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Kiskunhalas 2 óránként
InterCity vonatok
IC 700-737 Napfény Budapest-Nyugati – Cegléd – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged Óránként
Expresszvonatok
Ex 1786/1787 Aranyhíd Balatonszentgyörgy – Siófok – Székesfehérvár – Kőbánya-Kispest – Cegléd –Szeged Nyáron napi 1 pár
Gyorsvonatok
17008 Budapest-Nyugati ➔ Cegléd ➔ Kecskemét ➔ Kiskunfélegyháza ➔ Szeged Augusztus 20-án késő este Szeged felé

Képek

[szerkesztés]

Állomások galériája

[szerkesztés]

Balesetek

[szerkesztés]

A dorozsmai vasúti baleset a 20. század elejének egyik jelentős magyarországi vasúti balesete. 1907. április 12-én az Orsováról Budapestre tartó vonat kocsijai Szeged északi határában, Dorozsmán egy kitérőn áthaladva kisiklottak. A 4 áldozattal járó baleset okát a szakemberek nem tudták megnyugtatóan tisztázni.

Érdekességek

[szerkesztés]
  • A pálya alépítménye végig kétvágányúnak épült, azonban a második vágány nem készült el sohasem. Közkeletű hiedelem, miszerint egyes vasútvonalainkon a második vágányt elbontották volna az első világháború után a trianoni békeszerződés kitételeként, mivel a békeszerződés ilyet nem írt elő.[14]
  • Kétszer is előfordult, 1868. november 14-én és 1868. december 8-án, hogy betyárok felszedték a síneket Félegyháza és Szeged között, megpróbálva kirabolni a vonatot. Nem jártak sikerrel.
  • A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá.[15][16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Régi nevén Kecskeméti Mezőgazdasági Szakiskola
  2. Az 5-ös számú főút és a vasút kereszteződésénél volt a megállóhely.
  3. Régi nevén Szeged-felsőtanya.
  4. Újszeged állomás. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 4.)
  5. Keller László: A Félegyháza-csongrádi helyi érdekű gőzmozdonyú vasútról - A vasút, 1986. augusztus
  6. MÁV szűk keresztmetszet kiváltás kapcsán az Kiskunfélegyháza – Szeged-Rendező vasúti vonalszakasz kivitelezéséhez szükséges engedélyezési-, tendertervek és tenderdokumentáció elkészítése
  7. MÁV-vezér: Kétvágányúvá válik a most egyvágányú vasútvonal Kiskunfélegyháza és Szeged között
  8. Mercedes köldökzsinórja. iho.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
  9. Archivált másolat. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 4.)
  10. Fekete Klára: Ajjaj, hibridvonat Archiválva 2014. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben - Delmagyar.hu
  11. Mire megkedvelték, megszűnik a hibridvonat? Archiválva 2014. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben - Delmagyar.hu
  12. Balázs, Róth: Mégis életbe lép a vasúti menetrend, változik a szegedi IC-k közlekedése (magyar nyelven). Szeged Ma - tények és vélemények. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  13. 140-es vasútvonal menetrendje. (Hozzáférés: 2022. december 11.)
  14. A békeszerződés egy részlete[halott link]
  15. Halász Péter: RegionalBahn: Átalakult az Alföld. regionalbahn.blogspot.de, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)
  16. Az így készült videók közül a Youtube-on több megtekinthető

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Cegléd–Szeged railway line
A Wikimédia Commons tartalmaz Cegléd–Szeged-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Útvonaltérkép: Bing / Google
KML is not from Wikidata