Ugrás a tartalomhoz

Kistelek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kistelek
Szent István tér
Szent István tér
Kistelek címere
Kistelek címere		 Kistelek zászlaja
Kistelek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád-Csanád
JárásKisteleki
Jogállásváros
PolgármesterNagy Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám6760
Körzethívószám62 [2]
Népesség
Teljes népesség7072 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség100,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület69,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 28′ 23″, k. h. 19° 58′ 48″46.473056°N 19.980000°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 23″, k. h. 19° 58′ 48″46.473056°N 19.980000°E
Kistelek (Csongrád-Csanád vármegye)
Kistelek
Kistelek
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Kistelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistelek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kistelek város Csongrád-Csanád vármegye Kisteleki járásának székhelye és egyetlen városa.

Fekvése

[szerkesztés]

Miután a török feldúlta az ország középső területeit, szükség volt az újbóli betelepítésekre, és ennek következtében Szeged és Kiskunfélegyháza közé félúton kitelepítettek 100 családot a Kis-Telek-i pusztára, aminek a leszármazottjai többé-kevésbé ma is itt élnek.

A nevezetes 20. hosszúsági kör (meridián) csak pár kilométerrel található keletebbre a település központját képező körforgalomtól.

Két eltérő adottságú terület, a homokkal teli Kiskunság, és az agyagos Tisza-völgye határán fekszik. E két terület arculatilag is különbözik, míg az egyikre kiterjedt tanyavilág jellemző (pl.: Zöldmező Kemping Balástyán), addig a másikra a nagybirtokos majorsági rendszer (pl.: az Ópusztaszeren található Pallavicini kastély).

Talajai meglehetősen heterogén összetételűek. Ópusztaszer és Kistelek határában inkább az agyagos talaj a jellemző. Csengele határában homokot találhatunk, amikben fellelhetünk itt-ott szikes legelőket, kilúgozott édesvízi mészköves területet. A folyószabályozások előtti Fehér-tónak a maradványai közül is fellelhetünk párat (Nagy-szék, Müller-szék, Bíbic-tó), melyek lassanként elmocsarasodnak és folyamatosan pusztulnak. Ezzel együtt jelentős madárvilágnak adnak otthont, messze vidékekről vonzva a környékre az ornitológusokat, hiszen költ például ezen a tájon az európai viszonylatban is ritka gólyatöcs és számos más partimadár.

A belterület nagy részén már nem találkozhatunk természetes talajtakaróval, hisz a belvizek elhárítása érdekében sok mélyebben fekvő területrészt feltöltöttek. Ezek a területek például a Zrínyi u., Jókai u. vége akár egy régi temetőt is rejthetnek magukban. Vagy például a víztorony és környéke, ahol hajdanán szőlőskertek is voltak, amíg ki nem parcellázták és fel nem töltötték a helyüket.

Növényzete a 19-20. század fordulója előtt a fás pusztákéhoz volt hasonló; mára nagy része kultúrterületté vált, csak kis része maradt meg legelőként, természetes erdős növényzet pedig szinte nem is maradt, talán a szórványosan felbukkanó, magról kelt keskenylevelű ezüstfás (népies nevén olajfás[4]) foltok emlékeztetnek az eredeti tájképre. Szerencsére a kommunizmus nem érintette úgy a tanyavilágát, mint más területeket, kiterjedt a tanyavilága is. Manapság hanyatlóban van, fejlesztésre szorul, sok a lepusztult állapotú.

Megközelítése

[szerkesztés]

A város központján áthalad, annak főutcájaként, nagyjából észak-déli irányban az 5-ös főút, így az a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. A környező települések közül Kiskunmajsával-Kömpöccel és Ópusztaszerrel van közvetlen közúti összeköttetése, mindhárommal az 5411-es út kapcsolja össze. Érinti a területét az M5-ös autópálya is, melynek legközelebbi csomópontja a központjától mintegy 4,5 kilométerre nyugatra található, közigazgatásilag Csengele területén, a sztráda és az 5411-es út keresztezésénél.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Cegléd–Szeged-vasútvonal érinti, melynek három megállási pontja van itt: Csengele vasútállomás, Kisteleki szőlők megállóhely és Kistelek vasútállomás. A két előbbi külterületek között létesült, míg a városi állomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, nem messze az 5411-es út és a vasút keresztezésétől; közúti elérését az előbbi útból északnak kiágazó 54 321-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

[szerkesztés]

Először 1420-ban említik oklevélben,[forrás?] helyén már a középkorban templomos, kun település létezett.[5] A település a törökdúlás után hosszabb időre Szeged pusztája lett.

Kistelek-pusztán 1747-ben, a félegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét szállás állt.

Kistelek újkori benépesítése egészen speciális indokból történt. A szeged-pesti országút a kistelki pusztán menve keresztül, gyakran megtörtént, hogy itt a postát kirabolták. A kormány úgy próbált segíteni a bajon, hogy Szeged városára 1774-ben ráparancsolt, szakítson ki határából 11 ezer hold földet és azt népesítse be. Némi vonakodás után Szeged, a vár­megye közreműködése mellett Kistelekre 100 családot hozatott, leginkább a Mátra vidékéről, s azoknak elegendő földet bocsátott a rendelkezésükre.[6] A homokot szőlőtermesztéssel hasznosították, azonban egy filoxéra járvány tönkretette szőleit az 1870-80-as években.

Kistelek 1970. január 1-jétől nagyközség, 1984-ben városi jogú nagyközség, 1989. március 1-jétől város. Öt környező település – Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer – kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Ott József független 1990–1998 Az 1990-es polgármester-választásról, a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása alapján csak annak végeredménye állapítható meg.[7]
MSZP Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 2172 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1670 szavazatot szerzett meg, amivel 76,89 %-os eredményt ért el.[8]
Nagy Sándor Fidesz 1998– Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 3053 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 1692 szavazatot szerzett meg, amivel 55,42 %-os eredményt ért el.[9]
A 2002. október 20-án megtartott választáson a 2933 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 2497 szavazatot szerzett meg, amivel 85,13 %-os eredményt ért el.[10]
Fidesz-KDNP A 2006. október 1-jén megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 2059 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[11]
A 2010. október 3-án megtartott választáson a 2717 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1745 szavazatot szerzett meg, amivel 64,23 %-os eredményt ért el.[12]
A 2014. október 12-en megtartott választáson a 2319 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1723 szavazatot szerzett meg, amivel 74,3 %-os eredményt ért el.[13]
A 2019. október 13-án megtartott választáson a 2447 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1224 szavazatot szerzett meg, amivel 50,02 %-os eredményt ért el, mindössze egyetlenegy szavazattal legyőzve független kihívóját, Mészáros Gábort.[14]
A 2024. június 9-én megtartott választáson a 3429 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 1643 szavazatot szerzett meg, amivel 47,91 %-os eredményt ért el.[1]

Gazdaság

[szerkesztés]

A munkanélküliség nagyon magas, 2011 első negyedévében 19,1 százalékot mértek.[15]

Itt működik a megyei tejüzem egykori területén az 1994-ben alakult Kisteleki M + M Sajtgyártó Kft..[16]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
7138
7095
6917
7067
6995
7039
7072
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,2%, református 2,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,1% (23,6% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,5% románnak, 0,2% németnek, 0,1% szerbnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,3% volt római katolikus, 2,4% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 1,7% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (43,9% nem válaszolt).[19]

Egyházak

[szerkesztés]

Nevezetességek, látnivalók

[szerkesztés]

Közoktatási intézmények

[szerkesztés]
  • Gróf Klebelsberg Kuno Művelődési Központ
  • Árpád Fejedelem Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola
  • Kisteleki Általános Iskola
  • Kollázs Művészeti Iskola
  • Rózsaliget Kollégium
  • Hétszínvirág Óvoda
  • Szivárvány Óvoda

Jelentősebb civil egyesületek, szervezetek a városban

[szerkesztés]
  • Kisteleki Kertészek és Kertbarátok Egyesülete
  • Nyugdíjas Klub
  • Kisteleki Városvédő Egyesület
  • IKER - Ifjú Keresztények Egyesülete
  • Ifjú Kistelekiek Szövetsége

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Itt született

[szerkesztés]

Díszpolgárok

[szerkesztés]

A város díszpolgárai az alábbi személyek:

  • gróf Apponyi Albert (1920)
  • gróf Bethlen István (1926)
  • Horváth János, gumijavító mester (2001)
  • Molnár István, pedagógus (2001)
  • Rostás Sándor, plébános (2003)
  • Dr. Hajdú István, gyógyszerész (2005)
  • Gyifko Gyula Kálmán, szíjgyártó mester nép iparművész (2010)
  • Törökgyörgy József, tánctanár (2013)
  • Törökgyörgy Józsefné, tánctanár (2013)
  • Dr. Pálinkás Pál, orvos (2014)
  • Sándor Habsburg-Lothringen (2018)

Kistelek az irodalomban

[szerkesztés]
  • Kistelek a helyszíne és ihletője Móra Ferenc A bába című írásának.
  • A történet számos motívumából ítélve (illetve az író személyes közlése alapján) Kistelek az egyik fő helyszíne Temesi Ferenc Híd című regényének; a könyvben a település Tengőd néven szerepel (nem azonos az azonos nevű, létező Somogy vármegyei Tengőd településsel).

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Templomkert
    Templomkert
  • Szent István tér
    Szent István tér
  • Szent László tér
    Szent László tér
  • Szent István tér
    Szent István tér
  • Kocsó-kápolna és kálvária-stációk
    Kocsó-kápolna és kálvária-stációk
  • Kisteleki Városháza
    Kisteleki Városháza
  • Kisteleki római katolikus templom
    Kisteleki római katolikus templom
  • Gróf Klebelsberg Kunó Művelődési Központ
    Gróf Klebelsberg Kunó Művelődési Központ
  • Kisteleki Agrár-Oktatási Központ
    Kisteleki Agrár-Oktatási Központ

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kistelek települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 11.)
  2. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2007 – Központi Statisztikai Hivatal[halott link]
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ http://epa.oszk.hu/01600/01609/00041/pdf/MFME_EPA01609_1998_neprajzi2_047-074.pdf
  5. ↑ Ethnographia • 90. évfolyam (1979) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
  6. ↑ Csongrádvármegye története II. (Budapest, 1898) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
  7. ↑ Kistelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Kistelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  9. ↑ Kistelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  10. ↑ Kistelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  11. ↑ Kistelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  12. ↑ Kistelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)
  13. ↑ Kistelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  14. ↑ Kistelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  15. ↑ 13,6 százalékos a munkanélküliség Csongrád megyében Archiválva 2011. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben – Délmagyar.hu
  16. ↑ https://www.ceginformacio.hu/cr9310282083
  17. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  18. ↑ Kistelek Helységnévtár
  19. ↑ Kistelek Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Kistelek
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistelek témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kistelek&oldid=27438947”