Tápai Antal
| Tápai Antal | |
| Született | 1902. április 6.[1] Kistelek |
| Elhunyt | 1986. szeptember 20. (84 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | szobrász |
| Sírhelye | Szeged Belvárosi temető (XVIII - díszsírhely (A/1)-1)[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tápai Antal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tápai Antal (Kistelek, 1902. április 6. – Szeged, 1986. szeptember 20.) szobrászművész.
Életpályája
[szerkesztés]1905-ben szülei Szegedre költöztek. Itt végezte alsóbb iskoláit, majd a MÁV szegedi műhelyében lakatos szakmát tanult. 1923-ban kezdett faszobrászattal foglalkozni. Petrovics Emil és Móra Ferenc javaslatára 1926-tól Szeged város ösztöndíjával a budapesti képzőművészeti főiskolára került, ahol Szentgyörgyi István tanítványa lett. Oklevelének megszerzése után, 1931-ben ösztöndíjjal három hónapot töltött Rómában. Hazatérése után Szegeden telepedett le. A második világháború előtt Szeged egyetlen jelentős szobrászaként vett részt a város kulturális életében. A háború után, 1948-ban megalapította a Szegedi Képzőművészeti Kört. 1961-től 1964-ig a Tömörkény István Gimnázium igazgatóhelyettese, majd haláláig a gimnázium általa megszervezett művészeti tagozatának igazgatója volt. 1983-ban, Szegeden Életutam címmel kiadta visszaemlékezéseit.
Művészi pályája
[szerkesztés]Már harmadéves főiskolai hallgatóként, 1929-ben elnyerte a Ferenczy István-díjat. Érméket, plaketteket, kisplasztikákat, emlékműveket és portrészobrokat egyaránt készített. Műveit a realista szemlélet és a Római Iskola monumentális felfogása egyaránt jellemzi. Szobrain Medgyessy Ferenc, Mészáros László és Boda Gábor hatása érezhető. Témáit általában a kétkezi emberek világából merítette. Rendszeresen szerepelt országos és megyei tárlatokon. 1958-ban, 1973-ban és 1980-ban Szegeden egyéni kiállításon mutatta be műveit. Jelentős érdeme a fémszobrászat régi hagyományokhoz kötődő, de korszerű eszközöket alkalmazó megújítása. Kovácsolt domborművei ma Szegeden kívül megtalálhatóak az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és Izraelben is. 1980-ban Tipity Jánossal könyvet adott ki Szeged vasművessége címmel. Köztéri műveinek túlnyomó része Szegeden és Szeged környékén áll. Egyéb műveit a Magyar Nemzeti Galéria és a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. Munkásságát 1981-ben Juhász Gyula-díjjal, 1983-ban Szeged város alkotói díjával és 1985-ben SZOT-díjjal ismerték el.
Főbb művei
[szerkesztés]
- Üvegfúvó (Szeged, 1929)
- Szerb katonák első világháborús emlékműve (Szeged, Szerb temető, 1932)
- A Klauzál Gábor Gimnázium hősi emlékműve (Szeged, 1934)
- Az állami főreáliskola hősi emlékműve (Szeged, 1936)
- Gyógyítás (Szeged, 1937)
- Feketeházy János (dombormű, Szeged, 1937, megsemmisült)
- Lourdes-i Mária (Szeged, Újszegedi római katolikus templom, 1937)
- Jézus szíve (Szeged, Petőfitelep, római katolikus templom, 1937)
- Ellenforradalmi emlékmű (Szeged, 1938, megsemmisült)
- Móra Ferenc (Szeged, 1938)
- A kis Móci mellszobra (Gipsz-szobor) Szeged, 1941 Magántulajdon. Németország
- Tömörkény István (Szeged, 1943)
- József Attila (Szeged, Dóm tér, 1947)
- Móra Ferenc (Szeged, Dóm tér, 1948)
- Keresztelő kút (Szeged, Alsóvárosi templom, 1949)
- Vedres István (Szeged, 1950)
- Sánta Lajos portré (Szeged, 1950, fa, magántulajdon)
- Munkás-paraszt szövetség (Szeged, 1954)
- Faültetők, család (Szeged, 1954)
- Várépítő gyerekek (Szeged, 1954)
- Pihenő munkáscsalád (Szeged, 1954)
- Erkel Ferenc (fülkeszobor, Szeged, Nemzeti Színház, 1956)
- Katona József (fülkeszobor, Szeged, Nemzeti Színház, 1956)
- Dózsa György (Szeged, 1957)
- Dankó Pista (Szeged, 1958)
- Móra Ferenc (Szeged, 1959)
- Halas fiú (Szeged, 1959)
- József Attila (Szeged, 1960)
- József Attila (Szombathely, 1961)
- Harcsás fiú (Szeged, 1961)
- Gagarin-emlékmű [1][halott link] (Szeged, 1961)
- Tavasz (Szeged, 1963)
- Óriás harcsa (Szeged, 1966)
- Magyarországi Szent Erzsébet (Szeged, Újszegedi római katolikus templom, 1971)
- Erdei Ferenc (Szeged, 1973)
- Madách Imre (Szeged, 1973)
- Lukjanyenko (Szeged, 1974)
- Juhász Gyula (Szeged, 1976)
- Herke Sándor (Szeged, 1976)
- Juhász Gyula (Szeged, 1980)
- Evezős (Szeged, 1981)
- Kálmány Lajos (Szeged, 1983)
További információk
[szerkesztés]
- Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. ISBN 963-8477-46-6 Online elérés
- Tápai Antal
- Tápai Antal Kiállítás (Kistelek város és kistérség honlapján)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15466.htm, Tápai Antal, 2017. október 9.
- ↑ https://epa.oszk.hu/01600/01609/00035/pdf/MFME_EPA01609_2001_irod_190-212.pdf
Források
[szerkesztés]- Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, 1967, ISBN 9630523604
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
