Ferencszállás
| Ferencszállás | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Szegedi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Jani János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6774 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 617 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 103,28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 13′, k. h. 20° 21′46.216667°N 20.350000°EKoordináták: é. sz. 46° 13′, k. h. 20° 21′46.216667°N 20.350000°E | |||
 Ferencszállás
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |||
| Ferencszállás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferencszállás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ferencszállás község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Csongrád-Csanád vármegye déli részén, Makótól nyugatra, a Maros partján fekvő település. Makó 10,5, Kiszombor 6, Klárafalva 2,5, Deszk 9,5 kilométer távolságra található. Közigazgatási területének északi határát a Maros folyása jelöli ki – azon túl maroslelei és makói külterületek határolják –, további szomszédai kelet felől Kiszombor, nyugat felől pedig Klárafalva. Dél felől Deszkhez tartozó, jobbára lakatlan külterületek határolják, de ez utóbbi település központja valójában nyugatra fekszik tőle, közel 10 kiloméeres távolságban.
Megközelítése
[szerkesztés]A településen nyugat-keleti irányban végighúzódik a Szegedtől Makóra, majd onnan Románia (Arad) felé továbbvezető 43-as főút, így közúton az említett városok mindegyike felől ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala.
Áthalad a területén, a község déli széle közelében a Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal is, aminek korábban megállóhelye is volt itt, Ferencszállás megállóhely, ahova a községből a 43 307-es számú mellékút vezetett. A megállóhely azonban, a központtól való viszonylag nagy távolsága miatt idővel kihasználatlanná vált, emiatt pedig bezárásra került.
Története
[szerkesztés]1828-ban báró Gerliczy Ferenc alapította. Nevét az alapító földbirtokos keresztnevéről kapta.
1810-1814 között dohányszárító pajták álltak a falu helyén, amit az egykori térképek Kukutyin pusztának neveztek,[3] ahonnan a mai Ferencszállás helyére települtek.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Drenkovics Mihály (független)[4]
- 1994–1998: Faragó János (független)[5]
- 1998–2002: Faragó István János (független)[6]
- 2002–2006: Domokos István (független)[7]
- 2006–2010: Domokos István (független)[8]
- 2010–2014: Jani János (független)[9]
- 2014–2019: Jani János (független)[10]
- 2019–2024: Jani János (független)[11]
- 2024– : Jani János (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 624 | 610 | 605 | 594 | 579 | 583 | 625 | 606 | 617 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2018 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 2%-a cigány, 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,6% németnek, 1,4% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,4%, református 6,3%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 25,8% (13,6% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 1% románnak, 0,8% szerbnek, 0,3% örménynek, 0,3% bolgárnak, 0,2% lengyelnek, 0,2% horvátnak, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27% volt római katolikus, 4,8% református, 0,8% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% ortodox, 2,4% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 23,7% felekezeten kívüli (40,2% nem válaszolt).[14]
Kukutyin
[szerkesztés]
Ferencszállás része Kukutyin puszta. Innen ered a Kukutyinba zabot hegyezni mondás.
Testvértelepülések
[szerkesztés]- Székelydobó, Székelyföld (2011)[15]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Ferencszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Torontálvármegye hajdana (Buda, 1845) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 7.)
- ↑ Ferencszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ferencszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 15.)
- ↑ Ferencszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
- ↑ Ferencszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
- ↑ Ferencszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
- ↑ Ferencszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Ferencszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
- ↑ Ferencszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Ferencszállás Helységnévtár
- ↑ Ferencszállás Helységnévtár
- ↑ Testvérfalu lett Székelydobó[halott link] - Delmagyar.hu
További információk
[szerkesztés]- Ferencszállás község adatai Archiválva 2013. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kukutyinba zabot hegyezni szólás eredete
