Ugrás a tartalomhoz

Perlasz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Perlasz (Перлез / Perlez)
A római katolikus és a görögkeleti templom
A római katolikus és a görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségNagybecskerek
Rangfalu
Irányítószám23260
Körzethívószám+381 23
RendszámZR
Népesség
Teljes népesség3383 fő (2011)[1]
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság63 m
Terület100,3 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 12′ 17″, k. h. 20° 22′ 32″45.204722°N 20.375556°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 17″, k. h. 20° 22′ 32″45.204722°N 20.375556°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Perlasz témájú médiaállományokat.

Perlasz (szerbül Перлез / Perlez, németül Perlas) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagybecskerektől délre, a Béga mellett, Óécska, Rezsőháza és Farkasd közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Perlasz helyén egykor Szige nevű falu állt, mely az 1717 évi kincstári összeírásban Sige néven szerepelt, és ekkor 30 ház állt itt. Később az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen is a lakott helyek között tüntették fel, a nagybecskereki kerületben. A település közelében Sánc-nak nevezett erődítvényt is emeltek, melyet az 1761-es térképen Szige fölött találhatunk meg.

Az új helység; Perlasz nevét Gróf Perlas-ról, a temesvári kincstári tartományi igazgatóság elnökéről kapta, aki 1752 után a Sáncz alján új helységet telepített.

Perlasz első lakosai a Tisza-Maros vidékéről beköltözött szerbek voltak.

1766-ban a kamara Perlasz határának egy részét a tiszai és a marosi határőröknek engedte át, majd 1767-ben, a német-bánáti határőrezred megalakításakor az egyik század székhelye lett, de 1770-ben a szerb ezrednek engedték át.

1775-1778. között a volt kikindai kiváltságos kerületből a volt tisza-marosvidéki szerb határőrcsaládok költöztek ide.

A török háború kitörésekor, amikor II. József 1787. év végén hadait a határon felállította, hadiközépponttá és a sereg egyik hadosztályának székhelyévé lett.

Perlasz az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a szerb felkelők hadműködésének középpontjaként, több véres ütközet színhelye lett:

1848. szeptember 2-án Kiss Ernő, a bánsági magyar hadak vezére, 4000 emberével véres küzdelem után bevette a perlaszi sáncokat, melyeket Drakulics szerb felkelővezér parancsnoksága alatt, mintegy 5000 ember védett. A győzelem után a magyar sereg bevonult a városba, melynek lakossága fehér zászlóval fogadta.

1848. szeptember 11-én a Vetter Antal alezredes vezérlete alatt álló magyar had és a Sztratimirovics vezérlete alatt álló szerbek között ismét összeütközés volt, mely a magyarok vereségével végződött.

1849. tavaszán ismét a szerb felkelők egyik főtáborhelye lett. 1849 tavaszán és nyarán a honvédsereg több ízben intézett támadást a perlaszi sáncok ellen, de mindannyiszor sikertelenül. 1849 május 24-én Bene honvédezredes támadta meg Knicsanin szerb felkelővezér egyik osztályát, 1849 június 26-án pedig 900 nemzetőr; július 14-én pedig Derra honvédőrnagy 1100 emberével intézett támadást a szerb felkelők ellen, de mindegyik esetben sikertelenül.

1910-ben 4949 lakosából 317 magyar, 777 német, 3220 szerb volt. Ebből 1597 római katolikus, 3241 görögkeleti ortodox, 61 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4528 4623 4881 4458 4283 3880 3818[2] 3383[3]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 3333 87,29
Cigányok 83 2,17
Jugoszlávok 70 1,83
Magyarok 62 1,62
Horvátok 44 1,15
Szlovákok 16 0,41
Macedónok 12 0,31
Bolgárok 9 0,23
Montenegróiak 8 0,20
Ukránok 6 0,15
Románok 5 0,13
Bunyevácok 4 0,10
Szlovének 2 0,05
Németek 2 0,05
Muzulmánok 1 0,02
Albánok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[4]

Nevezetességek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
Perlasz egy régi térképen

Források

[szerkesztés]