Bozitópuszta
Bozitópuszta (Александрово / Aleksandrovo) | |||
A görögkeleti templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Tartomány | Vajdaság | ||
Körzet | Közép-bánsági | ||
Község | Magyarcsernye | ||
Rang | falu | ||
Irányítószám | 23217 | ||
Körzethívószám | +381 23 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2130 fő (2011)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 51 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 65 m | ||
Terület | 52,0 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 38′ 13″, k. h. 20° 35′ 34″45.636900°N 20.592800°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 13″, k. h. 20° 35′ 34″45.636900°N 20.592800°E | |||
Bozitópuszta weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bozitópuszta témájú médiaállományokat. |
Bozitópuszta (szerbül Александрово / Aleksandrovo), falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban. Közigazgatásilag Magyarcsernye községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Nagybecskerektől északkeletre, Magyarcsernye és Pálmajor közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Bozitópuszta a 20. század elejének adatai szerint Bozitó-puszta néven Anda-pusztával, János-majorral, Nagyrókus-pusztával, Öregház-pusztával (Sztárihodáj), Csonka-halommal és József-majorral együtt Magyarcsernyéhez tartozó pusztaként volt említve.
A Bánság részeként Trianon után a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (későbbi Jugoszlávia), délszláv fennhatóság alá kerül. Az újonnan létrejött állam azonnal megkezdte a kisebbségi területek erőszakos elszerbesítését, melynek során a Bánság német- és magyarlakta területein szerb telepes falvakat építettek. Bozitó-puszta is ilyen módon vált faluvá 1921-ben Aleksandrovo néven, a Csekonics-birtokra a szerb hadsereg leszerelt katonáit (dobrovoljácokat) telepítik. Hasonló telepes falu a közeli Pálmajor és Leónamajor.
Neve 1943-tól 1947-ig Banatsko Aleksandrovo, 1948-tól Velike Livade, 1992-től pedig Aleksandrovo lett.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
4564 | 4615 | 4034 | 3406 | 3061 | 2902 | 2665[2] | 2130[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]Nemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 2435 | 91,36 |
Cigányok | 111 | 4,16 |
Magyarok | 34 | 1,27 |
Jugoszlávok | 13 | 0,48 |
Macedónok | 8 | 0,30 |
Horvátok | 5 | 0,18 |
Románok | 2 | 0,07 |
Németek | 2 | 0,07 |
Muzulmánok | 2 | 0,07 |
Albánok | 2 | 0,07 |
Csehek | 1 | 0,03 |
Ukránok | 1 | 0,03 |
Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Torontál vármegye
Hivatkozások
[szerkesztés]- Bozitópuszta története és címere Archiválva 2011. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben