Ugrás a tartalomhoz

Partos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Partos (Partoș)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségBánlak
Rangfalu
KözségközpontBánlak
Irányítószám307014
SIRUTA-kód155644
Népesség
Népesség433 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság80 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 20′ 04″, k. h. 21° 07′ 37″45.334458°N 21.126817°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 04″, k. h. 21° 07′ 37″45.334458°N 21.126817°E
SablonWikidataSegítség
Partos egy régi térképen

Partos románul: Partoș, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Dettától délnyugatra, a Berzava-csatorna mellett fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Partos a középkorban Temes vármegyéhez tartozott.

Nevét 1333-ban a pápai tizedjegyzékben említették először Partas néven, mint egyházas helyet. 1401-ben és 1406-ban szintén Partas, 1415-ben Parthas, 1481-ben Magyarparthas, Thothpartas, 1497-ben pedig Parthaas nemes nevében, 1781-ben Magyarpartos, Tótpartas, 1723-1725 között Partha, 1806-ban és 1913-ban Partos formában volt említve.

1481-ben két ilyen nevű helységről: Magyarpartasról és Tótpartasról emlékeztek meg az oklevelek, és ekkor mindkét helység birtokosa a Partasi család volt. A falu a török hódoltság alatt sem pusztult el, az 1717. évi összeírás szerint, a verseczi kerülethez tartozott és 18 lakott háza volt. gróf Mercy térképén Partha néven, szintén a lakott helyek között volt feltüntetve. 1779-ben Torontál vármegyéhez került.

A 19. század elején a gróf Draskovich család birtoka volt, 1838-ban pedig Karátsonyi Lázár volt a birtokosa, majd a 20. század elején gróf Karátsonyi Jenő birtoka lett. 1820 körül Szeged környéki katolikus telepesek költöztek ide. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Partos, szerb-oláh falu, Torontál vármegyében, a Berzava partján, Bánlokhoz délre 1 órányira: 22 katholikus, 840 óhitű lakossal, s anyatemplommal, erdővel. 31 2/8 egész telekkel. Földesura Karácsonyi. Utolsó posta Detta.”

A középkori Nagypartassal együtt szerepelt az oklevelekben a mára már nem létező Péterlaka és Vissád is.

Péterlaka

[szerkesztés]

Péterlaka az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékekben Peturlaka néven fordult elő.

Vissád

[szerkesztés]

1446-ban Partos és Szóka között feküdt Vissád helység is, melyet 1442-1446 között Temes vármegyéhez számítottak.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görög keleti kolostora a 16–18. század folyamán épült, benne a Szent Mihály és Gábriel arkangyaloknak szentelt templom 1750–1753 közötti. A romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-a-A-06270 sorszámon szerepel.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források

[szerkesztés]