Marzsina
| Marzsina (Margina) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Marzsina |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 307260 |
| SIRUTA-kód | 157594 |
| Népesség | |
| Népesség | 912 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 35 |
| Népsűrűség | 6,87 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 132,81 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′, k. h. 22° 16′45.850000°N 22.266667°EKoordináták: é. sz. 45° 51′, k. h. 22° 16′45.850000°N 22.266667°E | |
| Marzsina weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marzsina (románul: Margina, németül: Marschina) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése
[szerkesztés]Lugostól északkeletre, Facsádtól keletre, a Béga folyó mellett, Kossó és Vadpatak közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A falu nevét1365-ben említette először oklevél Margina alakban.
1366-ban Marsina, 1405-ben Morsyna 1717-ben Merschine, 1839-ben Marsina, 1863-ban Marzinma, Margyina, 1920-ban Marginea néven írták.
Marzsina 1404-ben az Ikus kerület tartozéka és magánbirtok volt.
1439-ben II. Albert király a kerülettel együtt zálogba adta Hunyadi Jánosnak, később pedig a Hunyadiaké lett.
1484-1505 között Corvin János birtoka volt.
1808-ban mint kamarai birtokot tartották számon.
Marzsinának egykor várkastélya is volt, melyet még Hunyadi János építtetett. A kisebbfajta erősség már az 1400-as évek közepén létezhetett. 1505-ben oklevél is említette Castellum Morsyna néven. Nevét többnyire adományozásokkor említették meg az oklevelek. A Várkastély később elpusztult, valószínűleg a török időkben. Helyét a falu központjától délkeletre levő mezőn sejtik, ahol többször jön felszínre épülettörmelék.
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Facsádi járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]- 1900-ban 4157 lakosából 4061 volt román, 44 magyar, 39 német, 13 egyéb anyanyelvű; 4066 ortodox, 62 római katolikus, 14 izraelita, 12 református, és 2 evangélikus vallású.
- 2002-ben a 2356 lakosából 2188 volt román, 104 ukrán, 35 magyar, 29 egyéb, 1902 ortodox, 237 pünkösdista, 120 baptista, 64 római katolikus és 33 egyéb.
Látnivalók
[szerkesztés]- Egykori ecetgyár romjai[1]
- Szent Paraszkiva-fatemplom 1737-ből.
- 15. századi várkastély romjai
Híres emberek
[szerkesztés]- Sorin Titel (1935–1985) író
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Palconi, Alexandra: There once was a vinegar factory…. Prin Banat. (Hozzáférés: 2015. november 11.) (angolul)
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet. .
- Maplandia
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája[halott link]
További információk
[szerkesztés]Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}