Újszentes
Újszentes (Dumbrăvița) | |
Az újszentesi református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Újszentes |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 307160 |
SIRUTA-kód | 155270 |
Népesség | |
Népesség | 20 014 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1057 (2011) |
Népsűrűség | 137,46 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 95 m |
Terület | 18,98 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 48′ 07″, k. h. 21° 14′ 51″45.801944°N 21.247500°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 07″, k. h. 21° 14′ 51″45.801944°N 21.247500°E | |
Újszentes weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Újszentes (1910-ig Vadászerdő, románul: Dumbrăvița, 1924-ig Sântești, németül: Neussentesch) falu Romániában, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Temesvártól északra fekszik, a Gyárvárossal egybeépült.
Nevének eredete
[szerkesztés]Egykori Vadászerdő nevét a korábban területére is kiterjedő Vadász-erdőről kapta. Ezt a lakosok 1906-ban beadott kérvényének megfelelően változtatták a származási helyüket megörökítő új névre. Szintén hivatalos névadással született mai román nevének jelentése 'ligetecske'.
Története
[szerkesztés]A helyén a 18–19. században elterülő Vadász-erdő-t a temesvári hadparancsnokság vadászterületként használta. Vadászkastélyának egyik szarufáján az 1763-as dátum volt bevésve. Temesvár 1849-es ostroma alatt itt rendezte be főhadiszállását Vécsey Károly, majd kórházként szolgált. Augusztus 9-én itt találkozott Dembiński és Bem serege. A vadászkastélyban a magyar állam 1885-ben erdőőri szakiskolát alapított, bentlakással. Az iskola 1901-ben új épületet kapott.
A falut erdőirtás helyén a Debreceni Református Egyházkerület alapította 1891-ben, 133 református magyar telepescsaláddal. A családok három kivételével Szentesről érkeztek, a családfők eredetileg kubikosok és iparosok voltak. A telepítést Sima Ferenc szentesi újságíró és országgyűlési képviselő szervezte.[1] 1896-ban Vadászerdő néven nyilvánították nagyközséggé Temes vármegye Központi járásában. Mint minden telepes községben, itt is az állam gondoskodott iskoláról. A szabályzatok miatt az egyébként szelemenes házak kezdettől cseréptetővel épültek. A lakosok tanyás gazdálkodást folytattak, az első tíz évben hetven–nyolcvan tanya jött létre. A kisebb gazdák, a nagyváros közelségét kihasználva, zöldségtermesztéssel és tejgazdálkodással is foglalkoztak. Az első telepesek közül 1907-ig 31 család visszatért Szentesre, de helyüket újabb szentesiek foglalták el. Házassági kapcsolataik az első két évtizedben Szentesre és Újmosnicára terjedtek ki, a trianoni békeszerződés után főként Végvárral és a bánáti református szórványokkal házasodtak.
Első román lakói 1923-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került Kis- és Nagytorákról érkeztek. A II. világháború alatt az elcsatolt Észak-Bukovinából, Besszarábiából és a Kvadriláterből telepítettek be románokat, míg a háború után főként erdélyiek és bukovinaiak érkeztek. Ortodox templom azonban csak 2005-ben épült a településen. A 2000-es években a falusias vonások rovására a modern temesvári agglomerációba tagolódott: új cégek települtek meg és kiköltözők építettek villákat. Északi határában felépült a Lacului lakópark, attól északra pedig egy újabb villanegyed épül.
Nevezetességek
[szerkesztés]- A Vadász-erdő.
- A Behela-tó, vízimadár-megfigyelőhely.[2]
- Református temploma 1897 és 1901 között, a modern római katolikus 1972–79-ben, az ortodox 1996–2005-ben épült fel. Az utóbbit Nicolae Dancu, a római katolikust Hans Fackelmann tervezte. A református templom kertjében áll az 1849-es emlékmű.
Népcsoportok
[szerkesztés]Népszámlálás[3] | Népcsoportok összetétele | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Év | Lakosság | Román | Magyar | Német | Egyéb | |||
1900 | 1151 | 46 | 1042 | 58 | 5 | |||
1910 | 1243 | 47 | 1144 | 40 | 12 | |||
1920 | 1226 | 97 | 1018 | 109 | 2 | |||
1930 | 1490 | 374 | 1003 | 109 | 4 | |||
1941 | 1419 | 339 | 955 | 118 | 7 | |||
1956 | 1439 | 325 | 1054 | 51 | 9 | |||
1966 | 2 140 | 652 | 1397 | 62 | 29 | |||
1977 | 2 978 | 1157 | 1687 | 100 | 34 | |||
1992 | 2 400 | 1049 | 1285 | 32 | 34 | |||
2002 | 2 693 | 1576 | 1054 | 32 | 31 |
Felekezeti megoszlás szerint 1900-ban 737 református, 297 római katolikus, 61 ortodox és 41 evangélikus, 2002-ben pedig 1374 ortodox, 598 református, 504 római katolikus és 114 pünkösdista lakta.
Gazdaság
[szerkesztés]- Bontimes cipőgyár, húsfeldolgozó, hipermarket stb.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1909-ben Dobay István román válogatott labdarúgó.
- Itt született 1917-ben Madas András erdőmérnök.
Kulturális élet
[szerkesztés]- Tulipán néptáncegyüttes (1998 óta)
- Napsugár kamarakórus
- A település Magyar Könyvtárát 2011. november 20-án nyitották meg. A könyvek Szentesről érkeztek, egy újszentesi származású vállalkozó gyűjtőmunkájának eredményeként.
Testvértelepülések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Labádi Lajos. Újszentes (Vadászerdő) község alapítása 1891-1991. Szentes, 1991 6-9. o.
- ↑ invizibil.3x.ro/art/index.htm. [2014. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 5.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források
[szerkesztés]- Cserny Győző: A vadászerdei m. kir. erdőőri szakiskola és alsóbb erdészeti szakoktatásunk. Erdészeti Lapok 1902, 11. sz.
- Bodor Antal: Vadászerdő telepes község monográfiája. Budapest: (kiadó nélkül). 1907. arch Hozzáférés: 2016. szeptember 13. e-Könyvtár Szentes, 2011
- Paládi-Kovács Attila: Az anyagi kultúra alakulása néhány dél-alföldi (bánsági) magyar faluban. Népi kultúra – népi társadalom VII. Bp., 1973
- Labádi Lajos: Újszentes (Vadászerdő) község alapítása (1891-1991). Szentes: Erdélyi Szövetség Szentesi Szervezete. 1991. e-Könyvtár Szentes, 2016