Nagykövéres
| Nagykövéres (Chevereșu Mare) | |||
 | |||
| Nagykövéresi házak | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Temes | ||
| Község | Nagykövéres | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 307105 | ||
| SIRUTA-kód | 156320 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1288 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 11[1] | ||
| Népsűrűség | 15,87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 100 m | ||
| Terület | 81,17 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 40′ 01″, k. h. 21° 29′ 27″45.666949°N 21.490830°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 01″, k. h. 21° 29′ 27″45.666949°N 21.490830°E | |||
| Nagykövéres weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykövéres témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nagykövéres (románul: Chevereșu Mare, németül: Grosskeweresch) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Temesvártól 18 km-re délkeletre található.
Nevének eredete
[szerkesztés]Első említése: Kıveriš (1554), majd Keverisch (1717) és 1723–1725-ben Keveresch. Nevének előtagja a Versec közelében egykor létezett, szerb lakosságú Kiskeveres falura utal, amely 1788-ban elpusztult.
Története
[szerkesztés]A 18. században postaállomása volt és egészen Buziásfürdő fölemelkedéséig a környék legjelentősebb településének számított. Házcsoportjait az 1760-as években vonták össze egyetlen faluközpontba. Ugyanekkor költöztették ide a Bázos és Szirbova között, a mai kövéresi erdő közepén 1761-ben még Bothia néven jelölt falu lakóit – ma Bocea a falu északi részének a neve. 1807-ben a Tanulmányi alap uradalmának központja lett.
A 18. század első felében oltyánok, 1785 után mócok, az 1770-es években magyarok költöztek be. 1777 és 1786 között római katolikus plébániája is volt, egyháza ezután Bakóvár filiája lett.
A falu annak köszönhette hírnevét, hogy 1724-ben itt halt meg a magát 185 évesnek tudó Petru Czartan, „a Bánát matuzsáleme”. Temes vármegyéhez tartozott.
A falutól a Temesig és Szirbováig terjedő tölgyerdő volt Nicolae Ceaușescu egyik kedvenc vadászterülete.
Népessége
[szerkesztés]- 1842-ben 1741 ortodox és 120 római katolikus vallású lakosa volt.[2]
- 1900-ban 1995 lakosából 1692 volt román, 203 magyar, 57 német és 42 cigány anyanyelvű; 1737 ortodox, 179 római katolikus és 18 zsidó vallású.
- 2002-ben 1027 lakosából 841 volt román, 173 cigány és 10 magyar nemzetiségű; 950 ortodox, 46 pünkösdista és 14 római katolikus vallású.
Gazdasága
[szerkesztés]- Hagyományos gazdasági ágai az állattenyésztés, a faipar és újabban a gyalogakác vesszőinek feldolgozása.
- Gyermektábor.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1]
- ↑ 'Universalis schematismus ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graeco-catholici saecularis et regularis incliti Regni Hungariae Partiumque eidem adnexarum nec non Magni Principatus Transilvaniae … pro anno 1842/3 redactus. Budae. [2014. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 3.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Írások és régi térkép a faluról (románul)
Képek
[szerkesztés]-
Petru Czartan, „a Bánát matuzsáleme” -
A nagykövéresi ortodox pap a családjával 1873 körül. A feleségét helyi viseletben, a fiát „német” ruhában fényképezték. -
A Surgány-árok
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}