Temeskomját

Temeskomját (Comeat, Lichtenwald)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Rigósfürdő
Rang	falu
Községközpont	Rigósfürdő
Irányítószám	307074
SIRUTA-kód	156080
Népesség
Népesség	13 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Terület	km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 57′ 40″, k. h. 21° 36′ 58″45.961139, 21.616183
Sablon • Wikidata • Segítség

Temeskomját románul: Comeat, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Temesvártól északkeletre, Bükkhegy és Temeshódos közt fekvő település.

Története

Temeskomját, Komeat, a középkorban Arad vármegyéhez tartozott. Nevét 1547-ben említette először oklevél Komját néven, mint az aradi káptalan birtokát.

1723-1725 között gróf Mercy térképén Dolni Komjet és Gorni Komjet néven volt feltüntetve, ez azt bizonyítja, hogy ekkor szerbek lakták, de 1761-ben már románok lakták. 1771-ben a kincstár 42 német családot telepített ide és részükre templomot is építtetett. Az újonnan telepített helység Lichtenwald nevet kapott. 1782-ben Pottyondy József a kincstártól megvásárolta, az ő idejében azonban a németek elköltöztek innen, mire Pottyondy a templomot istállóvá alakíttatta át, a tornyot lehordatta, és a kövekből magtárt építtetett. 1807-ben Varga József vásárolta meg, kitől Varga Ignáczra szállt. 1862-ben Fedrigony Edstein Alajos és neje vették meg, tőlük 1870-ben Zombori Rónay Mór, Torontál vármegye főispánjára és nejére Fedrigony Luizára, 1885-ben, pedig Zombori Rónay Emilre szállt. 1890-ben újra gazdát cserélt, ekkor Abelesz Zsigmondé lett, majd a 20. század elején Csokán Péter és Ferenc lett a birtokosa.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott. 1910-ben 530 lakosából 490 román, 33 magyar, 6 német volt. Ebből 477 görög keleti ortodox, 30 római katolikus, 14 görögkatolikus volt.

Nevezetességek

• Görög keleti román temploma

Források

• Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között