Csernegyház
| Csernegyház (Cerneteaz) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Temesgyarmat |
| Rang | falu |
| Községközpont | Temesgyarmat |
| Irányítószám | 307210 |
| SIRUTA-kód | 157264 |
| Népesség | |
| Népesség | 1596 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 76 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 98 m |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 50′ 39″, k. h. 21° 15′ 53″45.844295°N 21.264810°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 39″, k. h. 21° 15′ 53″45.844295°N 21.264810°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csernegyház (románul: Cerneteaz) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Temesvártól nyolc kilométerrel északra, az Ó-Béga jobb partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Először 1470-ben, Chernezhaza alakban említették. Ennek a névnek az előtagja egy szláv eredetű Csernec személynév lehetett. 1487-ben Cherneczhaza, 1554-ben Čırnihaz, 1723–25-ben Cernitkais, 1761-ben Csernithasa. Mai magyar neve népetimológia útján keletkezett. Románul 1924–25-ben Cernești-nek nevezték.
Története
[szerkesztés]Korábban a Berekszó-patak bal partján feküdt, és a gyakori áradások miatt költözött mai helyére. 1554-ben 18, 1717-ben 52 házzal írták össze. 1761-ben királyi altiszttartóság és erdőkerülőség székhelye volt. Vályi András 1796-ban román–szerb falunak mondja. Birtokosa részben a kamara, részben Sándor Mihály volt. Jó dohánya termett, és lakói a méhtartásból is bevételhez jutottak.[1] Az 1830-as években, Fényes Elek szerint már román falu, birtokosa a kincstár. 4646 holdas határából 2276 volt úrbéri szántó, 658 kaszáló és 306 legelő, 605 hold majorsági erdő.[2] A 20. század elején a községhez tartozott a Prekajszky Péter birtokán fekvő Pál-puszta. 1956 után egy ideig községközpont volt. 2008-ban népszavazást írtak ki önálló községgé nyilvánításáról, bár lakossága 2002-ben nem érte el a törvényben megszabott 1500 fős minimumot.[3]
1880-ban 1321 lakosából 1147 vallotta magát román, 57 német és 16 magyar anyanyelvűnek; 1244 ortodox és 63 római katolikus vallásúnak.
2002-ben 1002 lakosából 790 vallotta magát román, 103 cigány, 76 magyar és 22 ukrán nemzetiségűnek; 762 ortodox, 124 pünkösdi és 67 római katolikus vallásúnak. (A faluról szóló híradások szerint a cigányok száma ennél valószínűleg magasabb.)
Nevezetességek
[szerkesztés]- A falu Temesgyarmat felőli bejáratánál egy, a helyiek szerint a török korban épült híd.
- Klasszicista stílusú ortodox temploma 1846-ban épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1948-ban Aquilina Birăescu író.
Források
[szerkesztés]- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Temesgyarmat község honlapja (románul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leirása'. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára[halott link]
- ↑ Opinia Timișoarei 2009 december 10.[halott link]
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||