Torontáldinnyés
| Torontáldinnyés (Diniaș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Újpécs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Újpécs |
| Irányítószám | 307311 |
| SIRUTA-kód | 158083 |
| Népesség | |
| Népesség | 1025 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 77 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 14″, k. h. 21° 00′ 28″45.653803°N 21.007810°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 14″, k. h. 21° 00′ 28″45.653803°N 21.007810°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Torontáldinnyés, románul: Diniaș, szerbül: Дињаш, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Temesvártól délnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Torontáldinnyés nevét 1723-ban említette egy oklevél, de a fennmaradt adatok szerint már a török hódoltság előtt fennállt. 1723-ban Dingnas, 1828-ban Dinyas, 1851-ben Dinnyás, 1913-ban Torontáldinnyés néven írták.
A 17. században, a szerbek letelepedésekor a falu még a határához tartozó Szelistye dűlő helyén feküdt. Az 1717. évi kincstári összeíráskor a temesvári kerülethez tartozott. Ekkor 50 lakott házat írtak benne össze. A Mercy-féle térképen Dingnas alakban tüntették fel, 1779-ben csatolták Torontál vármegyéhez.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Dinnyás, Torontál vármegyei rác falu, Új-Pécshez északra 1 órányira, Temes vármegye szélén: 8 katholikus, 1618 óhitű lakossal, anyatemplommal, s 104 6/8 egész telekkel. Földesura a Kamara.”
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott. 1910-ben 1665 lakosából 1578 szerb, 31 román, 27 magyar volt. Ebből 1603 görög keleti ortodox, 39 római katolikus volt. A 20. század elején Schwarz Lajos volt itt a nagyobb birtokos.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti szerb temploma 1840-ben épült.
- Madár- és talajrezervátum: 5 ha szikes talajú védett terület
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Reiszig Ede: Torontál vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}