Újhely (Románia)
Újhely (Uihei) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Sándorháza |
Rang | falu |
Községközpont | Sándorháza |
Irányítószám | 307061 |
SIRUTA-kód | 155948 |
Népesség | |
Népesség | 568 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 88 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 54′ 42″, k. h. 20° 51′ 43″45.911667°N 20.861944°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 42″, k. h. 20° 51′ 43″45.911667°N 20.861944°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Újhely (románul Uihei) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Temesvár–Nagyszentmiklós vasútvonal mellett, Perjámostól délre, Sándorháza, Bogáros és Nagyjécsa közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Újhelyet 1843-ban a magyar királyi kincstár telepítette, a Bogáros és Sándorháza közötti pakáczi pusztán. Német lakossága, mely dohánykertészettel foglalkozott, a Grabácz, Bogáros, Csatád, Nagy-Jécsa és Sándorháza falvakból verődött össze. 1843-ban, alapításakor Újhelyen 96 ház állt és 500 lakosa volt, lassanként azonban a házak száma 154-re szaporodott.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Újhely, contractualis helység, Torontál vármegyében, utolsó posta Csatád. A határ kiterjedése 1296 hold, melyből szántó 1120 hold, legelő 85 hold, házhelyek 91 hold. A föld fekete és gazdag termékenységű. Földesura a királyi kincstár. Lakik itt 662 római katholikus német.”
1910-ben 672 lakosából 658 fő német, 7 magyar, 7 pedig román volt. A népességből 655 fő római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Perjámosi járásához tartozott.
2002-ben 565 lakosa közül 561 fő román, 2 német, 1 szerb nemzetiségű és 1 cigány etnikumú volt.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források
[szerkesztés]- Reiszig Ede: Torontál vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.