Ugrás a tartalomhoz

Klári (Szerbia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Horvátklári szócikkből átirányítva)
Klári (Радојево / Radojevo)
A görögkeleti templom
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségMagyarcsernye
Rangfalu
Irányítószám23221
Körzethívószám+381 23
Népesség
Teljes népesség1056 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság65 m
Terület42,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 44′ 29″, k. h. 20° 47′ 13″45.741389°N 20.786944°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 29″, k. h. 20° 47′ 13″45.741389°N 20.786944°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Klári témájú médiaállományokat.

Klári (szerbül Радојево / Radojevo, korábban Кларија / Klarija, horvátul Radojevo, Hrvatska Klarija, románul Peterda, németül Klari) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, a szerb–román határ szomszédságában. Közigazgatásilag Magyarcsernye községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagybecskerektől északkeletre, Nagykikindától délkeletre, Zsombolya, Szerbcsernye, Tamásfalva és Nagykőcse közt fekvő település.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A települést gróf Clary tartományi kormányzóról nevezték el.

Története

[szerkesztés]
A római katolikus templom tornya

Egykor Peterd nevű falu állt a helyén, melyet 1334-ben a pápai tizedjegyzék említett először. 1770-ben német és román lakosokkal telepítették újra. 1470-1472 között Temes, 1479-ben Csanád vármegyéhez tartozott.

A 15. század közepén birtokosa Száti Balázs volt, ez időtől kezdve Kőcse sorsában osztozott.

1492-ben a Peterdi Pethő család birtoka volt, 1494-ben pedig a Nagylucsei, a későbbi Dóczy Ferencz nyerte királyi adományul.

A 15. században a fentieken kívül a Zokonai család is zálogbirtokos volt itt, 1563-ban pedig a Dóczy család is birtokos volt Peterden.

A település a török hódoltság alatt is lakott maradt; az 1717-es összeírásban a temesi kerületben, Peterda néven, 15 lakott házzal tüntették fel. Később azonban elpusztult és lakosai is szétszéledtek. Az 1723-1725. évi gróf Mercy térképén már lakatlan helységként volt feltüntetve.

A jelenlegi Klári falu 1770-1771-ben szerb és román lakosokkal települt újra. Lakosait gróf Clary-Aldringen temesvári kormányzó telepítette ide, akinek tiszteletére a helységet Clary-falvának nevezték el, de a románok megtartották a helység régi magyar nevét, csupán Peterda-ra ferdítették el. Román lakosai azonban hamarosan elköltöztek innen.

1801-ben a helység a Zágrábi egyházmegye birtoka lett és Verhovácz Miksa zágrábi püspök egyháznemeseinek adta hűbérül. Így lett azután a Pozojevich, Milosich, Jellasich és a gróf Nádasdy családok birtoka, amely családok Petrinjéből származtak.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:[2]

"Klári, vagy Péterd, szerb-oláh-horvát falu, Torontál vármegyében, szép rónaságon, Haczfeldhez 1, utolsó posta Csatádhoz 2 1/2 órányira, Nyély helységgel együtt 2253 óhitű szerb és oláh, és 500 horvát katholikus lakossal, óhitű anyaegyházzal. Határa gazdag fekete föld, s van itt 5590 hold majorsági, 2112 hold urbéri szántóföld, 678 hold kaszáló 1000 hold uradalmi rét, 159 hold szőlő, 584 hold közlegelő. Fő termékek búza és kétszeres. Az Ó-Bege csatornája a határon foly keresztül. Bírják a zágrábi püspök papnemesei."

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2869 2915 2595 2230 1872 1588 1385[3] 1056[1]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 1094 78,98
Cigányok 199 14,36
Jugoszlávok 19 1,37
Magyarok 11 0,79
Horvátok 10 0,72
Macedónok 10 0,72
Bolgárok 4 0,28
Németek 3 0,21
Románok 2 0,14
Muzulmánok 2 0,14
Ruszinok 1 0,07
Egyéb/Ismeretlen[4]

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkeleti temploma - 1841-ben épült

Jegyzetek

[szerkesztés]
Klári egy régi térképen
  1. a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)  
  2. Klári. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]