Orczyfalva
Orczyfalva | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Orczyfalva |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 307305 |
SIRUTA-kód | 158029 |
Népesség | |
Népesség | 2212 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 155 |
Népsűrűség | 15,19 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 122 m |
Terület | 145,63 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 57′ 49″, k. h. 21° 11′ 54″45.963611°N 21.198333°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 49″, k. h. 21° 11′ 54″45.963611°N 21.198333°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Orczyfalva (románul Orțișoara, korábban Kokoda, németül Orczydorf, szerbül Kokoda) falu Romániában Temes megyében.
Földrajz
[szerkesztés]Temesvártól 25 km-re északra fekszik.
Közlekedés
[szerkesztés]Az arad-temesvári főút mellett fekszik. 2011 decemberében adták át a Dél-erdélyi autópálya 33 km-es Temesvár–Arad szakaszát – lehajtóval Orczyfalvánál – és a 12 km-es aradi elkerülőt, igaz, egyelőre sebességkorlátozásokkal és utóbbit csak kétszer egy sávon.[1] 2011. október 20-án elkezdődött a Nagylak (országhatár) és Arad közötti szakasz építése is; a 39 km-es szakasz átadására a tervek szerint 2013-ban kerülhet sor.[2] Ugyanezen év tavaszán tervezik átadni a magyar szakaszon az M43-as autópálya Makó és Nagylak (országhatár) közötti szakaszát is, amellyel Orczyfalva is bekapcsolódhat az európai autópálya-hálózatba.[3]
Története
[szerkesztés]Orczyfalva helyén a középkorban Kakot vagy Kokoth nevű falu állt, melynek nevét 1318-ban említették először. Kakot a középkorban két részből: Kakathból és Tótkakathból állt. A török hódoltság alatt azonban mindkét helység elpusztult.
1784-86-ban, II. József idején 200 német családot telepített ide a temesvári kamarai igazgatóság, 1785-ben pedig hazai németeket is, és br. Orczy József főispánról nevezték el.
A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Vingai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 2161, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
1992-ben társközségeivel együtt 4105 lakosából 3667 román, 203 magyar, 149 német és 20 cigány volt.
Híres személyek
[szerkesztés]- Itt született Lendl Adolf (1862-1943) műegyetemi magántanár, zoológus.
- Itt született Varga Imre (1863-1942) magyar grafikus.
- Itt született Josef Schmidt (1913-1993) pedagógus.
- Itt született Dengl János (1882–1940) magyar nyelvész.
- Itt született Hilde Lauer (1943) kenus olimpikon.
- Itt tanított Eisenkolb Aurél (1849-1918) magyarországi német komponista, tanár.
Nevezetességek
[szerkesztés]1786-ban épült római katolikus temploma a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-B-06268 sorszámon szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Felavatták a dél-erdélyi autópálya első szakaszát (magyar nyelven). iho, 2011. december 17. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Pataky Lehel Zsolt: Elkezdődött a Nagylak–Arad autópálya-szakasz építése (magyar nyelven). Krónika, 2011. október 21. [2014. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
- ↑ Kapocs nem létező sztrádák között (magyar nyelven). Krónika, 2011. július 5. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)