Keped
Keped (Căpăt) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Rakovica |
Rang | falu |
Községközpont | Rakovica |
Irányítószám | 307331 |
SIRUTA-kód | 158261 |
Népesség | |
Népesség | 229 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 106 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 41′ 13″, k. h. 21° 39′ 58″45.687014°N 21.666097°EKoordináták: é. sz. 45° 41′ 13″, k. h. 21° 39′ 58″45.687014°N 21.666097°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Keped románul: Căpăt, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Buziásfürdőtől északkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Keped nevét 1447-ben említette először oklevél Kyskeped néven. 1717-ben Kipeth, 1808-ban Keppet, Kepet, 1888-ban Kepet, 1913-ban Keped alakban volt említve.
1462-ben Kyskepeth néven Doboz 10. tartozékaként említették. A török hódoltság alól, románoktól lakott helységként került ki.
Az 1717. évi kamarai jegyzékben Kipeth alakban, 60 házzal volt feltüntetve, az 1717-es gróf Mercy-féle térképen Kepeth alakban, a lugosi kerületben, 1761-es térképen pedig a csákovai kerületben tűnt fel. 1807-ben pedig a kincstártól a nagykövéresi uradalommal együtt a vallás- és tanulmányi alap birtokába került.
1830-1840 között Trencsén vármegyéből katolikus vallású tótok költöztek ide, akik később elmagyarosodtak; ezekhez 1850 körül egy-két magyar és német család is költözött. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kepeth, oláh falu, Temes vármegyében, dombos helyen, Buziáshoz 1 órányira: 800 lakossal, kik közt 720 oláh, 30 magyar, 50 tót ajkú római katholikus Óhitű anyaegyház. Határa 2159 hold; melyből úrbéri szántó, rét és legelő 1475 hold, s a többi majorsági legelő és 400 hold erdő. Dombos része sovány; völgyes s egyenes terei termékenyek. Bírja a királyi alapítvány.”
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott.
1910-ben 759 lakosából 583 román, 162 magyar, 13 német volt. Ebből 567 görög keleti ortodox, 149 római katolikus, 20 görögkatolikus volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görög keleti fatemploma a 18. században épült; a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-A-06194 sorszámon szerepel.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között