Hosszúág
| Hosszúág (Hisiaș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Gizellafalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gizellafalva (Ghizela) |
| Irányítószám | 307206 |
| SIRUTA-kód | 157219 |
| Népesség | |
| Népesség | 91 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 127 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 50′ 28″, k. h. 21° 43′ 43″45.841041°N 21.728672°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 28″, k. h. 21° 43′ 43″45.841041°N 21.728672°E | |
<mapframe>: A(z) „zoom” attribútum értéke érvénytelen | |
Hosszúág románul: Hisiaș, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Lugostól északnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Hosszúág nevét 1410-ben említette először oklevél, ekkor a dobozi uradalomhoz tartozott.
1428-ban birtokosa Dobozi László volt és még 1447-ben is Dobozi Dánfi Lászlóé volt, aki ekkor elzálogosította Nagymihályi Lászlónak.
1488-ban Hazyagh néven Czikóvásárhely kastélyhoz tartozott.
Mercy gróf térképén Hiziasch néven, a facseti kerületben, lakott helyként volt feltüntetve, később azonban elpusztult, mert az 1761-es hivatalos térképen már csak pusztaként jelölték a lugosi kerületben, majd ezután nem sokkal románok szállták meg.
1779-ben Temes vármegyéhez csatolták.
1848-ig kamarai birtok volt, a 20. század elején pedig a kincstár volt a legnagyobb birtokosa.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott.
1910-ben 674 lakosából 7 magyar, 26 német, 621 román volt. Ebből 146 görögkatolikus, 473 görög keleti ortodox volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma
- Görög keleti temploma
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.