Gilád
| Gilád (Ghilad) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Gilád |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 307113 |
| SIRUTA-kód | 156393 |
| Népesség | |
| Népesség | 1892 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 200 |
| Népsűrűség | 16,42 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 79 m |
| Terület | 115,26 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 28′, k. h. 21° 09′45.466667°N 21.150000°EKoordináták: é. sz. 45° 28′, k. h. 21° 09′45.466667°N 21.150000°E | |
| Gilád weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gilád (románul: Ghilad , németül: Gilad, Kilatt) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében, Gilád község központja. Az első világháborúig Temes vármegye, Csáki járásához tartozott. 2004-ig Csák község része, majd annak várossá válása után önálló község.
Fekvése
[szerkesztés]Temes megye déli részén, a Temes folyó árterületén fekszik, Temesvártól 38 kilométer, Dettától 10 kilométer, a szerb határtól 30 kilométer távolságra. A községen áthalad a DJ 959/A út, amely Temesvárt és Dettát köti össze.
Nevének változásai
[szerkesztés]1863-ban Gilát alakban fordult elő.
Gilád település népessége
[szerkesztés]- 1900-ban 3785 lakosából 2492 volt román, 725 magyar, 480 német és 88 egyéb (48 szerb, 23 szlovák) anyanyelvű; 2217 ortodox, 1197 római katolikus, 329 görögkatolikus, 34 református, 5 izraelita, 3 evangélikus vallású.
- 1992-ben az 1842 lakosából 1360 volt román, 242 magyar, 66 német, és 174 egyéb ( 143 cigány), 1491 ortodox, 315 római katolikus, 9 református, 1 görögkatolikus, 1 evangélikus és 25 egyéb vallású.
- 2002-ben az 1794 lakosából, 1311 volt román, 200 magyar, 52 német, 186 cigány, 28 ukrán, 13 szerb.
Története
[szerkesztés]Reiszig Ede így ír a településről Temes vármegye községei című művében: „ Gilád, a széphely-bókai vasútvonal mentén fekvő nagyközség. ... A XIII. század elején Gyad alakban fordul elő. II. Endre király 1212-ben Sebes comesnek adta jutalmul. A XVI. század második felében Romi basa erdélyi és marosi románokkal telepítette be. Az 1717. évi kamarai jegyzékben Dolni-Gilád alakban, 100 házzal szerepel. Közelében feküdt a Temes partján Gomi-Gilád, szintén románoktól lakott hely, 80 házzal. Az 1723-25. évi Mercy-féle térképen e szomszédos két Gilád sűrű erdőségek között van feltüntetve. Az 1761. évi hivatalos térképen az egyik Gilád már puszta, de a másik még falu. Mária Terézia királynő alatt a kisebb Gilád lakosságát a nagyobbik faluba költöztették. Ekkor már németek költöztek ide és 1842-ben magyar családok is telepedtek itt le. Az 1856-60 között években is érkeztek ide magyar és német telepesek, leginkább Krassómegyéből. A római katolikus magyar tannyelvű iskola már 1854-ben nyílt meg. „
Hivatkozások
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája Archiválva 2022. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Maplandia
- A polgármesteri hivatal honlapja Archiválva 2014. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}