Öttömös
| Öttömös | |||
 | |||
| Petróczi csárda | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Mórahalmi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Dobó István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6784 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 600 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 22,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 30,91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 17′, k. h. 19° 41′46.283333°N 19.683333°EKoordináták: é. sz. 46° 17′, k. h. 19° 41′46.283333°N 19.683333°E | |||
 Öttömös
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |||
| Öttömös weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Öttömös témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Öttömös község Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Öttömös Csongrád-Csanád vármegye nyugati határán fekvő homokháti kisközség, a megye székhelyétől, Szegedtől 40 kilométerre; nyugatabbi szomszédai már mind Bács-Kiskun vármegyéhez tartoznak. Jellegzetes dél-alföldi tájon fekszik: homoki legelők, homokpuszták, telepített erdők, növénykultúrák veszik körül.
A szomszédos települések: észak felől Pusztamérges, kelet felől Ruzsa, délkelet felől Ásotthalom, délnyugat felől Kelebia, nyugat felől Kisszállás, északnyugat felől pedig Balotaszállás.
Megközelítése
[szerkesztés]A legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 55-ös főút, amely a külterületei között halad el, belterületétől mintegy 3-3,5 kilométerre délre. Központja a főútról letérve az 5413-as úton érhető el, ugyanez az út köti össze az 53-as főúttal és Balotaszállással is. Ruzsával az 5431-es út kapcsolja össze, s a határszélét délnyugaton érinti még az 5501-es út is.
Története
[szerkesztés]A 13. század közepén népesített puszta. A kóborló kunok a részükre kijelölt területeken letelepedtek, az egyes nemzetségek földjét szállásnak (desceucus) nevezték. Ezekből a szállásföldekből alakult ki a 15. században kunszéknek nevezett összefüggő terület, amelyhez Öttömös is tartozott. 1436-ban Hyetemes néven puszta, gyér, kun földművelő lakossággal. A kunok mint jobbágy–lakosok 1560-ig laktak a pusztán, mikor a tatár-török csapatok pusztításai elől Jászberény körül és más védett vidéken kerestek oltalmat. A 17. században Szeged városához tartozott a puszta.
1729-ben nádori adományból Keresz és Csorvapusztákkal együtt Andrássy Zsigmond alispán és neje, Kun Zsuzsanna kapta. Szeged város igényt jelentett be a koronaügyészségnél és 1731-ben visszakapta e pusztát. Népessége szegedi lakosokból került ki, számuk 1869-ben 63, 1880-ban 91 személy. 1886-ban Magyar Imre, a puszta birtokosa, a vármegye törvényhatósági bizottságához fordult, hogy a tulajdonát képező Öttömöspusztát közigazgatásilag Sándorfalvához csatolják. Kérelme alapján 1886-1887-ben e puszta Sándorfalvához tartozott. 1897. január 1-jén Horgoshoz csatolták. 1908-ban vált el Horgostól, mikor lélekszáma alapján önálló községgé alakult.
A község gazdálkodásában kezdettől fogva jelentős szerepet játszott az állattenyésztés. A helyi növénytermesztés meghatározó ágazatának a szőlőművelés számított. A 20. század első felében mintegy 400 katasztrális holdon folyt szőlőtermesztés. A szőlő szerepét a század második felében a zöldségfélék, köztük a spárga vette át. Napjainkban is a spárga a község egyik legfontosabb mezőgazdasági terméke.
Öttömös településszerkezete szórvány jellegű, a lakosság közel fele ma is tanyán él. A század folyamán a mezőgazdasági termelés elsősorban 5-20 katasztrális holdas kisgazda birtokon folyt. A kisgazdálkodásokat az 1960-as években termelőszövetkezetbe vonták össze, melyek felszámolása után, az 1990-es években ismét kialakult a korábbi kisbirtokos struktúra. A településen 1957 óta folyik spárgatermesztés, a legtöbb család foglalkozik a termesztésével, termőterülete közel van a 100 hektárhoz.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Bata Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Bata Ferenc (független)[4]
- 1998–2002: Bata Ferenc (független)[5]
- 2002–2006: Bata Ferenc (független)[6]
- 2006–2010: Bata Ferenc (független)[7]
- 2010–2012: Bata Ferenc (független)[8]
- 2012–2014: Dr. Dobó István (független)[9]
- 2014–2019: Dr. Dobó István (független)[10]
- 2019–2024: Dr. Dobó István (független)[11]
- 2024– : Dr. Dobó István (független)[1]
A településen 2012. május 6-án időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester halála miatt.[12]
Népesség
[szerkesztés]| Lakosok száma | 710 | 712 | 698 | 681 | 616 | 603 | 600 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% románnak, 0,4% szerbnek mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,4%, református 2,3%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 9,3% (17,6% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 0,8% románnak, 0,3% cigánynak, 0,3% szerbnek, 0,2% örménynek, 0,2% ruszinnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,2% volt római katolikus, 1,6% református, 0,3% görög katolikus, 0,3% ortodox, 0,2% evangélikus, 3,9% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 10,2% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]A híres magyar Afrika-kutató, Magyar László (Öttömös puszta birtokosának, Magyar Imrének leszármazottja) emlékét őrzi a falu határában létrehozott kis park, s a róla elnevezett általános iskola. Katolikus temploma 1939-ben épült. A határ növény- és állatvilága rendkívül gazdag, vadászati lehetőségei kiválóak, kirándulásra is alkalmas szép homoki erdőség is terül el itt, valamint a rovar és növényritkaságokat rejtegető Baromjárás-puszta. Itt halad át az Alföldi kéktúra útvonala.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Öttömös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Öttömös települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Öttömös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Öttömös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Öttömös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Öttömös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Öttömös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ a b Öttömös települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. május 6. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ Öttömös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Öttömös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
- ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Öttömös Helységnévtár
- ↑ Öttömös Helységnévtár
