Mártély
| Mártély | |||
 | |||
| Községháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Hódmezővásárhelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Ambrus István (független)[1] | ||
| Jegyző | Angyal Zsolt | ||
| Irányítószám | 6636 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1285 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 35,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,45 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 29′, k. h. 20° 13′46.483333°N 20.216667°EKoordináták: é. sz. 46° 29′, k. h. 20° 13′46.483333°N 20.216667°E | |||
 Mártély
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |||
| Mártély weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mártély témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mártély község Csongrád-Csanád vármegye Hódmezővásárhelyi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]A Tisza bal partján fekszik, Hódmezővásárhelytől 10 kilométerre északnyugatra. További szomszédai: észak felől Mindszent, keletről Hódmezővásárhely Barattyos nevű, külterületi városrésze, nyugatról pedig Dóc (utóbbi már a folyó túlpartján).
Megközelítése
[szerkesztés]Központján végighalad a Szentes-Szegvár-Mindszent-Mártély-Hódmezővásárhely közti 4521-es út, minden említett település felől ez a legkézenfekvőbb megközelítési útvonala.
Vonattal a MÁV 130-as számú Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalon érhető el. Mártély vasútállomás a település északi részén helyezkedik el, közúti elérését a 45 327-es számú mellékút teszi lehetővé; a vonal állomásainak viszonylatában Mindszent vasútállomás és Hódmezővásárhelyi Népkert megállóhely között található.
Története
[szerkesztés]
Mártély (Szentadorjánmártély, Saint Adrianus) Árpád-kori település, melyet még I. István király adományozott a zalavári apátságnak halászatával együtt.
Nevét 1019-ben már említette oklevél Adriani néven.
A település egykori templomának Saint Adrianus nevét is a zalavári apátság védőszentjéről kapta.
Mártély az apátság birtoka volt 1335-ben is, ekkor Csanád vármegyéhez számították, de a csongrádi esperességhez tartozott.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Simon Jenőné (független)[3]
- 1994–1998: Balogh Jánosné (Faluvédő Egyesület Mártély)[4]
- 1998–2002: Balogh Jánosné (független)[5]
- 2002–2006: Balogh Jánosné (független)[6]
- 2006–2010: Balogh Jánosné (független)[7]
- 2010–2014: Balogh Jánosné (független)[8]
- 2014–2019: Borsos József Albert (Fidesz)[9]
- 2019–2022: Dr. Putz Anita (független)[10]
- 2022–2024: Ambrus István (független)[11]
- 2024– : Ambrus István (független)[1]
A településen 2022. augusztus 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület 2022. április 27-én feloszlatta magát.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosok száma | 1281 | 1279 | 1298 | 1303 | 1260 | 1269 | 1285 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,6%, református 13,8%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 39,9% (22,3% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 0,1% bolgárnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18% volt római katolikus, 11,7% református, 1,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 29,4% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Késmárki Imre-féle szélmalom
- Iskolamúzeum
- alkotóház
- Festők dombja, ahol közel húsz magyar festő kapott eddig emléktáblát
Testvértelepülései
[szerkesztés]
Nyárádremete (Eremitu), Erdély, Románia
Plougastel-Daoulas [1], [2], Franciaország
Altenahr, Németország
Detk, Magyarország
Légifotó-galéria
[szerkesztés]-
Mártély légi felvételen -
Mártély látképe madártávlatból -
Mártély, a strand légi fotón -
Mártély a magasból -
Mártély a levegőből -
Mártély - légi fotó
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
- ↑ Mártély települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. augusztus 7. (Hozzáférés: 2022. augusztus 8.)
- ↑ Feloszlott a mártélyi képviselő-testület. délmagyar.hu, 2022. április 27. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Mártély Helységnévtár
- ↑ Mártély Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- Mártély.EU Mártély turisztikai honlapja
- Mártély honlapja
- Mártély az utazom.com honlapján
- Tárkány Szűcs Ernő: Mártély népi jogélete; Jogtörténetei Szeminárium, Kolozsvár, 1944 (Régi magyar jog Jogtörténeti és népi jogi tanulmányok)
- Mártély két évtizede. Országos Ifjúsági Képzőművész Tábor. Mártély, 1966–1985; szerk. Tandi Lajos; KISZ Csongrád Megyei Bizottsága, Szeged, 1985
- Kárász József: Egy emberöltő Mártélyon. Újságok és folyóiratok repertóriuma 1951–1980-ig; Németh László Városi Könyvtár, Hódmezővásárhely, 1989
- Csillagboltos műterem. Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola, 1966–1995; szerk. Czakó János; MKTBK, Mártély, 1995
- Mártély múltja és jelene. Szemelvények; Mártélyi Tudósítások–Faluvédő- és Szépítő Egyesület, Mártély, 1997
- Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor: Mártély; szerk. Blazovich László; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
- Kiss Jánosné: Emberek, tanyák, sorsok a mártélyi tanyavilágban. "Életem, paraszti környezetem viszontagságai"; ill. a szerző; Mártélyi Olvasókör, Mártély, 2003
- Lisztes János: Pusztaszer és Mártély. Az Alsó-Tisza-völgy védett területei; Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Kecskemét, 2005 (Boróka füzetek)
- Nagygyörgy Sándor: Mártély; szerk. Gera Mihály; Folpress, Bp., 2011
- Nagy Vera: A mártélyi templom és plébánia története, 1911–2011; Norma Nyomdász Kft., Hódmezővásárhely, 2011
- Mártély testvértelepülési emlékkönyv. Nyárádremete, Altenahr, Oromhegyes; Önkormányzat, Mártély, 2017
