Ugrás a tartalomhoz

Eperjes (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a magyarországi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Eperjes (egyértelműsítő lap).
Eperjes
Eperjes temploma
Eperjes temploma
Eperjes címere
Eperjes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád-Csanád
JárásSzentesi
Jogállásközség
PolgármesterKabai Mátyás (független)[1]
Irányítószám6624
Körzethívószám63
Népesség
Teljes népesség366 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség7,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület73,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 26″, k. h. 20° 33′ 41″46.707222°N 20.561389°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 26″, k. h. 20° 33′ 41″46.707222°N 20.561389°E
Eperjes (Csongrád-Csanád vármegye)
Eperjes
Eperjes
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Eperjes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eperjes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Eperjes (1954-ig Kiskirályság) község Csongrád-Csanád vármegye Szentesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Csongrád-Csanád vármegye északkeleti részén fekszik. Szomszédai észak felől Szarvas, északkelet felől Csabacsűd, kelet felől Nagyszénás és Gádoros, dél felől Árpádhalom, nyugat felől Fábiánsebestyén, északnyugat felől pedig Szentes Cserebökény nevű külterületi városrésze.

A falutól északra találhatók a cserebökényi puszták, melyek a Körös–Maros Nemzeti Park védett területei közé tartoznak.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton Fábiánsebestyén és Gádoros felől közelíthető meg, mindkét irányból a 4403-as úton. Szentessel a 4402-es út köti össze, közigazgatási területét érinti még, a déli határszélét kísérve a 4642-es út is, a 4446-os út pedig a határszélén indul Orosháza irányába. Ugyancsak a déli határszéle mentén húzódik a Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonal egy szakasza, amelynek egy megállási pontja van itt, Újváros megállóhely, Eperjes Újváros nevű külterületi településrésze mellett.

A falun keresztülhalad az Alföldi Kéktúra.

Története

[szerkesztés]

A jelenlegi falutól kb. 1,5 km-re északkeletre, egy hajdani folyó partján már a szarmata-, majd az árpád-korban is lakott település volt. Az Árpád-korban templom is épült itt. Egyes források alapján a település a tatárjáráskor elpusztult, más források arra engednek következtetni, hogy Zeleméres néven a 15. század első felében még létezett. V. László adománylevelében említi, mellyel a Hunyadiak Zsigmond által adományozott birtokait erősíti meg.[3] A néhány évvel később kialakult jogvita alapján viszont, Zeleméres ekkor már puszta volt, mert bizonyos források szerint a helyén alapította meg Szilágyi Mihály 1458-ban a Királyság nevű települést.[4] Mátyás királyi bíráskodás alá helyezte a falut, amely emiatt gyors fejlődésnek indult.

1495-ben a nyulak-szigeti apácák örökölték meg a községet, amit 1566-ban foglalt el a török. A török defterek szerint, a hódoltság idején a falu tovább gyarapodott,[5] de 1596-ban (a Tizenötéves Háború alatt) az összes környékbeli faluval együtt a törökök tatár segédcsapatai elpusztították. Lakosait megölték, vagy elhurcolták, a templomok tégláit a szarvasi vár megerősítésére hordták el.[6]

1720-ban III. Károly Harruckern János Györgynek adományozta a területet, aki a pusztában jobbágyokat telepített le. Fiának, Harruckern Ferencnek örökösei a lányai lettek, akik közül Jozefa örökölte Királyságot és ő Károlyi Antalhoz ment feleségül, így a déli, Mágocshoz tartozó birtokok mellé a Károlyiakhoz került ez a rész is.[7]

1890. és 1913. között a Károlyiak eladták ill. felparcellázták birtokaik nagyrészét. A felparcellázott területekre nagyszámú új tulajdonos költözött be családjával, akiknek közigazgatási ellátása komoly nehézséget okozott a Nagymágocsi és Derekegyházi községi tanácsoknak, ezért 1914-ben elhatározták, hogy az Újváros Csárda ingatlanján községházát, cselédlakásokat, népiskolát és melléképületeket építenek "Derekegyház község nagyújvárosi elöljárói kirendeltsége" céljára, de a háború miatt ez a terv sosem valósult meg.[8]

1934-ben a Csongrád Megyei Alispáni Hivatal 3830/1934-es rendeletével rendezte Derekegyháza és Nagymágocs közigazgatási határait, amivel létrehozta Kiskirályság községet.[9]

1935. január 1-én alakult meg az addig Nagymágocshoz tartozó Cserebökény, Disznóhalom, Györgykirályság, Józsefszállás, Lajoshalom, és Lajosvizesráta, valamint az addig Derekegyházhoz tartozó Kisújváros, Nagyújváros, Kiskirályság, Nagykirályság, Csereszentlászló, Ivánhegyes és Terehalom területrészekből.[10] A pusztaközség központja ekkor a Kiskirályság major lett, ami a mai falutól délre eső nagy major neve volt, így ez lett a község neve is. Az Eperjes nevet 1954-ben kapta a Nagykirályság-puszta és Györgykirályság közötti Eperjes majorról, mert a megyei pártvezetés a "Királyság" elnevezést túlontúl "reakciósnak" tartotta.[11] 1947-ben Cserebökény, 1956-ban Árpádhalom megalakításakor határrészeket csatoltak el a falutól, így területe később valamelyest csökkent.[12]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Horváth Ferenc (FKgP)[13]
  • 1994–1998: Horváth Ferenc (FKgP)[14]
  • 1998–2002: Kollár János (független)[15]
  • 2002–2006: Kollár János (független)[16]
  • 2006–2010: Dr. Kiss Csaba (független)[17]
  • 2010–2014: Dr. Kiss Csaba (független)[18]
  • 2014–2019: Kós György Gergő (független)[19]
  • 2019–2024: Kabai Mátyás (független)[20]
  • 2024– : Kabai Mátyás (független)[1]

A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult.[17] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak öt település lakói szavazhattak, ennél több (9 vagy 10) aspiránsra pedig öt másik településen volt példa.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
554
550
548
454
380
387
366
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[21]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 0,2% németnek mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 6,3%, evangélikus 4,6%, görög katolikus 0,2%, felekezeten kívüli 30,2% (21% nem nyilatkozott).[22]

2022-ben a lakosság 93,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% románnak, 0,3% szerbnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25% volt római katolikus, 4,5% református, 2,1% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 24,2% felekezeten kívüli (43,2% nem válaszolt).[23]

Híres emberek

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]
  • A faluház
    A faluház
  • Utcakép
    Utcakép
  • Kopjafák a templom előtt
    Kopjafák a templom előtt

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Eperjes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Sima László. Szentes város története – I. kötet, 77. o. (1914). Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 24. 
  4. ↑ Karácsonyi János. Békésvármegye története – II. kötet (1896). Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 24. 
  5. ↑ Káldy-Nagy Gyula. A gyulai szandzsák 1567. 1579. évi összeírása (1982). Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 24. 
  6. ↑ Haan Lajos. Békés vármegye hajdana (1870). Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 24. 
  7. ↑ Karácsonyi János. Békésvármegye története – III. kötet, 180. o. (1896). Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 24. 
  8. ↑ Képviselőtestületi jegyzőkönyv Derekegyháza, 16/1914, 1914. július 21.
  9. ↑ Képviselőtestületi jegyzőkönyv Derekegyháza, 18/1934
  10. ↑ Magyarország helységnévtára. www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2021. augusztus 23.)
  11. ↑ Magyarország általános térképe (foktérkép) 1910 körül (1:200 000) | Arcanum Térképek (magyar nyelven). maps.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 23.)
  12. ↑ Eperjes története a KSH helységnévtárában[halott link]
  13. ↑ Eperjes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  14. ↑ Eperjes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  15. ↑ Eperjes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  16. ↑ Eperjes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  17. ↑ a b Eperjes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  18. ↑ Eperjes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  19. ↑ Eperjes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  20. ↑ Eperjes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  21. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  22. ↑ Eperjes Helységnévtár
  23. ↑ Eperjes Helységnévtár
  24. ↑ Snell György az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye új segédpüspöke, Magyar Kurír katolikus hírportál

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Eperjes_(Magyarország)&oldid=27506906”