Harruckern Ferenc

Harruckern Ferenc
Született	1696. Wels
Elhunyt	1775. november 14. Bécs
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Mayer Anna, br. Prandau Mária, Dirling Mária
Gyermekei	Mária Anna, Mária Jozefa
Szülei	Harruckern János György, Vorstern Anna Mária
Foglalkozása	nagybirtokos politikus
Tisztsége	Békés vármegye főispánja
Sablon • Wikidata • Segítség

Harruckern Ferenc és felesége Dirling Mária

Báró Harruckern Ferenc Domonkos (németül: Freiherr Franz Dominik von Harruckern) (Wels, 1696. – Bécs, 1775. november 14.) osztrák származású magyar nagybirtokos főnemes, Békés vármegye főispánja.

Élete

Báró Harruckern János György és Vorstern Anna Mária gyermekeként született a Felső-Ausztriai Wels-ben. 1729-ben a császári udvari kamara tanácsosa lett, 1730-tól pedig édesapja, az akkori békési főispán jobbkeze lett Gyulán. Folyamatosan tartotta a kapcsolatot Békés vármegye vezető tisztviselőivel és rendszeresen látogatta a közgyűléseket is. Többször édesapja helyett kényszerült intézkedni. Ilyen alkalom volt az 1736-os tisztújítás, egy 1735-ben kitört lázadás és az 1738 augusztusában Csabán kitört pestis ügye is. Amikor édesapja meghalt 1742-ben arra Harruckern már jártas volt a vármegyei ügyekben, így amikor Mária Terézia apja helyett főispánná tette meg, nem hozott gyakorlati változást hivatali életébe. Főispánsága kezdetén a vármegye háborús készülődésben égett, hiszen már javában zajlott az örökösödési háború. Ennek ellenére mégis sikerült reformokat bevezetnie a vármegye közigazgatásában. 1744-ben az ő javaslatára jött létre az alszolgabírói tisztség, 1748-ban pedig két járási szolgabíróságot is alapítottak. Ezek mellett talán a legfontosabb intézkedése mégis a vármegyei-uradalmi pénztárnokság különválasztása volt 1762-ben. Az 1767-es vármegyei tisztviselő-választáskor tett fáradozásait a vármegye 100 körmöci arannyal akarta jutalmazni, ám ezt Harruckern és felesége is visszautasította, így az összeget a szolgálószemélyzet között osztották szét. Ezek mellett a vármegyei tisztikar szociális helyzetét is fontosnak tartotta. Amikor 1744-ben figyelmeztetésben részesítette őket, egyúttal földet is biztosított számukra, ahol teljesen szabadon gazdálkodhattak, továbbá lehetővé tettei vármegyei lakások építését is. A gyulai udvari élet sem kerülte el a főispán érdeklődését. Hueber Antal, Harruckern udvari papja meg is örökítette az udvari élet mindennapjait. Feljegyzéseiből megtudhatjuk, hogy a Harruckern család a telet Bécsben töltötte, de júniustól októberig Gyulán laktak. Sok program akadt, mindenekelőtt vadászat, halászat, madarászat és szüret. Ezeken felül sem mentek ritkaságszámba a névnapi mulatságok, házi színjátszások és a táncvigalmak, de az ájtatosság és a buzgó vallásgyakorlás is szerves része volt az itteni életnek. Harruckern Ferenc báró 1775-ös halálával hatalmas birtokok váltak gazdátlanná, hiszen fiúörököse nem maradt.

Családja

Harruckern báró háromszor is megnősült. 1727-ben Mayer Annát, 1732-ben báró Prandau Máriát, míg 1738-ban Driling Máriát vette feleségül. Két leánya maradt:

• Mária Anna (1728–1786); férje: gróf Stockhammer József (?–1795)
• Mária Jozefa (1740–1802); férje: gróf Károlyi Antal (1732–1791)

Források

• Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715–1950 (online hozzáférés)

Elődje:
br. Harruckern János György

Békés vármegye főispánja
1743. március 16. – 1775. november 14.

Utódja:
gr. Károlyi József