Ugrás a tartalomhoz

Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bajánsenye–Zalaegerszeg–
Ukk–Boba-vasútvonal
Őrihodosról Budapest felé közlekedő tehervonat
Őrihodosról Budapest felé közlekedő tehervonat
A Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal útvonala
Vonalszám:25
Vonal:25
Hossz:101 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:100/120 km/h
Muraszombat (Murska Sobota) felé
Őrihodos (Hodoš, Magyarország Szlovénia országhatár)
7416 Ságvári utca
0 Bajánsenye
7451
5 Őriszentpéter
Zsuzsanna-híd (200 m)
Zsuzsanna-alagút (375 m)
8 Nagyrákos
7417 Nagyrákosi völgyhíd (1399 m)
12 Pankasz
16 Felsőjánosfa
Szentjákobi-patak
Szőcei-patak
19 Zalalövő
Szabadság tér
22 Körmend felé
Zalapatakai-patak
20 Zalapatakalja
22 Budafa
25 Zalacséb-Salomvár
7409 Körmendi út
30 Zalaszentgyörgy
31 Csurgaszi csárda
32 Bagod
Vitenyédi-patak
Zala
37 Andráshida
iparvágány kiágazás a malom felé
Szentmihályfai-patak
762 Körmendi út
Malom utca
40 Zalaegerszeg-Ola
Battyhány Lajos utca
44 Zalaegerszeg 23 Rédics felé
45 Pózva
52 ZalaszentivánKisfaludpuszta
Zala utca
17 Szombathely felé
53 Zalaszentiván
7354 Petőfi Sándor utca
17 Nagykanizsa felé
55 Alibánfa
57 Kemendollár
60 Pókaszepetk
7362 Arany János utca
65 Pakod
7328 Fő utca
Nagytilaji-patak
67 Zalabér
7361
Széplak-patak
7328
Csörgető-patak
69 Zalabér-Batyk
Berek-patak
24 Zalaszentgrót felé
7328 Kossuth utca
74 Türje
7355 Széchenyi utca
Nádas-patak
76 Ötvös forgalmi kitérő
7331
81 Dabronc
73 168 Kossuth utca
Marcal
26 (Tapolca) - Balatonszentgyörgy felé
84 Ukk
87 Rigács
Marcal
91 Nemeskeresztúr
8457
94 Jánosháza
Mosó-árok
97 Kemenespálfa
Kertai elágazás 20 Székesfehérvár felé
101 Boba
103 Nemeskocs
Kodó-patak
106 Celldömölk-Rendező
Vinári elágazás 10 Győr felé
kiágazás a megszűnt Ság-hegyi bazaltbánya felé
111 Celldömölk
9 Nezsider / 20 Szombathely felé

A MÁV 25-ös számú Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonala egy egyvágányú, villamosított nemzetközi vasúti fővonal a Nyugat- és Közép-Dunántúlon, amely a szlovén államhatárt köti össze a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonallal. A Zalalövő–Bajánsenye szakasz Őrségi vasút néven is ismert, amely napjainkban Magyarország legújabb építésű vasútvonala. A vonal Magyarország egyetlen vasúti kapcsolata Szlovénia felé, 2010. május 18-a óta villamosított. Kezdő és végpontja is Vas megyében található, de érinti Zala és Veszprém megyék területét is (Zalában a megyeszékhelyt is).

Megépítésének története

[szerkesztés]

A vonalat nem egyszerre, hanem több részben építették ki.

Boba és Ukk között

[szerkesztés]
Kertai elágazás: jobbra a 25. számú vasútvonal Zalaegerszeg felé, balra a 20. számú vasútvonal Székesfehérvár felé

A mai vasútvonal első szakaszát, Boba és Ukk között a Dunántúli HÉV társaság építette, átadására 1889. január 13-án került sor.[1](Ez egy Boba–Tapolca vasútvonal részét képező Boba és Sümeg között elkészült szakaszának a része volt.)

A társaság az ukki állomásától kiágazva kezdte meg a Zalaegerszegen át Csáktornyáig tartó vasútvonal építését. A vonalat 1890. október 12-én adták át a forgalomnak.[1] A vonal Zalaszentiván mellett keresztezte a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalat, de közös állomásuk nem volt, ezért a vonal átadásával egy időben adták át a két szakaszt összekötő kb. 1 km-es vonalat.

Az első tervek már 1889-ben megszülettek egy KörmendZalalövőZalaegerszegen át Rédicsig tervezett helyi érdekű vasútról. A megye a kérelmet ekkor elutasította, de kilátásba helyezte, hogy egy esetleges későbbi időpontban támogatni fogja a vasutat.

Csaknem egy évtized múlva kerültek csak újra napirendre a vasútépítésről szóló tervek. 1898. november 19-én kapott előmunkálati engedélyt Barthalos István a Körmend-Zalalövő-Zalaegerszeg vonalról.

Ezt követően megkezdődött a 24,6 km hosszú Zalalövő-Zalaegerszeg vonal építése is. Barthalos István benyújtotta kérelmét, amit a megye 1907. május 13-i közgyűlése törzsrészvények ellenében, kilométerenként 6.000 koronát számítva elfogadta. Kikötésnek megjelölte, hogy a két vonalon közlekedő vonatoknak Zalalövő állomáson csatlakozást kell biztosítania a vasúttársaságnak. A megye továbbá felhívta az érintett települések figyelmét, hogy erejükhöz mérten anyagilag is támogassák az épülő vasútvonalat, továbbá, hogy ne takarékoskodjanak ezen a beruházáson, mert ha így nem lesz vasútállomásuk, és gazdasági érdekeiket sem tudják akkor érvényre juttatni.

A Zalaegerszeg-Zalalövő vonal elkészült, és kevéssel később, 1913. október 8-án adták át.[2] Reggel 8.45 indulással végiggördült az első vonat.[3]

A vonalszakasz a Zala folyó völgyében futott, egy jelentős műtárgyat építettek a folyó felett, a vasszerkezetű, falazott pilléreken álló híd 30 m hosszú volt.

2023. december 10-től a vonalszakaszon feltételes megállási rendet vezettek be Zalaegerszeg-Ola, Bagod, Zalaszentgyörgy, Budafa és Zalapatakalja megállóhelyeken.[4]

Őriszentpéter egykori vasútállomása

Csaknem egy évtized múlva kerültek csak újra napirendre a vasútépítésről szóló tervek. 1898. november 19-én kapott előmunkálati engedélyt Barthalos István a KörmendZalalövő, és a Zalalövő-(Őriszentpéter)-Muraszombaton át Radgona felé az akkori országhatárig vezető, gőzvontatású helyi érdekű vasútvonalak megépítésére (és ezzel egy időben a Zalalövő-Zalaegerszeg szakaszra is).

Elsőként a Körmend-Zalalövő-Muraszombat vonalat vették tervbe. A Körmendtől épített, Zalalövőn át Salig (ma Šalovci Szlovéniában) tartó 48,7 km hosszú szakaszt 1906. december 24-én; a Saltól kezdődő 26,0 km hosszú folytatást Muraszombatig 1907. április 26-án nyitották meg.[2] A viszonylag sok műtárggyal épült vasút legjelentősebb hídjai a Rába, Pinka, Zala és a Lendva-patak felett épültek.

2023. december 10-től a vonalszakaszon feltételes megállási rendet vezettek be Felsőjánosfa, Pankasz, Nagyrákos és Bajánsenye megállóhelyeken.[5]

Zalaszentiván vasútállomásának átépítése 1967-1968 között

[szerkesztés]

Zalaegerszeg vasúti kapcsolatának javítása érdekében a Szombathely-Nagykanizsa, illetve Zalaegerszeg-Boba-Székesfehérvár vasútvonalak összekapcsolását és azonos nyomvonalra történő helyezését határozták el. A MÁV 1967-1968 között nyomvonal-korrekcióval együtt Zalaszentivánon közös csomóponti állomást épített a dombvidéki terepen addig egymást a zalaszentiváni Hóvirág utcánál különszinvben keresztező és egyébként egymást 3 kilométerre elkerülő 17-es és 25-ös számú vasútvonalon. (Előbbi Zalaszentivánt Kisfaludpusztán és Alibánfán át északról, utóbbi pedig délről Pethőhenye érintésével kerülte el.) A felüljáró alatt a szombathelyi irány változatlan maradt, a felüljáró pillérjei és az elbontott Zalaszentivánt elkerülő nyomvonal műtárgyai állnak még. Az átépítés keretében 1967-ben felépült Zalaszentiván új csomóponti vasútállomása. A korábban egymást külön szinten keresztező, majd ~3 km-re szinte párhuzamosan futó vonalak helyett az új állomáson fonódtak össze, majd ágazott szét a négy irány. Az új állomást 1968. október 1-jén avatták fel ünnepélyes keretek között.

Megszüntetés és újjáépítés

[szerkesztés]

1968-1969 között korszerűsítették a vonalat hézagmentes 48 kg-os sínekkel, betonaljakkal. Több nyomvonal-korrekció történt, a legjelentősebb Türje és Zalabér között. A vasútvonal 4 km hosszban új, rövidebb nyomvonalat kapott. A két szomszédos állomást megszüntették és összevonták Zalabér-Batyk néven. Ide kötötték be a Zalabéren becsatlakozó sárvári vasútvonalat és az addig Türjén becsatlakozó Zalabér-Batyk–Zalaszentgrót-vasútvonalat is. Türjén új megállóhely létesült az egykori állomástól északkeletre.

Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció kimondta a kisforgalmú vasútvonalak bezárását, forgalmuk közútra terelését. A megszüntetendő vonalak listáján rajta volt a vonal Zalalövő–Bajánsenye közötti szakasza is, amelyen 1980. október 18-án szűnt meg a forgalom. Rövidesen a pályát is elbontották. A vonal a koncepció egyik utolsó áldozata volt.

Bevágás a 2007-ben az újjáépült vonalon
Balizok az Őrségi vasúton
A nagyrákosi völgyhíd 2006-ban
Nagyrákosi völgyhíd villamosítva (2014)

Jugoszlávia felbomlásával változott a helyzet, az önállósult Szlovéniával nem volt kapcsolata a magyar vasúthálózatnak. Döntés született az őrségi vasút újjáépítéséről. Mivel nemzetközi fővonali pályát terveztek, a régi kanyargós, helyiérdekű vasúti nyomvonal nem jöhetett szóba. A vonal 375 méter hosszú alagutat (Zsuzsanna-alagút[6]) és 1,4 km hosszú völgyhidat (Nagyrákosi völgyhíd) is kapott az új vonalvezetéssel. A pálya vonalvezetésből adódó kiépítési sebessége 160 km/h, az engedélyezett sebesség 120 km/h. Az új vasútvonalat 1999 tavaszán kezdték el építeni és 2000 december 18-án adták át a forgalomnak dízelvontatással.[7] Végül 2001-ben avatták fel, mert Szlovéniában késett a muravidéki oldal kialakítása.

Átépítés

[szerkesztés]

A teljes vasútvonal része az V. pán-európai vasúti folyosónak, ezért a 2000-es években megindult a meglévő szakaszok felújítása és a vonal villamosítása is. A fejlesztések célja a 120 km/h sebesség elérése és villamosítás volt.

Zalaegerszeg deltavágány, balra a Zala-híd

Az újjáépítés folytatása a meglévő Zalalövő–Zalaegerszeg vonalszakasz átépítése volt. A bajánsenyei vonal átadása után megerősítették a pályát, hogy stabil 60 km/h sebességgel 21 tonna tengelyterheléssel le tudja bonyolítani a forgalmat. Ez csak ideiglenes megoldás volt, hasonlóan a Zalalövő–Bajánsenye szakaszhoz itt is teljesen új nyomvonalra kellett terelni a vasutat. Ez új alépítmény és felépítmény építését jelentette a meglévővel párhuzamosan, valamint új állomások építését. A felhagyott régi nyomvonalon a vágányt felszedték, a helyére kerékpárút épült.

Zalaegerszegen 2004-ben deltavágány épült, hogy a nemzetközi tehervonatok elkerülhessék a megyeszékhely vasútállomását és az ezzel járó irányváltást. A beruházás leglátványosabb eleme a 140 méter hosszú acél keresztgerendás, fúrt cölöpökre épített Zala híd.

A Zalaegerszeg-Ukk szakaszon az Európai Unió támogatásával szakaszos vágányzár mellett ívkorrekciós munkálatokat hajtottak végre 2008 folyamán, 2009 év eleji átadással. Az új pályasebesség 120 km/h lett. A vonal biztosítóberendezései is megújultak. Az Ukk-Boba szakasz felújítása 2010 közepéig tartott. Az Ukk környékéről felszedett felépítményi anyagokat 2008-ban a Szombathely–Kőszeg-vasútvonalon fektették le.

Villamosítás

[szerkesztés]

Az egyvágányú pálya kiépítésének fontosságát tovább növeli az a tény, hogy a Bajánsenye–Boba közötti szakasz az V. számú, VelenceTriesztLjubljanaBudapestUngvárLvivMoszkva útvonalat magába foglaló páneurópai vasúti közlekedési folyosó része. A fejlesztés részben európai uniós támogatással jött létre.

A több mint 27 millió eurós költségvetésű beruházás felét Brüsszel, a másik felét pedig a hazai költségvetés állta.

A Boba–Bajánsenye vonalszakasz villamosítását a BB 2007 Konzorcium nyerte és végezte el. A három tagból álló társaság vezetője a Vasútvill Kft. volt, a közös munkában a Siemens és a Kelet-Út Kft. vett még részt. A munkálatok kezdete sem volt egyszerű: kétszer a MÁV írta ki a pályázatot; először még 2004-ben, és ugyan minden esetben a Vasútvill nyert, ám a tender az első két kiírásban eredménytelen lett. A harmadik kiírást már a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. hirdette meg, és akkor is az egykori MÁV-os cég ajánlata volt a legjobb.

A kivitelezési munkákat 2008 tavaszán lehetett elkezdeni, áprilisban volt az első vágányzár. A munkálatok megfelelő ütemben folytak, és 2010. május 31-ére gyakorlatilag elkészült a teljes szakasz, amelyhez 2280 tartóoszlop, 3750 méter tartógerenda, 146 kilométer táp- és megkerülő vezeték, valamint 119 szakaszkapcsoló tartozik.

A konzorcium tehát határidőre elvégezte a feladatot. Az üzemképesre átadott szakaszon az első próbák is megtörténtek: a teljes vonal feszültség alá került. A vontatás viszont még nem indulhatott meg azonnal. El kellett végezni azokat a – projekthez szorosan nem tartozó – munkálatokat, amelyek során a hírközlési eszközöket védelem alá helyezték.

Uhrinyák László ügyvezető igazgató, hogy az építés alatt számos nehézséggel kellett megküzdeniük a munkatársaknak. Nem kis gondot okozott ugyanis, hogy nem pusztán a vasúti felsővezeték épült ki, hanem megújult a pályaszakasz és a biztosítóberendezés is. A szerelők időnként úgy dolgoztak, hogy még a sínpárok sem épültek ki, tehát előbb kellett megépíteni a villamos felsővezetéket, csak utána érkezett alá a sínpár. Ilyenkor speciális berendezésekkel és a GPS-technika segítségével lehetett pontos munkát végezni.

A pálya felújítására azért volt szükség, hogy kint a vonalon, illetve az állomások átmenő fővágányain 160 km/h sebességgel lehessen haladni. Az állomások mellékvágányain 40 km/h sebességre alkalmasak a sínpárok. Különleges feladat volt a völgyhíd és az alagút villamosítása is.

A Vasútvill Kft. részt vett a 87 egység váltófűtő berendezés kiépítésében is. Ennek eredményeként sem a havazás, sem a jegesedés nem okozhat komolyabb gondot a váltóállításkor. Elkészült a felsővezeték energia-távvezérlése is, mely az átadástól a MÁV szombathelyi diszpécserközpontjából történik. A szakaszolók a vasútállomási forgalmi állomásból is működtethetők lesznek, és kézi állításra is alkalmasak. A meglévő Zalaegerszeg-Dél 120/20 kV-os áramszolgáltatói alállomás is kibővült 2 darab 120/25 kV-os, 16 MVA teljesítményű transzformátorral, továbbá az ezekhez kapcsolódó villamos technológiai létesítményekkel.

Egy különleges epizód is színesítette a munkát. A Siemens AG egy – a világon eddig sehol nem alkalmazott – újítást vezetett be. Referenciaként építették meg egy 4 kilométeres szakasz felsővezetékét. A magyar szabványtól kissé eltérő rendszerű, újszerű technológia érdekességét az adja, hogy a Siemens által épített sok ezer kilométeres szakaszokon anyag- és költségtakarékos, ugyanakkor jobb áramszedési paramétereket biztosít, mint az eddigiek. Ilyen kis szakaszon, és a hazai viszonyokra alkalmazva, nem volt olcsóbb, viszont ennek költségeit a Siemens állta, és a hasznát más hosszú szakaszok kiépítésénél látja majd.

A teljes vonal villamosítása 2010. május 18-án fejeződött be, amelyet a Zalaegerszeg-Boba szakaszon az ívkorrekciókkal egyidejűleg kezdtek el.[8]

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 240. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963 552 313 0)
  2. a b Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 191. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963 552 314 9)
  3. Molnár András. Zalalövő története - az ókortól napjainkig. Zalalövő Nagyközség Önkormányzata (1998). ISBN 9630353784 
  4. https://www2.gysev.hu/hirek/2023-december-10-en-eletbe-lep-a-2023-2024-evi-belfoldi-kozforgalmu-menetrend
  5. [1]
  6. Archivált másolat. [2020. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  7. https://www.youtube.com/watch?v=tVLHyQYYyF8
  8. www.mtm-magazin.hu. www.mtm-magazin.hu. [2013. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.) MTM - Mélyépítő Tükörkép Magazin (engedéllyel) -

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba railway line