Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal
Kazincbarcika–Rudabánya-
vasútvonal | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) Személyvonat Rudabánya vasútállomáson (1996) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonalszám: | 95 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | 95 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 15 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 30 km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében fekvő Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal a MÁV 95-ös számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonala.Voltak egyéb kiágazások, Szuhakálló bejárat előtt a szeles aknák felé, Szuhakálló Rudabánya felé levő kijáratnál Rudolftelep felé, Alberttelep felé. A rudabányai vonalból iparvasút kiágazás volt Felsőnyárád (Feketevölgy) felé.
Története
[szerkesztés]A mai vasútvonal elődjének első, Barcika (mai nevén Kazincbarcika) és Ormospuszta (mai nevén Ormosbánya) közötti szakaszát a MÁV építette. A vasútvonal megépülésének elsődleges célja a környék szénbányáiból kitermelt szén elszállítása volt. A jelentős földmunkával épült 10,1 km hosszú vonalat 1912. november 1-jén nyitották meg.[1] A viszonylag sok műtárgy közül a legjelentősebb a Sajó felett épült, hat nyílású, 60 m hosszú híd. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült.
A vasútvonal a 194/2016. (VII. 13.) kormányrendelet értelmében 2023. december 27-én megszűnt.[2][3]
Felépítmény
[szerkesztés]A napjainkban is hagyományos, hevederes illesztésű vasútvonal utoljára 1960-1961 között volt átépítve. Akkor a pályában a sínek 48,3 kg/fm-es sínekre, az aljak jellemzően „E” jelű, szórványosan egyéb, geós sínleerősítésre alkalmas vasbetonaljakra lettek cserélve. Egy, a személyszállítás szüneteltetését megelőző tanulmány szerint a vasútvonal a bevezetett 30 km/h-s sebességkorlátozással biztonságosan járható.
Forgalom
[szerkesztés]A vasútvonalon 2007. március 4. óta nincs személyszállítás.[4]
A pálya vasútbiztonságilag veszélyes, mivel sok helyen ellopták a síncsavarokat, azonban a sínpárok megvannak és némi felújítással járható a vonal. A jelzőket és a biztosítóberendezéseket teljesen ellopták.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 200. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
- ↑ 194/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról
- ↑ https://iho.hu/hirek/bo-ketszaz-kilometernyi-vasutvonalat-adott-fel-vegleg-a-magyar-allam-240106
- ↑ Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapja, 2007. évi sajtóhírek[halott link]
- ↑ A Kazincbarcika-Rudabánya vasútvonal története. [2014. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 7.)
További információk
[szerkesztés]- Képek a vasútvonalról Archiválva 2008. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
| Normál nyomtávú vasútvonalak |
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Keskeny nyomtávú vasútvonalak |
| ||||||||
| Egyéb vasútvonalak | |||||||||
