Ugrás a tartalomhoz

Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
Az „András” nevű gőzmozdony személyvonattal Fertőboz-Múzeumvasút állomáson
Az „András” nevű gőzmozdony személyvonattal Fertőboz-Múzeumvasút állomáson
Általános adatok
OrszágMagyarország
VármegyeGyőr-Moson-Sopron vármegye
Hossz3,6 km
ÜzemeltetőGyőr–Sopron–Ebenfurti Vasút
Történelmi adatok
Építés1970–1972
Átadás1970
Műszaki adatok
Nyomtávolság760 mm
A hálózat térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút témájú médiaállományokat.

A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút egy keskeny nyomtávolságú vasút Magyarország nyugati határán, ami a Győr–Sopron-vasútvonal fertőbozi vasútállomását köti össze a nagycenki Széchenyi-kastéllyal. A pálya hossza 3,6 km, a nyomtávolság 760 mm.

Útvonaldiagram
Fertőboz (8)
Fertőboz-Múzeumvasút állomás (mozdonyszín)
Nádtelep mh.
Sorompóőrhely
Ikva
Kastély
Barátság

Kisvasúti nap: Széchenyi István születésnapjához (szeptember 21.) legközelebb eső szombat

A vasút története

[szerkesztés]

A megszűnt hazai kisvasutak járműveinek megőrzése céljából a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) a Közlekedési Múzeummal közösen hozta létre a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasutat.

A vasútnak nincs történelmi elődje, részben a régi cukorgyárba vezető normál nyomtávú pályát építették át, részben újonnan lett fektetve. 1970. november 6-án adták át az első szakaszt, mely Fertőboztól Barátság állomásig vezetett (1200 m). A második ütemben készült el a Barátságot Nagycenkkel összekötő sínpár, melynek ünnepélyes átadására 1972. július 8-án került sor. Ekkor úttörővasútként lett üzembe helyezve és így működött a rendszerváltásig, ma már a múzeumvasutat a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút üzemelteti, de a szolgálatot ma is gyermekek látják el.

2011-ben a "Széchenyi faluja" projekt keretében, melyet Nagycenk önkormányzata EU-s pályázati pénzből finanszírozott, megújult a mozdonyskanzen. A GYSEV munkatársai ágyazatcserét végeztek a kiállított járművek alatt, amelyek ez után új festést is kaptak. E projekt keretében a skanzen melletti – H alakú MÁV-szabványú vasbeton kerítés helyett – egy új téglakerítés került felépítésre, a nagycenki kisvasúti téglaépület pedig egy új tetőszerkezetet kapott.[1] 2018–19-ben a vonal és a járműállomány nagy része teljes felújításon esett át.

Járműállomány

[szerkesztés]

Kezdetben az „András” nevű (492-es sorozatú Balinkáról) gőzmozdonnyal, valamint a 394,023 és a 394,057 számú gőzmozdonyokkal (Szurdokpüspökiből) felváltva bonyolították a forgalmat, a kocsipark a gazdasági vasutakról megmentett különféle kocsikból áll. Tervben volt az SZGV M-4 dízel-elektromos mozdonyának üzembe helyezése is, felújítására azonban nem került sor. 2005-ben a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasútról Nagycenkre került egy C-50 típusú (Kiscenk) dízelmozdony a gazdaságosabb és olcsóbb üzem érdekében. A 394,057 gőzmozdonyt 1998-ban a Szilvásváradi Erdei Vasútnak adták, a 394,023 gőzmozdony pedig 2005-ben a Nyírvidéki Kisvasútra került, ahonnan 2006. december 20-án Debrecenbe, a Zsuzsi Erdei Vasútra szállították. 2022-ben némileg modernizálva üzembe helyezték a korábban a Kecskeméti kisvasúton szolgált, és sokáig Fertőbozon, a fűtőházban jobb sorsra váró Dmot 953-as számú poggyász-motorkocsit.

A vasút forgalomban lévő személykocsijai egykori kisvasutak, gazdasági vasutak felszámolásával kerültek Nagycenkre. Az országban egyedülálló módon csak itt közlekedik kisvasúti szerelvénybe besorozott kalauzkocsi. A személykocsik egy része GV-szabványok alapján épült nagyobb járműjavítókban, azonban előfordulnak olyan ritkaságok is, mint a villamoskocsikból átalakított keskenynyomközű személykocsik. A 22-es személykocsi valamikor a Budapest Közúti Vaspályatársaság villamos pótkocsija volt Budapesten. Sok átépítés után, több várost is megjárva került végül ide.[2] A vasút első személyvagonjai a B 20 (ex MÁV B 52.003) és a Ba 40 (ex MÁV Ba 54.014) Kisújszállásról valamint a Ba 41 (ex MÁV Ba 54.015 Szilvásváradról. 1970 őszén további kocsik érkeztek Békéscsabáról: D 60 (ex MÁV D 603), B 21 (ex MÁV B 52.010), Ba 22 (ex MÁV B 204), Ba 42 (ex MÁV Ba 54.006)

Állomások és megállóhelyek

[szerkesztés]

A fertőbozi állomáson található fűtőház az egykori MÁV-szabványoknak megfelelően épült, egyszerre 4 mozdony karbantartására és tárolására alkalmas. Az állomás területén homlokrakodót is létesítettek, a kisvasúti járművek nagyvasúti kocsira történő rakodásának megkönnyítése végett. A szurdokpüspöki bányavidék megálló- és rakodó épületeinek mását állították fel Barátság állomáson és Nádtelep megállóhelyen, ezzel is az egykori gazdasági vasutak hangulatát próbálták meg visszahozni. A vonal jelentős műtárgya az Ikva-patak felett átívelő háromnyílású híd. A pálya mellett gyakran találkozhatunk a régmúlt időket idéző alakjelzőkkel, csapórudas sorompókkal, őrházakkal.[3]

Nevezetességek a vasút környékén

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • A kisvasúti múzeum gőzöse
    A kisvasúti múzeum gőzöse
  • Szerelvény indul a cenki állomásról
    Szerelvény indul a cenki állomásról
  • Híd az Ikva patak felett
    Híd az Ikva patak felett

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ "Széchenyi faluja" projekt honlapja (magyar nyelven). [2013. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 7.)
  2. ↑ A villamosok.hu a Q típusról – 22-es kocsi története
  3. ↑ Tusnádi Csaba Károly–Knausz Valéria: Magyarországi kisvasutak – Széchenyi Múzeumvasút, Nagycenk

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagycenki_Széchenyi_Múzeumvasút&oldid=27662159”