Kaposvár vasútállomás
Kaposvár vasútállomás | |
Kaposvár felújított vasútállomása | |
Cím | |
Ország | Magyarország |
Hely | Kaposvár, Baross G. u. 2. |
Állomáskategória |
|
Állomáskód | KA |
UIC állomáskód | 5506288 |
IBNR állomáskód | 5500089 |
Építési adatok | |
Építés éve | 1899–1900 (124 éves) |
Rekonstrukciók évei | 1942, 1959, 1980-as évek, 1997, 2015–2017 |
Védettség | műemléki védelem |
Tervező | Pfaff Ferenc |
Felhasználási terület | vasútállomás |
Üzemeltető | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
Alapadatok | |
Tszf. magasság | 133 m |
Egyéb jellemzők | |
Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
Szomszédos állomások |
|
Időzóna | közép-európai idő |
Vasútvonalak | |
Szolgáltatások | |
Vonatok | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 21′ 10″, k. h. 17° 47′ 42″46.352778°N 17.795000°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 10″, k. h. 17° 47′ 42″46.352778°N 17.795000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposvár vasútállomás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kaposvár vasútállomása a város és Somogy vármegye legnagyobb vasútállomása. Felvételi épülete az 1-es és 2-es számú váltókezelő toronnyal, valamint az 1894-ből származó szelvényszámjelzővel együtt országos műemléki védettség alatt áll.[1]
Leírás
[szerkesztés]A jelentős személy- és teherforgalmat lebonyolító állomás Kaposvár belvárosának szélén található, közvetlenül a távolsági és a helyi buszpályaudvar mellett, így a legtöbb helyi járatú busszal könnyen megközelíthető. Legszélesebb részén 9 vágányos, ebből általában 4-et használnak személyvonatok indítására. Az állomás keleti végén szerelőműhely működik, a főépületben pedig régebben vendéglő (később kocsma) is, ahol 1908-ban Nagyatádi Szabó István vezetésével megalakult a Somogy Megyei Kisgazdák Egyesülete.[2] Az épület előtt taxiállomás, az állomástól nyugatra étterem található, keleti szomszédságában pedig egy légvédelmi óvóhely állt, amelyet még a második világháború előtt építettek,[3] ám 2018-ban lebontották.[4]
A város külsőbb részein további öt vasútállomás és vasúti megállóhely található: Kaposszentjakabon (régen Kaposvár-Közvágóhíd), Tüskeváron (Kapostüskevár, korábbi nevén Kaposvári Textilművek), Répáspusztán, Toponáron és Kaposfüreden. A jelentős vasúti teherforgalom kiszolgálására külön teherpályaudvar épült a Keleti városrészben, az ipari parkok mellett.
Kaposvárról a 20. század elején még hat irányba indultak vonatok, azonban a Kaposvár–Barcs-vasútvonal és a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal 1970-es évek végén történt megszüntetésével mára négy irány maradt. Jelenleg Gyékényes-Nagykanizsa, Dombóvár-Pusztaszabolcs-Budapest, valamint a Balaton felé, Fonyód és Siófok irányába indulnak vonalak, ez utóbbi kettő nem villamosított. Budapest és a megyeszékhely között közvetlen InterCity járatok is közlekednek (Rippl-Rónai, Somogy, Zselic).
Története
[szerkesztés]Kaposvárt először 1872-ben érte el a vasút: ekkor nyílt meg a Zákány és Dombóvár közötti pályaszakasz. Nagyon jelentős esemény volt ez a város életében, hiszen biztosította a lehetőséget a további gazdasági fejlődéshez. A lakók is nagyon várták már a vasút elkészültét: az 1872. március 25-én érkező legelső mozdony érkezéséről így tudósít a Somogy folyóirat 1872. április 2-i száma:[5]
„A késői idő dacára roppant számú nép várta »Richárd« érkezését, s zajosan éljenezte. A mozdony el volt halmozva koszorúval, lobogókkal, s a székváros teljes örömben volt a gyors közlekedés ez első fecskéjének látásán. Az öröm csak úgy lesz áldott, ha a székváros anyagi gyarapodását is magával hozta a kőszénfüst és gőzerő, mit erősen hiszünk.”
1888 kezdetén 3 hónap alatt mintegy 14 000 vasúti teherkocsi haladt át a vasútállomáson, az 1910-es évek elején pedig 5 irányból napi 28 vonat érkezett ide, így a város vasúti forgalma Pécsét is megelőzte.[2]
1894-ben Felsőmocsolád irányában indult el a vonatközlekedés, később ez a vonal Siófokig is elért, majd 1896-ban Fonyódot kapcsolta össze vaspálya a megyeszékhellyel. Erről a tényről a 100 éves évfordulón állított emléktábla is megemlékezik.[6] Végül 1900-ban Szigetvár és 1905-ben Középrigóc (Barcs) felé épült ki a vasút, de ez utóbbi kettő az 1970-es években megszűnt. Ahogy arról egy másik emléktábla is tájékoztat az állomás falán, 1990-ben villamosították az állomást, majd hét évvel később megkezdődött a főépület felújítása is.[7]
A vasút fölött a biztonságosabb közlekedés érdekében már 1898-ban felüljárót létesítettek, ez csaknem 100 évig állt a helyén, de a villamosítás során a vezetéképítés miatt le kellett bontani. Ma maradványai a Gilice utcában emlékműként szolgálnak. Az új felüljáró valamivel keletebbre épült meg.
A jelenlegi állomásépület építése 1899-ben kezdődött meg Pfaff Ferenc tervei alapján, bár eredetileg már a vasút megnyitásának évében, 1872-ben is épült a helyén egy kisebb indóház. A tervező később a kaposvári állomás mintájára építette meg a verseci és a szatmárnémeti állomásokat is.[8] 1944. június 30-án súlyos amerikai bombatámadás érte a vasútállomást és környékét: a bombázások során 15-en életüket is vesztették.[2]
2015 tavaszán megkezdődött a vasútállomás területének és épületeinek teljes felújítása,[9] az átadásra 2017. március 9-én került sor. Mivel az 1940-es években az épület belső díszei szinte teljesen megsemmisültek, és az eredeti tervek csak hiányosan álltak rendelkezésre, ezért a felújítás tervezői a verseci állomás megmaradt díszeit vették figyelembe. Az új épületben kormányablak is nyílt.[10][11]
Nevezetességek
[szerkesztés]Az állomás mellett két régi jármű van kiállítva: egy BCmot típusú motorkocsi 1931-ből (pályaszáma: ABymot 473) és egy Walschaert-Heusinger vezérművű gőzmozdony (376.642).
Vonalak
[szerkesztés]- 35-ös vonal (Kaposvár–Siófok)
- 36-os vonal (Kaposvár–Fonyód)
- 41-es vonal (Dombóvár–Gyékényes)
Forgalom
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Kaposvár vasútállomás [5506288] szolgálati hely adatai. kapella2.hu. KTI Nonprofit Kft. Vasúti Pályakapacitás-elosztó Igazgatóság
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Egyedi műemlék lett a kaposvári vasútállomás és a Róma villa kertje. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ a b c L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 - Helytörténeti olvasókönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2013). ISBN 978-963-87678-5-1
- ↑ Érintetlen légvédelmi bunkerben jártunk Kaposvár szívében. Kaposvár Most, 2018. július 10. (Hozzáférés: 2018. július 12.)
- ↑ Bontják a vasútállomás melletti légoltalmi bunkert. Kaposvár Most, 2018. augusztus 3. (Hozzáférés: 2018. augusztus 3.)
- ↑ Buzási Éva, Nagy Zoltán, Dávid János. Kaposvár városismereti kézikönyv. Dávid Kiadó (2009). ISBN 978-963-88265-0-3
- ↑ Kaposvár emléktáblái és egyéb gyűjtemények. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ Rekviem a zselici vasútért - geoláda (Balogh Béla). (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ Megkezdődött a vasútállomás felújítása. Kaposvár Most, 2015. március 23. (Hozzáférés: 2015. március 23.)
- ↑ 1,6 milliárd forintból újult meg a kaposvári vasútállomás. kapos.hu, 2017. március 9. (Hozzáférés: 2017. március 9.)
- ↑ Átadták a felújított vasútállomást benne az új kormányablakkal. Kaposvár Most, 2017. március 9. (Hozzáférés: 2017. március 10.)