Pfaff Ferenc (építész, 1851–1913)
| Pfaff Ferenc | |
 | |
| Emléktáblája a pécsi vasútállomás falán | |
| Született | Franz Pfaff 1851. november 19.[1] Mohács |
| Elhunyt | 1913. augusztus 21. (61 évesen)[2] Budapest |
| Állampolgársága | osztrák–magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1880) |
| Építészi pályafutása | |
| Jelentős épületei | a MÁV több állomásépülete |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pfaff Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Pfaff Ferenc, születési nevén Franz Pfaff (Mohács, 1851. november 19. – Budapest, 1913. augusztus 21.) építész, műegyetemi tanár, a MÁV főépítésze.
Életpályája
[szerkesztés]A budapesti József nádor Műegyetemen Steindl Imre volt a mestere, 1880-ban szerzett építész oklevelet. Pályája kezdetén néhány kisebb épületet tervezett, köztük a svábhegyi római katolikus templomot. 1887-től a Magyar Államvasutaknál dolgozott, ahol később a magasépítményi osztály vezetője, majd a Kereskedelemügyi Minisztérium építésze lett. 1887–1907 között munkatársaival 20 nagyállomás és számtalan kisebb állomás tervezését és kivitelezését végezte, irányította a reneszánsz eklektika jegyében. Méltóságteljes megjelenésű, arányos kivitelezésű pályaudvarokat tervezett. A győri, a kassai pályaudvart, valamint a miskolci Tiszai pályaudvart átépítette. Még számos középület és templom tervezését és építkezését is vezette.
Állomásépületeinek listája
[szerkesztés]
Lásd még: Pfaff Ferenc MÁV-főépítész művei (kategórialap)| Kép | Épület | Építési idő | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
|
Arad vasútállomás | ||
|
Bátaszék vasútállomás | ||
|
Cegléd vasútállomás | 1909 | |
|
Celldömölk vasútállomás | ||
|
Csap vasútállomás | ||
|
Debrecen vasútállomás (régi állomásépület) | Az 1944-es amerikai szőnyegbombázás során elpusztult.[3] | |
|
Fiume vasútállomás | 1890 | A tervező nevét emléktábla őrzi. |
.jpg)
|
Füzesabony vasútállomás | 1893[4] | A tervező nevét emléktábla őrzi. |
|
Gyimes vasútállomás | A tervező nevét emléktábla őrzi. | |
|
Győr vasútállomás | Át lett építve. | |
|
Kaposvár vasútállomás | 1899–1900 | 2015–2017-ben felújították. |
|
Károlyváros vasútállomás | ||
|
Kassa vasútállomás (régi) | A 20. század '70-es éveiben lebontották, a helyére épült a jelenlegi állomásépület | |
|
Kisújszállás vasútállomás | 1903[5] | |
|
Kolozsvár vasútállomás | 1902 | |
|
Lipótvár vasútállomás | ||
.jpg)
|
Miskolc, Gömöri pályaudvar | 1899[6] | Leromlott állapotban van. |
|
Miskolc, Tiszai pályaudvar | 1901 | Át lett építve. |
_vas%C3%BAt%C3%A1llom%C3%A1s.jpg)
|
Nagykároly vasútállomás | ||
|
Nyíregyháza vasútállomás (régi állomásépület) | 1910[7] | A második világháborúban Pfaff épülete megsemmisült. |
|
Pécs vasútállomás | 1900 | 2015-ben felújították. A tervező nevét emléktábla őrzi. |
|
Piski vasútállomás | ||
|
Pozsony főpályaudvar | 1960-ban egy átépítési hullám során az eklekticizmus összes jegyét eltüntették róla, majd 1987-ben egy előcsarnokot építettek elé. Tervben van Pfaff eredeti tervei szerinti visszaállítása.[8] | |
|
Sátoraljaújhely vasútállomás | ||
|
Szatmárnémeti vasútállomás | A tervező nevét emlékoszlop őrzi. | |
|
Szeged vasútállomás | 1902 | 2006-ban Pfaff eredeti tervei szerint felújították. |
|
Szolnok vasútállomás (régi pályaudvarépület) | 1974-ben lebontották. | |
.jpg)
|
Temesvár, Temesvár-Északi pályaudvar | A II. világháborúban megsérült épületet az eredeti terveknek megfelelően állították helyre, de az 1970-es években egy modern állomásépületet emeltek a helyén[9] | |
|
Versec vasútállomás | ||
|
Zágráb főpályaudvar[10] | 1890–1892 | 2006-ban felújították. |
|
Zsombolya vasútállomás |
Egyéb épületei
[szerkesztés]| Kép | Épület | Építési idő | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
.jpg)
|
Szeged, MÁV Igazgatóság | 1894 | Pfaff nevét emléktábla őrzi. |
|
Budapest, az Ezredévi Kiállítás Közlekedési Csarnoka, a későbbi Közlekedési Múzeum [1] | 1896 | 1944-ben részlegesen elpusztult. Többi részét 2016–2017-ben bontották el. |
|
Budapest, a svábhegyi római katolikus templom tornya[11] | 1886 | Az épületet Ybl Miklós tervezte 1860-ban. |
|
Budapest, az 1885-ös országos kiállítás képzőművészeti épülete, az egykori Műcsarnok, amely később a Fővárosi Múzeumnak adott otthont a második világháború végéig. Ma Millennium háza néven ismert[12] | 1885 | 2017–2019-ben felújították. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1913/?query=%22Pfaff+Ferenc%22&pg=390&layout=s
- ↑ Nagyállomás, Debrecen[halott link]
- ↑ Füzesabony. [2005. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. augusztus 6.)
- ↑ http://vasutallomasok.hu/allomas.php?az=ksuj
- ↑ Miskolc, Gömöri pályaudvar
- ↑ http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=nyeh
- ↑ Pozsonyi átépítési tervek szlovákul
- ↑ Temesvár pályaudvarának román nyelvű oldala
- ↑ Damjanovic, Dragan. „In the Shadow of Budapest (and Vienna) – Architecture and Urban Development of Zagreb in the Late 19th and Early 20th Centuries. // Zeitschrift für Ostmitteleuropa-Forschung / Journal of East Central European Studies. 67 (2018) , 4; 522-551” (angol nyelven). Zeitschrift für Ostmitteleuropa-Forschung / Journal of East Central European Studies.
- ↑ https://www.esztergomi-ersekseg.hu/plebaniak/szent-laszlo-plebania-budapest-istenhegy-svab-hegy-
- ↑ Olof Palme házból Millenium Ház (magyar nyelven). epiteszforum.hu. (Hozzáférés: 2018. március 12.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [2]
- Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867–1945. Budapest, 2000. 270 o. ill. ISBN 9630034905
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 340–341. o. ISBN 963-547-414-8
- Pfaff Ferenc élete és munkássága
