Pfaff Ferenc (építész, 1878–1945)
Pfaff Ferenc | |
Született | 1878. január 18. Gyula |
Elhunyt | 1945. május 17. (67 évesen) Gyula |
Foglalkozása | építész |
Sírhelye | Gyula[1] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pfaff Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Pfaff Ferenc (Gyula, 1878. január 18. – Gyula, 1945. május 17.) magyar építész, nem azonos a MÁV-főépítész Pfaff Ferenccel.
Élete
[szerkesztés]![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c8/Kossuthstra%C3%9Fe_24%2C_S%2C_2022_Gyula.jpg/220px-Kossuthstra%C3%9Fe_24%2C_S%2C_2022_Gyula.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2e/Kossuthstra%C3%9Fe_24%2C_Sgraffito%2C_2022_Gyula.jpg/220px-Kossuthstra%C3%9Fe_24%2C_Sgraffito%2C_2022_Gyula.jpg)
1902-ben szerzett építőmesteri oklevelet. 1903-tól önállóan, 1910-től Schneider Mátyás építőmesterrel közös működtetett tervező- és vállalkozó irodát. Több saját köz- és magánépület tervezése fűződik a nevéhez Gyulán, de vállalt kivitelezéseket is.[2]
A tervező Lechner Ödön szellemiségét használta fel saját épületei esetében. Pfaff jelentős alkotása a gyulai Polgári Leányiskola. A két utcára néző, egy emeletes, harmonikus épület meghatározó díszítései a vörös tégla sávok. Ezeknek közepét három ablakos, pártázatos rizalit hangsúlyozza, a téglasávok közötti falsíkokra pedig növényi díszítőelemes sgraffitok kerültek.[3]
Téglaszallagok díszítik a Gyulavárosi Takarékpénztár homlokzatát is, és ugyancsak megtalálhatóak a – népi motívumos – sgraffitók. A szamárhát ívű ajtók és a hullámzó attika szélén lévő szép ívű oromzatok, illetve a virágmotívumos sgraffitós ál-padlásablak jellegzetességei a belsejében egyébként számos alkalommal átalakított épületnek.[4]
Ismert épületei
[szerkesztés]- 1905: Gyulavárosi Takarékpénztár (ma: Fregatt Étterem), Gyula, Városház u. 1.[2][4][5]
- 1907–1908: Állami elemi és polgári fiúiskola, Gyula, Károlyi Mihály u.[2]
- 1908–1912: Állami elemi és polgári leányiskola, Gyula, Kossuth Lajos u. 24.[2][3][5][6]
- 1910-es évek: Neumann-ház, Gyula, Árpád utca 28.[5]
- 1910: lakóház, Gyula, Scherer Ferenc utca 58.[5]
- 1911: Uffenbach Rudolfné lakóháza, Gyula, Bodoky utca 1.[5]
- 1911–1912: Egyesült Katholikus Polgári Kör székháza, Gyula, Béke sgt. 9-11. (Schneider Mátyással közös munka, a tervezőség bizonytalan)[5]
- 1924: Faulháber-villa, Gyula, Hétvezér út 5.[2][5]
- 1927–1928/1929: Pfaff-villa, Gyula, Béke sugárút 14.[2][5]
- 1929: Józsefvárosi Földmunkás Olvasókör székháza, Gyula, Szőlős utca 1.[5]
- ?: lakóház, Gyula, Szent István utca 33.[5]
- ?: lakóház, Gyula, Kálvin utca 27.[5]
- ?: lakóház, Gyula, Kossuth Lajos utca 16.[5]
Kivitelezőként
[szerkesztés]- 1907–1908: Békés Megyei Takarékpénztár, Gyula, Városház utca 26. (tervező: Szántay Lajos)[5]
- ?: gyermekmenhely, Gyula, Kárpát u. 11. (tervezte: Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula)[2][5]
- ?: Komló-szálló, Gyula (tervezte: Mende Valér)[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Bagyinszki Zoltán – Gerle János: Alföldi szecesszió, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2008, ISBN 978-963-596-679-0
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Bede Béla: Magyar szecessziós építészet 225 kiemelt épülettel, Corvina Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-136-055-4
- Pfaff Ferenc építőmester: Pfaff gyulai munkássága – képes összefoglaló (szecessziosmagazin.com)