Ugrás a tartalomhoz

Gárdony

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gárdony
A Jézus szíve templom
A Jézus szíve templom
Gárdony címere
Gárdony címere		 Gárdony zászlaja
Gárdony zászlaja
Becenév: a Velencei-tó fővárosa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásGárdonyi
Jogállásváros
PolgármesterEötvös Pál Árpád (VITE)[1]
JegyzőKovácsné dr. Bozsoki Kornélia[2]
Irányítószám2483 (2484, 2485)
Körzethívószám22
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség13 750 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség198,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság179[4] m
Terület63,5 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5][6]
Földrajzi középtájMezőföld[5][6]
Földrajzi kistájVelencei-medence[5][6]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 11′ 50″, k. h. 18° 36′ 33″47.197311°N 18.609061°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 50″, k. h. 18° 36′ 33″47.197311°N 18.609061°E
Gárdony (Fejér vármegye)
Gárdony
Gárdony
Pozíció Fejér vármegye térképén
Gárdony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gárdony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gárdony Fejér vármegyében, a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, a Gárdonyi járás székhelye. Fontosabb városrészei: Gárdony, Agárd, Dinnyés és Csiribpuszta.

Fekvése

[szerkesztés]

A fővárostól 50, a megyeszékhelytől, Székesfehérvártól 17 kilométerre található. A 7-es főút áthalad a település teljes hosszán, a környező települések egy részével pedig mellékutak kötik össze: Pákozddal és Seregélyessel a 6213-as, Zichyújfaluval a 6212-es utak.

A Velencei-tó térképe

Áthalad a városon az elővárosi jellegű Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal is, amelynek több megállási pontja is van itt, a legfontosabb közülük Gárdony vasútállomás, ahol a gyorsvonatok többsége is megáll, ezért jó vasúti összeköttetésben áll Székesfehérvárral és Budapesttel, illetve más, a vasútvonal mellett fekvő településekkel is. Gárdonyt is érinti a Velence–Gárdony–Agárd–Dinnyés útvonalon közlekedő autóbusz-körjárat.

A település gazdaságát a turizmus határozza meg, vonzerejét elsősorban a Velencei-tó strandjainak köszönheti. A város utóbbi időkben tapasztalható komoly fejlődésének egyik fő oka lehet a nagy beköltözési vágy. Elsősorban Budapestről és Székesfehérvárról érkező családok választják a csendes, ám jó közlekedési viszonyokkal rendelkező várost.

Gárdony városrészei közé tartozik Agárd és Dinnyés, továbbá a Matonyai-tanya, mely 1 lakásból áll és Gárdony centrumától 2,5 kilométerre fekszik.[7]

Története

[szerkesztés]

Gárdony és a szomszédos Agárd területén már a bronzkortól kezdve találni leleteket, azonban komolyabb település – eltekintve az országos jelentőségű dinnyési vaskori leletek által feltételezettől – nem volt a környéken, mivel a külvilág felé csak délről nyitott területen nem túl jó minőségű, szikes talaj volt. Egészen a 19. századig a környék meghatározó települései az északi parti Pákozd és Sukoró, a keleti parti Velence és tótól 10 km-re délre fekvő Zichyújfalu voltak.

Az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő

Agárd első említése 1193-ból, Gárdonyé 1260-ból való. Ebben az időszakban azonban alig – összesen legfeljebb huszan – éltek a környéken, az itteni földeket leginkább sukorói és pákozdi jobbágyok művelték. Az 1543-ban Székesfehérvárt elfoglaló törökök feldúlták a két falut, a környék elnéptelenedett. 1579-ben Jakusits Ferenc kapta meg Agárdot, akinek fia a jezsuita rendnek adományozta azt. 1684-től, a török kiűzésétől kezdve folyamatosan betelepítések történnek Agárdra, amely immár a fehérvári kanonok tulajdonát képezi. Gárdony közben Adony fennhatósága alatt stagnál.

A II. József által elrendelt népszámlálás eredményei Agárdon már 34 lakost említenek. Közben Gárdony is fejlődésnek indult, 1784-ben épül meg református temploma. A környék a Nádasdi család marhaállományának legeltetésére szolgál a 19. században, innen a Bika völgye elnevezés, amellyel illetik Agárd térségét.

Gárdony történetének legnagyobb lépése a Déli Vasút Budapest-Székesfehérvár-vonalának 1861-es megnyitása volt, ami egyben a Velencei-tó lecsapolását is jelentette, így a környékbeli földek minősége is javult. 1870-re már a térség legjelentősebb települése[forrás?], melyhez Agárdot és Dinnyést is hozzácsatolják[forrás?]. Az 1930-as években népszerű üdülőfaluvá válik Gárdony. 1966-ban Gárdonyhoz csatlakozott Zichyújfalu, aminek következtében újabb lendületet vesz a község fejlődése. Immár tudatos politikával a Balaton tehermentesítése végett fejlődik országos jelentőségű üdülőhellyé, megtörténik a tópart rendezése, strandok épülnek a nádasok helyén, ami komoly következménnyel járt a Velencei-tó ökológiai egyensúlyára nézve.

1989-ben városi rangra emelik a települést, melynek fejlődése az 1990-es években sem áll meg. Majd 1997. december 15-én elszakad a település többi részénél fejletlenebb Zichyújfalu. A különválás fő oka volt, hogy a gárdonyi önkormányzat nem forgatta vissza a faluba az ott keletkező óriási bevételeket, melyeket a zichyújfalui Agrokomplex világszínvonalú takarmánygyárának köszönhettek.

Gárdonyi Géza szülőháza Agárdon

A város szülöttje Gárdonyi Géza, akinek szülőháza Agárdpusztán látható.

Az agárdi Temetődomb

Régi képek Gárdonyról>>>

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

Gazdaság, népesség

[szerkesztés]

Magyarország egy dinamikusan fejlődő területén fekszik. A jó ütemű gazdasági növekedést Budapest és Székesfehérvár közelségének, valamint a Velencei-tó idegenforgalmának köszönheti. A térségben a kereskedelmi szálláshelyeken és a magánszállásadás keretében eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra vetítve 7044, ami az országos átlag 320%-ka.

A térségben 648 regisztrált munkanélküli van, ami mindössze 3,12%-os arányt jelent a 18-59 éves népesség számához képest az országos 5,6%-kal szemben.

Sokan vándorolnak a környékre, így a 39. legkedveltebb célpont volt 2018-ban Magyarországon, amit elsősorban csendes, tóparti, agglomerációs fekvésének köszönhet[forrás?]. Az idetelepülők túlnyomórészt az idősebb korosztályhoz tartoznak, ennek következtében a fiatal lakosság aránya viszonylag alacsony.

Sport

[szerkesztés]

Kézilabda

[szerkesztés]

A Gárdony-Pázmánd NKSE női kézilabdacsapat megnyerte az NBII 2015–2016-os szezonját, így feljutott a csapat az NBI/B bajnokságba.[16]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
9952
10 041
11 204
12 832
12 771
13 486
13 750
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata
Lakosságszám[17][nincs a forrásban]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1900 2 237 —    
1910 2 090 −0,68%
1920 2 156 0,31%
1930 2 714 2,30%
1941 3 607 2,59%
1949 3 665 0,20%
1960 5 142 3,08%
1970 5 414 0,52%
1980 6 142 1,26%
1990 7 344 1,79%
2001 8 540 1,37%
2011 9 666 1,24%
2022 13 164 2,81%

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 1,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,5%, református 10,1%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 20,9% (31,5% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 87,9%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, románnak, horvátnak, örménynek, ukránnak és szlováknak, 5,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,2% volt római katolikus, 9,6% református, 1% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 18,1% felekezeten kívüli (43,8% nem válaszolt).[19]

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Rönkvár: Az egri vár mintájára készült rönkvár a Velencei-tavi Galéria és a Gárdonyi Géza Múzeum szomszédságában Agárdon.
Az emléktábla Gárdonyi Géza szülőházán
  • Gárdonyi Géza Emlékház: Az író agárdpusztai szülőházában berendezett emlékmúzeum.
  • Agárdi Gyógy- és Termálfürdő: 1000 m mélyről feltörő 58 fokos vízét 32-36 fokra hűtik, így kerül a medencékbe. A gyógyvíz mozgásszervi, reumás betegségek, kopások és nőgyógyászati problémák kezelésére javallott.
  • Agárdi tematikus sétány: A 7-es úttól induló sétány, mely a Gárdonyi Géza utcát követve bemutatja a látogatóknak a város nevezetességeit. Érinti például a Chernel István Általános iskolát és Gimnáziumot, az agárdi temetőben látható Nádasdy obeliszket és az agárdi pálinkafőződét. A sétány vége Agárdpusztán található a Gárdonyi Géza emlékház és az egri vár kicsinyített mását ábrázoló rönkvár mellett.

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Gárdony települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. ↑ Polgármesteri hivatal, Gárdony (magyar nyelven). polgarmesterihivatal.helyek.eu. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ Gárdony, Hungary (magyar nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 2.)
  5. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  7. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  8. ↑ Gárdony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Gárdony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  10. ↑ Gárdony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  11. ↑ Gárdony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  12. ↑ Gárdony települési választás eredményei (HTML). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2019. december 16.)
  13. ↑ Gárdony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  14. ↑ Gárdony települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
  15. ↑ Gárdony települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  16. ↑ Fernecz Balázs; Molnár Artúr: Arany a tó partján (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2016. május 12. [2016. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
  17. ↑ Területi adatok – Budapest. Népszámlálás 2011. KSH. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  18. ↑ Gárdony Helységnévtár
  19. ↑ Gárdony Helységnévtár
  20. ↑ Flecken Gieboldehausen - Städtepartnerschaft Archiválva 2015. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2010. december 10.)
  21. ↑ a b c d e Gárdony testvárvárosi kapcsolatai. [2010. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 10.)
  22. ↑ Gárdony Város Önkormányzatának képviselő-testületének 13/2007.(IV.25.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Archiválva 2012. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (pdf) (Hozzáférés: 2010. december 10.

További információk

[szerkesztés]
Sándor Károly Labdarúgó akadémia az Agárdi Nádasdy kastélyban
Pákozd Sukoró Velence, Kápolnásnyék
Székesfehérvár, Börgönd

Észak
Nyugat  Gárdony  Kelet
Dél

Besnyő
Seregélyes Zichyújfalu Pusztaszabolcs
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gárdony&oldid=27423987”