Ugrás a tartalomhoz

Káloz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Kálozról szól. Hasonló címmel lásd még: Káloz (egyértelműsítő lap).
Káloz
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Káloz címere
Káloz címere		 Káloz zászlaja
Káloz zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállásközség
Alapítás éve1009[1]
PolgármesterSimon Csaba (független)[2]
JegyzőDr. Horváth Csaba
Irányítószám8124
Körzethívószám25
Testvértelepülései
Lista
Románia Kárásztelek (Carastelec)
Lengyelország Dziemiany
Népesség
Teljes népesség2233 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség48,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121[4] m
Terület47,79 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5][6]
Földrajzi középtájMezőföld[5][6]
Földrajzi kistájKáloz–Igari-löszhátak[5][6]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 57′ 26″, k. h. 18° 29′ 05″46.957281°N 18.484750°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 26″, k. h. 18° 29′ 05″46.957281°N 18.484750°E
Káloz (Fejér vármegye)
Káloz
Káloz
Pozíció Fejér vármegye térképén
Káloz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Káloz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Rovástábla

Káloz (korábban Kaluz) község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban. A település a Sárvíz-malomcsatorna mellett, nem messze a Sárvíztől, a Mezőföldön található. A település központján keresztülhalad a 6307-es út, és itt ér véget az Adonytól induló 6209-es út.

Fekvése

[szerkesztés]

Székesfehérvártól 33 kilométerre délre, a Sárvíz mentén helyezkedik el a Székesfehérvári járásban (korábban az Abai kistérségben). A hozzá közel fekvő települések: Soponya, Csősz, Tác (Gorsium), Kisláng, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sárbogárd és Dég.

A településen a Sáregres és Szabadbattyán között húzódó 6307-es út halad keresztül, ezen közelíthető meg Székesfehérvár és a 7-es főút, illetve a 61-es főút felől is. A 6-os és a 63-as főutakkal, Pusztaszabolcs és Adony térségével a 6209-es út kapcsolja össze. A 64-es főútról Dég felől a 6304-es számú összekötő úton érhető el a település.

Története

[szerkesztés]

A környék gazdag vas-, kelta, avar és római kori emlékekben, melyek azt bizonyítják, hogy létezett település a mai település közelében. A falu egyes források szerint már Szent István király kora óta folyamatosan lakott, ezáltal a vármegye egyik legrégebbi települése. Feltételezhetően 1009-ben alapították, amikor a veszprémi püspökség területét és a hozzá tartozó településeket kijelölték. Az eredeti oklevél 1257-es átírásán Káloz nem szerepelt. Első, a mai napig fennmaradt írásos említése 1326-ból való, ekkor még Kaluz alakban. 1550-ben Horváth Balázs kapta meg a várpalotai vár birtokaként. 1647-ben rövid időre a veszprémi főispán kormányzása alá került. A török hódoltság alatt a falu szinte teljesen elnéptelenedett. Káloz és környékének tulajdonosai 1650-től 1945-ig a zicsi és vásonkeöi (vázsonykői) gróf Zichy család és leszármazottaik voltak. Nekik köszönhető a falu újbóli benépesítése és felvirágoztatása. A település a XVIII. században mezővárosi státuszt kapott. 1787–88-ban építették fel gróf Zichy János kezdeményezésére a ma is álló római katolikus templomot, melyet a Boldogságos Szűz Mária Mennybevétele tiszteletére szenteltek fel. Gróf Zichy Ferenc 1782-ben vásártartási jogot kért II. Józseftől. A források szerint 1848. október 3. éjszakáján a község lakói föltartóztatták Róth tábornok visszavonuló csapatait, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy az ozorai népfelkelők pár nappal később szétverhették őket. 1848. szeptember 30-án Lóréven hazaárulásért Görgei Artúr kivégeztette Káloz földesurát, gróf Zichy Ödönt.

I. Ferenc József császár 1852-ben tett látogatást Kálozon, hogy imádkozzon elhunyt híve lelki üdvéért. A kivégzés helyszínének közelében az emlékkápolna most is megtalálható, melyet 1859-ben emeltek romantikus és neogót stílusban. A kápolnát 2000-ben fölújították. A kápolna homlokzatán megtalálható volt a gróf neve is a következő alakban: Eugenío, e Comitibus Zichy. Az Eugén magyar megfelelője Jenő. Ő maga már csak azért sem lehetett Ödön, mert fiatalabb testvérét hívták Edmundnak, vagyis Ödönnek. A névcsere adta az ötletet Jókai Mórnak A kőszívű ember fiai főhőséhez, Baradlay Jenőhöz, aki felvette bátyja, Ödön nevét, és föláldozta saját életét testvéréért.

A település 2009-ben ünnepelte megalapításának ezredik évfordulóját.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bartos György (független)[7]
  • 1994–1998: Stivi Zoltán (független)[8]
  • 1998–2002: Weisengruber Imre (független)[9]
  • 2002–2006: Weisengruber Imre (Polgármesterek Fejér Megyéért)[10]
  • 2006–2010: Weisengruber Imre (független)[11]
  • 2010–2014: Weisengruber Imre (független)[12]
  • 2014–2019: Weisengruber Imre (független)[13]
  • 2019–2024: Weisengruber Imre (független)[14]
  • 2024– : Simon Csaba (független)[2]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2389
2382
2370
2277
2261
2285
2233
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,2%, református 17,1%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 7,4% (20,1% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1% németnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,2% volt római katolikus, 13,7% református, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,2% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 11,1% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A kastély légifotója
    A kastély légifotója
  • A református templom
    A református templom

Híres szülöttei, lakói, halottai

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Oktatás, kultúra

[szerkesztés]

A Kálozi Ifjúsági Egyesület 2000-ben beadta pályázatát egy Teleház létrehozására. 2001 februárjában a második legjobb pályázatként aláírásra került a szerződés a Teleház Kht.-vel. A Teleház megnyitására 2001. augusztus 1-én került sor.[18]

Sport

[szerkesztés]

A Káloz SE 2010/2011 idényben még a Fejér megyei I. osztályban szerepelt, de a 16. helyen végzett és kiesett a következő két szezonban a Fejér megyei II. osztály Agárdi Termál csoportjában szerepelt és 9., majd 12. helyet ért el.

A lovassport szerelmeseinek a helyi Lovasegyesület áll a rendelkezésére.

Rendezvények

[szerkesztés]
  • Káloz Kupa Díjugrató- és Fogathajtó Verseny (augusztus második hétvégéjén)
  • Kálozi Borverseny (április utolsó szombatja)

Civil szervezetek

[szerkesztés]
  • Kálozi Ifjúsági Egyesület
  • Polgárőr Egyesület
  • Borbarátok Egyesülete
  • Kálozi Sportegyesület
  • Kálozi Lovasegyesület
  • Kálozi Környezet- és Természetvédő Egyesület
  • A Kálozi Szent István általános Iskoláért Alapítvány
  • Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaság

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ kaloz.hu
  2. ↑ a b Káloz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ Káloz, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  5. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  7. ↑ Káloz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Káloz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
  9. ↑ Káloz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  10. ↑ Káloz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  11. ↑ Káloz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  12. ↑ Káloz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  13. ↑ Káloz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  14. ↑ Káloz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
  15. ↑ Káloz Helységnévtár
  16. ↑ Káloz Helységnévtár
  17. ↑ A Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület honlapja. [2007. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 7.)
  18. ↑ Egységes Regionális Információs Közművelődési Adatbázis (Erika). [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 17.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Káloz
A Wikimédia Commons tartalmaz Káloz témájú médiaállományokat.
Mezőszentgyörgy Soponya Sárkeresztúr
Kisláng

Észak
Nyugat  Káloz  Kelet
Dél

Sárszentágota
Dég Mezőszilas Sárbogárd
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Káloz&oldid=27426939”