Ugrás a tartalomhoz

Gánt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gánt
Római katolikus Szent Vendel-templom
Római katolikus Szent Vendel-templom
Gánt címere
Gánt címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásBicskei
Jogállásközség
PolgármesterKrausz János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám8082
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség731 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság247[3] m
Terület58,15 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájLovasberényi-hát[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′ 23″, k. h. 18° 23′ 16″47.389711°N 18.387731°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 23″, k. h. 18° 23′ 16″47.389711°N 18.387731°E
Gánt (Fejér vármegye)
Gánt
Gánt
Pozíció Fejér vármegye térképén
Gánt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gánt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gánt község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban, Székesfehérvártól 24 kilométerre északra. Egykor jelentős bányásztelepülés volt, ma a Vértes egyik fontos turisztikai célpontja.[6]

Fekvése

[szerkesztés]

„A Vértes hegység déli szélének egyik bájos zugában rejtőzik Zámolytól északra, Csákberénytől keletre,[7] Csákvártól nyugatra” – írja Károly János Fejér vármegye története című munkájában. Székesfehérvártól 24 kilométerre található, a 8123-as út mentén, Csákvár központjával a 8121-es út köti össze. Közigazgatásilag hozzá tartozik Kőhányáspuszta is, amelyen a 8119-es út vezet keresztül, valamint Vérteskozma is, ahova az előző útból kiágazó 81 112-es számú mellékúton lehet eljutni.

A csapadék karsztvíz formájában raktározódik. A Vértes hegység földtani felépítése szerint fődolomitra épül, amit bauxitréteg fed; ez volt Magyarország első, Európában is ismert bauxitlelőhelye.

Története

[szerkesztés]
  • Gánt első ismert említése 1193-ból származik, amikor III. Béla király egy oklevelében bukkan fel a neve.
  • A török időkben teljesen elnéptelenedett.
  • 1750-es években kezdték benépesíteni szlovák, majd német telepesek.
  • 1776–1777-ben megépült a katolikus templom.
  • 1781-ben már katolikus iskolája is volt.
  • 1920-ban fedezték fel a környék bauxitkincsét.
  • Az első külszíni bauxitbányát 1926-ban nyitották. Ebből 1988-ig bezárólag 13,6 millió tonna nyersanyagot termeltek ki.
  • 1928 körül 2 kisebb települést hozzácsatoltak: Kőhányást és Vérteskozmát.
  • 1950-es években Bodajk-Gánt között kisvasút létesült az ásványi anyag elszállítására.
  • 1976-ban nyitották meg a település szélén lévő Bauxitbányászati Múzeumot.

Kőhányás története

[szerkesztés]
  • 1753-ban említették először az egyutcás, csak néhány házból álló települést.
  • 1818-ban már iskolája is volt.
  • 1873-ban épült az Esterházy-kápolna az előtte lévő feszülettel.
  • 1925-ben építették országúttá a települést átszelő utat. Ez az út az Esterházyak két birtokközpontját, Csákvárt és Majkot köti össze.
  • 2013-ban több mint 5 millió forintból teljesen felújították az Esterházy-kápolnát.[8]

Vérteskozma története

[szerkesztés]
  • Ősidők óta lakott terület.
  • 1300 körül említik először, mint a Gesztesi várhoz tartozó területet.
  • A török időkben elnéptelenedett.
  • 1740-es évek elején az Esterházyak német telepesekkel népesítették be a települést.
  • 1778-ban megépült a település katolikus temploma.
  • 1908 Kozma település megkapta a „vértes” előtagot.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kovács László (független)[9]
  • 1994–1998: Kovács László (független)[10]
  • 1998–2002: Kovács László (független)[11]
  • 2002–2006: Kovács László (Polgármesterek Fejér Megyéért)[12]
  • 2006–2009: Kovács László (független)[13]
  • 2009–2010: Spergelné Rádl Ibolya (független)[14]
  • 2010–2014: Spergelné Rádl Ibolya (Fidesz-KDNP)[15]
  • 2014–2019: Spergelné Rádl Ibolya (Fidesz-KDNP)[16]
  • 2019–2020: Spergelné Rádl Ibolya (Fidesz-KDNP)[17]
  • 2020–2024: Krausz János (Fidesz-KDNP)[18]
  • 2024– : Krausz János (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2009. július 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[19] A választáson három független jelölt indult, de az addigi polgármester nem szerepelt köztük.[14]

2020. szeptember 27-én ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a településen, az előző képviselő-testület június 29-én kimondott önfeloszlatása miatt.[20] A hivatalban lévő polgármester nem indult a választáson. Az ügy hátterében pénzügyi elszámolási gondok álltak, melyek miatt több büntetőeljárás is indult, ezek egyikében (évekkel később) az akkor leköszönt polgármester is jogerősen letöltendő szabadságvesztést kapott.[21]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
835
857
862
843
747
745
731
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 60,9%-a magyarnak, 20,4% németnek mondta magát (38,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,8%, református 4,4%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,5% (46,2% nem nyilatkozott).

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 88,1%-a magyarnak, 14,1%-a németnek, 0,5%-a cigánynak, 0,4%-a szlováknak vallotta magát (egyéb, nem hazai nemzetiség: 2,3%, 11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Római katolikus felekezetűnek 37,5%, reformátusnak 5,4%, evangélikusnak 1,3%, görögkatolikusnak 0,3%, egyéb kereszténynek 0,1%, egyéb vallásúnak 0,1%, felekezeten kívülinek 23,4% vallotta magát (30,5% nem nyilatkozott).[22]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Kápolnapuszta
  • Vértes Tájvédelmi Körzet
  • Bauxitbánya múzeum: 1926 novemberében kezdődött meg a bauxitbányászat Gánton. A bauxitbánya lelőhelyét Taeger Henrik kutatásai alapján Balás Jenő székely származású bányamérnök fedezte fel. Balás Jenő irodája a jelenlegi Vértes vendéglőben volt, ma a helyiség emlékszobaként tekinthető meg. A Gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt. A bányát 1962. december 31-én bezárták. Ma múzeumként működik (Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás).
  • Bauxit földtani park: [1]
  • Gánti-barlang

Híres szülöttei

[szerkesztés]

Képtár

[szerkesztés]
  • Mária-szobor
    Mária-szobor
  • Kiépített forrás a faluban
    Kiépített forrás a faluban
  • Az Esterházy-kápolna Kőhányáspusztán
    Az Esterházy-kápolna Kőhányáspusztán
  • Az egykori bauxitbánya madártávlatból
    Az egykori bauxitbánya madártávlatból

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Gánt települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Gánt, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Bicskei Járási Hivatal - Kormányhivatalok
  7. ↑ Pontosabban északkeletre.
  8. ↑ Házi Péter: Gyönyörűen megújították a kőhányási kápolnát (magyar nyelven) (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2013. október 12. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  9. ↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  11. ↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  12. ↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  13. ↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  14. ↑ a b Gánt települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. július 19. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  15. ↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  16. ↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  17. ↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  18. ↑ Gánt települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. szeptember 27. (Hozzáférés: 2022. július 22.)
  19. ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  20. ↑ Gánti Helyi Választási Bizottság 1/2020. (VII.13.) határozata
  21. ↑ Kolontár Krisztián: Három év börtönre ítélték a volt fideszes polgármestert. 24.hu, 2024. január 5. (Hozzáférés: 2024. január 5.)
  22. ↑ Gánt Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Gánt
A Wikimédia Commons tartalmaz Gánt témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gánt&oldid=27423962”