Ugrás a tartalomhoz

Gyúró

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyúró
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Gyúró címere
Gyúró címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásMartonvásári
Jogállásközség
PolgármesterHorváth Gyula (FideszKDNP)[1]
Irányítószám2464
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség1347 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126[3] m
Terület24,37 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájVál-víz síkja[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 22′ 06″, k. h. 18° 44′ 13″47.368281°N 18.736811°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 06″, k. h. 18° 44′ 13″47.368281°N 18.736811°E
Gyúró (Fejér vármegye)
Gyúró
Gyúró
Pozíció Fejér vármegye térképén
Gyúró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyúró témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gyúró község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Szent László-patak mellett terül el, a megyehatár közvetlen közelében, északkeleti határszéle több kilométeres hosszban már Pest vármegyei településekkel határos. A szomszédos települések: kelet felől Tárnok és Pusztazámor, észak felől Etyek és Alcsútdoboz, nyugat felől Vál, dél felől pedig Tordas. A legközelebbi város Martonvásár.

A település jellegzetes dombjai a 194 méter magas Páskom-hegy, a 178 méteres magasságú Öreg-hegy és a 162 méterig emelkedő Új-hegy.

Megközelítése

[szerkesztés]

Budapestről az M7-es autópályán, illetve a 7-es főúton közelíthető meg, Tordason keresztül, a Martonvásár központjától idáig húzódó 81 108-as számú mellékúton. Mivel burkolt úton jelenleg ez az egyetlen megközelítési útvonala, zsáktelepülésnek tekinthető (Vál, Pusztazámor és Alcsútdoboz-Vértpuszta felől csak mezőgazdasági utak húzódnak a település felé).

Jelképei

[szerkesztés]

Címer

[szerkesztés]

A község címere ívelt talpú pajzs, a pajzs alsó részén zöld, hármas halom, melyet vízszintesen a községen átfolyó patak kékje szel át. A szürkén kanyargó út a dombok között vezet át a patakon. A pajzs felső részén világoskék mezőben középen, fehér templom áll, bal oldalán hármas, aranyló búzakalász, jobb oldalán aranysárga szőlőfürt látható. A hármas halom a településre jellemző dombokra utal. A település történetében jelenlévő kereszténységet, a községben ma is élő három történelmi egyházat szimbolizálja a templom. A mezőgazdaságot a búzakalász, a történelmi múltra visszavezethető, a ma is működő szőlőtermesztést a szőlőfürt jelképezi.

Zászló

[szerkesztés]
  • Világoskék mezőben a címert tartalmazza.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A település neve valószínűleg "gyúr" ige folyamatos melléknévi igenevéből, más feltevés szerint a szláv "Đuro", "Gyuri" személynévből keletkezett. Dr. Bogár János, volt gyúrói református lelkész tanulmányai és kutatásai szerint a Gyúró megnevezés a római "Castrum Giro", vagy "Kanyarvár" elnevezésből egyszerűsödött a mai formájára. Akkoriban a térséget sűrűn behálózták a kereskedőutak, valószínűleg Gyúró egy vagy több ilyen út elágazásánál feküdt. A település határában nyomokban még ma is láthatóak a római korokból fennmaradt jellegzetes kőlapokból lerakott utak.

Története

[szerkesztés]

Kuldóval teljesen összeépült község. Már az ókorban lakott hely volt, mit a határ különböző részein talált hamvvedrek, kelta és római pénzek, valamint a határ északi részében talált ókori (római telepek) épületkövek és a ma is "római út" nevet viselő régi út igazol.

A honfoglaláskor a Csák, a Baracska és a Kartal-Kurszán nemzetség vetette meg a lábát a Szent László völgyben, ahol a római út vezetett Ráckeresztúr, Martonvásár, Tordas, Gyúró vonalát érintve Göböljárás pusztánál érte el aquincumi /Óbuda/-Floirana /Csákvár/ – Savaria főutvonalát. Ennek az útnak meghatározó szerepe volt a község életében a középkorban is.

Az első írásos okmány 1340-ben Gyúrót már falunak mondja Érdekes, hogy 3 évvel előbb, 1337-ben Károly Róbert király által elrendelt és a budai káptalan által foganatosított kuldói határjárásról felvett okirat, – bár igen részletes s az összes szomszédos falukat és birtokokat megemlíti, – Gyúróról nem mond semmit. Ettől kezdve Kuldóról a 17. század végéig nincs említés. Mindebből valószínűsíthető, hogy a két község tulajdonképpen egy volt, mivel a község nem egy birtokosé volt: az egyik birtokrészt nevezték Gyúrónak, a másikat Kuldónak.

A török hódoltság alatt benépesedett újra s 1650 körül jelentős község, amikor nagyságra nézve a kuruc háborúk szünetében Sigbert Heister generális 1699-1700 években tartotta főhadiszállását – Rudolf király – a közben megszűnt fehérvári kiváltságos káptalan birtokában volt falut – hadipénztárnak kölcsönadott 2000 rénus forintért zálogba adta, mint zálogbirtokot; Mária Terézia – amikor a rendjüket megszüntette, – 1777-ben az általa alapított fehérvári Székeskáptalannak adományozta.

A római katolikus plébániát 1825-ben alapították, temploma a Szentháromság tiszteletére van szentelve. A római katolikus hitközség tagjait 1824-től kezdődően anyakönyvezik. A református gyülekezetnek 1628-tól van lelkésze, a hitközség tagjainak anyakönyvezése 1754-ben indult meg.

Az ágostai hitvallású evangélikus gyülekezet 1790-ben alakult, templomát 1856-ban Székács József budapesti lelkész és Gödör József esperes avatták fel. Az evangélikusok anyakönyvezése 1862-ben kezdődött.

1848 szeptemberében 60 szekérrel szállították a kenyérporciót a Borsod vármegyei nemzetőröknek a velencei táborba a község gazdái.

Az első világháború szenvedéseiből is kivette részét, 61-estek el Isonzó és Piave folyónál vívott kegyetlen harcokban.

A második világháború 60 áldozatot követelt.

A szomszédos Kuldó települést 1935-ben csatolták Gyúróhoz.[6]

A világháborúba bevonult katonák száma: 265, hősi halottaké: 61, hadiözvegyeké: 25, hadiárváké 36. Az evangélikus templom falába emléktáblával örökítették meg. A háború után rövid ideig önállóan működött a közigazgatás, majd Tordassal vonták össze. Új korszak kezdődött a község életében, amikor 1989-ben újra kiharcolta önállóságát.

A közigazgatás szétválásával egyidejűleg az oktatás is önállósodott, 1989-től van a községben egy 8 tantermes, 8 osztályos általános iskola.

2003-ban a gyúrói repülőtér is megnyitotta kapuit.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Botyánszki János (független)[7]
  • 1994–1998: Balázs József (független)[8]
  • 1998–2002: Balázs József (független)[9]
  • 2002–2003: Balázs József (független)[10]
  • 2003–2006: Tóth János (független)[11]
  • 2006–2010: Tóth Béla (független)[12]
  • 2010–2014: Tóth Béla (független)[13]
  • 2014–2019: Tóth Béla (független)[14]
  • 2019–2022: Horváth Gyula (független)[15]
  • 2022–2024: Horváth Gyula (FideszKDNP)[16]
  • 2024– : Horváth Gyula (FideszKDNP)[1]

A településen 2003. szeptember 14-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester halála miatt.[17]

2022. június 26-án ugyancsak időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Gyúrón, ezúttal azért, mert az előző képviselő-testület 2020. október 14-én feloszlatta magát. A választást eredetileg még 2021. január 24-ére írták ki,[18] de abban az időpontban már nem lehetett megtartani, a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt, és új időpontot sem lehetett kitűzni azok feloldásáig. A választáson a hivatalban lévő polgármester egyedüli jelöltként indult, így megtarthatta mandátumát.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1223
1237
1244
1299
1358
1336
1347
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 0,5% horvátnak, 0,6% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,8%, református 19,9%, evangélikus 20,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 10,1% (18,9% nem nyilatkozott).[19]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,4% románnak, 0,4% horvátnak, 0,3% szerbnek, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, örménynek és bolgárnak, 4,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,3% volt római katolikus, 15,8% református, 14% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,8% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 11% felekezeten kívüli (37% nem válaszolt).[20]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom (Az 1636-ban épült jezsuita templom az 1795-ös földrengésben megsérült. A ma is látható templom 1804-ben épült.)
  • A Millenniumi parkot, és ennek közepén kerámiából készült Szent István-kutat 2000-ben avatták fel. A kúton Szent István király' arcképe látható a koronázási ékszerekkel, másik oldalán a Magyarország és Gyúró község címere, negyedik oldalán pedig egy turulmadár látható. A kút peremén a hét vezér neve található kerámia táblákon. Minden táblával szemben feltörő forrást szimbolizáló vízsugár tör elő.
  • Emlékoszlop (1992) a világháborúkban elesett hősi halottak tiszteletére.

Neves szülöttei

[szerkesztés]
  • Boleradszky Benő (1885–1957) festő, grafikus, aki főként macskákról alkotott festményeiről ismert.
  • Vasadi Balogh György (1882–1960) író, középiskolai tanár, országgyűlési képviselő (1920–1933).

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Gyúró települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Gyúró, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Gyúrói Református Egyházközség – Történetünk (magyar nyelven). parokia.hu (Parókia Portál). Dunamelléki Református Egyházkerület. (Hozzáférés: 2019. március 10.)
  7. Gyúró települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Gyúró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  9. Gyúró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  10. Gyúró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  11. a b Gyúró települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. szeptember 14. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  12. Gyúró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  13. Gyúró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  14. Gyúró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  15. Gyúró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  16. Gyúró települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. június 26. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
  17. Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  18. Gyúró települési időközi önkormányzati választás (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2021. január 24. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
  19. Gyúró Helységnévtár
  20. Gyúró Helységnévtár