Ugrás a tartalomhoz

Bodajk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bodajk
Bodajk címere
Bodajk címere
Bodajk zászlaja
Bodajk zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásMóri
Jogállásváros
PolgármesterWurczinger Lóránt (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám8053
Körzethívószám22
Testvértelepülései
Lista
Rödermark, Plesna
Népesség
Teljes népesség3828 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség138,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170[3] m
Terület28,98 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájMóri-árok[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 27″, k. h. 18° 13′ 54″47.324300°N 18.231789°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 27″, k. h. 18° 13′ 54″47.324300°N 18.231789°E
Bodajk (Fejér vármegye)
Bodajk
Bodajk
Pozíció Fejér vármegye térképén
Bodajk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodajk témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bodajk város Fejér vármegyében, a Móri járásban. 2898 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa, 2018-as adat szerint a lakónépesség és a lakások száma tekintetében is a legkisebb volt; a vármegye 12 nagyközsége is kivétel nélkül nagyobb területen helyezkedik el.[6]

Fekvése

[szerkesztés]
A község Mór környéke térképén

A Dunántúli-középhegység második fő vonulata, a Bakony aljában, a hegység keleti vége közelében, a Móri-árok peremén fekszik.

Főutcája a 8209-es út, amelybe itt torkollik be délkelet felől a 8204-es út. Külterületének északi részén, bő három kilométernyi hosszban (a 26. és a 30. kilométerei között) elhalad a Zirc és Mór között húzódó 8216-os út is.

A települést a hazai vasútvonalak közül a MÁV 5-ös számú Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja van itt, Bodajk vasútállomás és Csókakő megállóhely. Előbbi a belterület délkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 8204-es útból kiágazó 82 302-es számú mellékút biztosítja. Utóbbi a központtól északra található, a 8209-es út vasúti keresztezésénél.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Bodajk nevét a tőle északkeletre fekvő tájnyelvem Bodognak (hivatalosan Vértesnek) nevezett hegység nevéből származtatják, s többek között Bodoght, Bodak, Bodaik névváltozatok után a 19. században már a mai alakot használták.

Története

[szerkesztés]
A kálvária

Már évszázadokkal a honfoglalás előtt az avaroknak, majd a rómaiaknak is állandó településük volt ezen a területen. A történeti szempontból meglehetősen megbízhatatlan Anonymus a Bodok hegy lábánál vezeti el a honfoglaló magyarok útját. Ha ez nem is felel meg a valóságnak, az kétségtelen, hogy ez a környék már abban az időben a fejedelmi törzs birtokában volt.

Bodajk középkori történetéről nem sokat tudunk – bár szép legendákat őriz a nép az Árpád-korból – de az bizonyos, hogy a lakosai számára küzdelmesen teltek a századok, hiszen a közelében lévő csókakői vár urai, a Rozgonyiak erősen sanyargatták őket. 1543-ban Fehérvár elestével Bodajk is török kézre került és nagyrészt elpusztult, de a kedvező adottságainak köszönhetően hamarosan újra benépesült. A török elűzése után, 1691-ben a Hochburg család kapta a csókakői-móri uradalom részeként birtokul a falut.

A 13. század elején még meglehetősen szerény népességű település gyorsan gyarapodott. Amikor 1774-ben mezővárosi rangot kapott, több mint 1200-an laktak itt. A lakosság száma a 19. század végéig tovább emelkedett egészen 2300 főig. Az 1870-es években megszűnt a mezővárosi rang Magyarországon, ekkor Bodajk nagyközség lett, de 1886-ig a mezőváros megjelölést címként használhatta. A századfordulót követő váratlanul nagy arányú kivándorlás azonban erősen megcsappantotta a népességét. Napjainkban is jelentős település, amely kiváló idegenforgalmi lehetőségekkel büszkélkedhet.

2008-ban városi rangot kapott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Zagyva Lajosné Rencz Katalin (független)[7]
  • 1994–1998: Zagyva Lajosné Rencz Katalin (független)[8]
  • 1998–2002: Zagyva Lajosné Rencz Katalin (független)[9]
  • 2002–2006: Oszlánszki Zsolt (független)[10]
  • 2006–2010: Oszlánszki Zsolt (független)[11]
  • 2010–2014: Almádi István (független)[12]
  • 2014–2019: Wurczinger Lóránt (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2019–2024: Wurczinger Lóránt (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2024– : Wurczinger Lóránt (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
4110
4094
4066
3911
3920
3836
3828
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,9%, református 10,9%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14% (31,9% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,6% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, szlovénnek és bolgárnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,8% volt római katolikus, 9,6% református, 1,6% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 16,2% felekezeten kívüli (39,4% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A Miske-kastély

Bodajk legismertebb épülete a Miske-kastély (korábban tévesen Hochburg-, vagy Hochburg-Lamberg-kastély)[17] 1837 és 1839 között épült, klasszicista stílusban, Miske József megbízásából.

A másik fő nevezetesség, a bodajki kálvária 1736-ban készült. A három kereszt, Mária és Szent János evangélista szobra a kálváriadombon áll. A legenda szerint a domb belsejében barlang található, melynek nyílása a templon kertjébe vezet. Ebbe barlangba kincset halmoztak fel. A legenda alapját a domb keleti oldálán található kicsiny barlangnyílás adhatta.

Az itteni Szent-kútról az a legenda terjedt el, hogy vize hétévenként elapad, majd újraindul. Bodajk szent kútját vallásos tisztelet vette körül, vizének gyógyító erőt tulajdonítottak. A hagyományok szerint többször is elzarándokolt ide Szent István és Szent Imre is, de járt itt Szent Gellért és Szent László király is. A szentkút melletti barokk stílusú Nagytemplomot 1744-ben Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A Nagytemplom Mária-kegyhely, amelyet a zarándokok pünkösdtől október végéig látogatnak. A templom mellett található a kapucinus kolostor épülete, ma plébániaház, 1744 és 1747 között épült, barokk stílusban és 1860 körül romantikus stílusban építették át.

Ezeken kívül érdekes még Nepomuki Szent János 1803-ban, késő barokk stílusban készült szobra, valamint a községháza épülete, mely 1820-ban épült, klasszicista stílusban.

Szintén népszerű a Bodajki-tó, amit gyógyforrások táplálnak, akárcsak a szentkutat, így vize nagyszerűen alkalmas különböző reumatikus megbetegedések kezelésére. Sajnos a környéken folytatott bányászati tevékenység miatt a vízhozam töredékére csökkent, a tó elfolyásában lévő korábban lápos-rétes terület kiszáradt.

A fürdő országos ismertségre Szekrényessy József (1811–1877) neves fővárosi ügyvéd, Széchenyi István belső munkatársának tevékenysége révén jutott, aki az 1850-es években hosszú időre bérelte és fel is virágoztatta, keresett gyógyhellyé emelte. Fia, Szekrényessy Kálmán (1846–1923) első magyar úszó, első sportlap-alapító, első Balaton-átúszónk is több ízben megfordult apja bérleményében.[18][19][20]

A közelben van egy sípálya is a téli sportok szerelmeseinek.

A Kálvária mögötti kopár domb, a Kesellő egyik felét kőbányászat miatt szinte teljesen elhordták. Jól látható, hogy a domb szinte teljes egészében mészkőből áll, alig pár centiméteres termőréteggel.

A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Kisboldogasszony ünnepe utáni hétvégén szokták tartani a Mária-napi búcsút. Erre az eseményre sokan zarándokolnak ide, hogy közös keresztutat járjanak, az első nap részt vegyenek a hagyományos körmeneten és oltárkerülésen, valamint a virrasztáson és a vasárnap tartott főbúcsúi szentmisén.[21]

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Kerskay Imre (?–?) író 1798–1799-ben itt volt nevelő.
  • Peske Géza (1859–1934) festőművész. Sírja a bodajki temetőben található. Nevét ma utca viseli a városban.
  • Spányi Béla (1852–1914) naturalista festőművész. Az 1880-as évektől kezdve rendszeresen járt Bodajkra festeni, kikapcsolódni. A Magyar Nemzeti Galéria őrzi többek között a Faluvége, vagy a Bodajki Kálvária című műveit.
  • Szekrényessy József (1811–1877) ügyvéd, író, titkár, Széchenyi István belső bizalmas munkatársa, ismert reformkori fővárosi kulturális szervező és mecénás
  • Fent János (1905-1992) festőművész, operaházi díszletfestő. Gyakran festett bodajki tájat, utcarészletet.

A település az irodalomban

[szerkesztés]
  • Története szerint egy Bodajk nevű nagyközség az egyik fő helyszíne Berkesi András Barátok című regényének; a könyv a második világháború alatt még jelentős sváb többségűként, lakosságát illetően nagy arányban Hitlerhez húzóként mutatja be a települést. A regényben azonban számos olyan információ olvasható, amik egyértelművé teszik, hogy nem a Fejér megyei Bodajkról van szó, hanem egy fiktív dél-dunántúli faluról, közel a jugoszláv határhoz.

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Bodajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Bodajk, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. [1]
  7. Bodajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Bodajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  9. Bodajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  10. Bodajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  11. Bodajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  12. Bodajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  13. Bodajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  14. Bodajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  15. Bodajk Helységnévtár
  16. Bodajk Helységnévtár
  17. Kastélyok.com: Hochburg–Lamberg-kastély
  18. Révai Nagy Lexikona 17. kötet (Bp., 1925)
  19. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. kötet
  20. Én azért önnek, sem igent, sem nemet nem mondtam. Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. Győr, 2008 ISBN 963 218 3169
  21. A bodajki búcsú programja 2024-ben. (html). Székesfehérvári Egyházmegye. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)

További információk

[szerkesztés]