Ugrás a tartalomhoz

Vajta (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Vajta (egyértelműsítő lap).
Vajta
Vajta légifotója
Vajta légifotója
Vajta címere
Vajta címere		 Vajta zászlaja
Vajta zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállásközség
PolgármesterTérmeg György (független)[1]
Irányítószám7041
Körzethívószám25
Népesség
Teljes népesség784 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség38,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság154[3] m
Terület23,43 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájDél-Mezőföld[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 08″, k. h. 18° 39′ 54″46.718831°N 18.664881°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 08″, k. h. 18° 39′ 54″46.718831°N 18.664881°E
Vajta (Fejér vármegye)
Vajta
Vajta
Pozíció Fejér vármegye térképén
Vajta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vajta község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban. A megye és az egész Közép-Dunántúl régió legdélebbi települése.

Fekvése

[szerkesztés]

Fejér vármegye és az egész Közép-Dunántúl legdélebbi települése,[6] Cecétől délre helyezkedik el.

A környező települések közül Bikács 5,5, Cece 6,5, Németkér 7, Simontornya 13, Sárbogárd pedig 16 kilométer távolságra található Vajtától.

Megközelítése

[szerkesztés]

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét feltehetően arról a Vajta besenyő vezértől kapta, aki a Gesta Hungarorum szerint még Kijev alatt csatlakozott a magyarokhoz. Vajta nemzetsége egy részével a Sárvíz mellékén Anonymus szerint "számtalan néppel" letelepedett. Más források szerint a Vojta szláv személynévből ered.[7]

Története

[szerkesztés]

A település és környéke már ősidők óta lakott hely: A falu melletti Kisvajta-dűlőben bronzkori, a főút körül a kelta "kocsitemetkezés", a Kisbasaréti-dűlőben római kor leletei kerültek felszínre.

A település első említése a Gesta Hungarorumban lelhető fel a 13. század elejéről. [8] A falu azon részét, amely a 14. század elején Sándor-fia Ivánka birtoka volt, Károly Róbert király a Ják nemzetség-beli Sitkei Lőrinc fiainak (Kopasz, Leukus, Imre) adta, de már ezt megelőzően telepítési szabadságot adott a Sitkeieknek Vajtára azzal, hogy szabad állapotú emberek (libere conditionis ho-es) szabadon költözhetnek ide,[9] s 5 évi adómentességet élvezhetnek. A település másik részét, rajta a Szent-Lénárd templommal, mint Simontornya tartozékát Károly Róbert király 1324-ben Henc fia, János budavári bírónak adta. Ez az első okleveles bizonyíték Vajtáról.[6] A település harmadik részét Hardi Dezső bírta, aki vajtai jobbágyaival 1325-ben a kurdiak (Tolna vármegye) termését elhordatta.

1343-ban Sitkei Lőrinc fia Leukus vajtai birtokát a Szent Lénárd templommal együtt betelepítés végett átadta Ugali Pál országbírói ítélőmesternek.

1397-1425 között Simontornya vár tartozéka volt. Ekkor Ozorai Pipo (Filippo Scolari) a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának és káptalannak ajándékozta.[6] A 16. században a káptalan irattárában tűzvész pusztított, így 1425 és a 16. század második fele között nincsen semmilyen információ Vajtáról. A székesfehérvári Boldogasszony-templom török kézre kerülésekor, 1543-ban elpusztult. Vajta is ekkor lett az Oszmán Birodalom része.[6]

A török uralom idején a Szekszárdi szandzsákhoz tartozott, és végig lakott volt. 1572-73. évi adófizetők összeírásakor ismét említik Vajtát.[6] 1566-os irat szerint nem csak a török, hanem a magyar várőrség adóztatta, amely Palota várának eleste után szűnt meg. A településről ezután csak 1617-ben tesznek említést, amikor pusztaként írják le.[6]

1650-ben Palota várát és tartozékait Zichy István kapta meg a királytól. A törökök elűzése után délszlávok lakták a falut, akik juhtenyésztéssel foglalkoztak. Egy 1702-es irat szerint pusztaként említik a települést.

1715-ben letelepítési programba kezdett a család Zichy János vezetésével. Az első letelepítésre 1720-ban került sor.[10] Később református és evangélikus magyar családok telepedtek itt le,[6] de 1743-ban elvették a protestánsoktól a vallásszabadságot, és a lakosok elköltöztek. A lakosság száma ebben az időben 229 fő volt, ebből csak néhányan voltak reformátusok vagy evangélikusok.[6]

1762-ben a lakosság egy része átköltözik Kalocsa mellé, Foktőre, ezért Zichy Jánosnak nógrádi és más észak-magyarországi jobbágyakat kellett betelepítenie.[6][11]

A község népessége1785-ben 571 fő volt, a lakosság túlnyomó része katolikus volt. Helyzetüket 1945-ig a Zichy-féle nagybirtok határozta meg, amelyen intenzív majorsági gazdálkodás folyt. Ennek következtében több majorság jött létre (Belmajor, Tüskésmajor stb.).

Az államszocialista időkben a cecei közös tanácshoz tartzott. A tsz-ek megalakulásakor a faluban a Petőfi Tsz-t hozták létre.[12]

A település lakossága főként állattenyésztésből, növénytermesztésből és szőlőművelésből él.

A községben 1994-ben gázvezetéket, 1997-ben telefonvezetéket építettek ki.[12]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Horváth László (független)[13]
  • 1994–1998: Vinklár László (MSZP)[14]
  • 1998–2002: Vinklár László (MSZP)[15]
  • 2002–2006: Bozai István (független)[16]
  • 2006–2010: Térmeg György (független)[17]
  • 2010–2014: Térmeg György (független)[18]
  • 2014–2018: Térmeg György (független)[19]
  • 2018–2019: Térmeg György (független)[20]
  • 2019–2024: Térmeg György (független)[21]
  • 2024– : Térmeg György (független)[1]

A településen 2018. október 14-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[20] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[22] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is tudta erősíteni a pozícióját.[20]

Oktatás

[szerkesztés]

Felsőoktatás

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1053
979
966
770
792
791
784
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,9%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,5%, református 7%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,6% (24% nem nyilatkozott).[23]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,1% ruszinnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35% volt római katolikus, 6,8% református, 0,8% egyéb keresztény, 2,1% egyéb katolikus, 10,5% felekezeten kívüli (44,8% nem válaszolt).[24]

Források

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Híres szülötte

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Vajta, légi fotón
    Vajta, légi fotón
  • Zichy-kastély, távlati légi fotó
    Zichy-kastély, távlati légi fotó
  • Vajta látképe madártávlatból
    Vajta látképe madártávlatból
  • Vajta község a levegőből
    Vajta község a levegőből
  • Légi felvétel, a Vajtai templom
    Légi felvétel, a Vajtai templom
  • A Zichy-kastély a magasból
    A Zichy-kastély a magasból
  • Légi felvétel, Zichy-kastély (Vajta)
    Légi felvétel, Zichy-kastély (Vajta)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Vajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Vajta, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ a b c d e f g h i Vajta. [2012. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 28.)
  7. ↑ Benkő Loránd: Anonymus kunjairól. In Koszta László (szerk.): Kelet és nyugat között, történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szeged, 1995, 40. p.
  8. ↑ Anonymus: Gesta Hungarorum. Ford. Pais Dezső. Budapest, 1975, 121. o.
  9. ↑ Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a 14. század közepéig. I., Budapest, 1900, 701. o.
  10. ↑ Erdős Ferenc (szerk.): Fejér vármegye nemesi közgyűlésének regesztái (1692-1711). Fejér Megyei Történeti Évkönyv. 25. Székesfehérvár, 1997, 81. o.
  11. ↑ Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543-1768). In Fitz Jenő (szerk.): Alba Regia. I. Székesfehérvár, 1960, 89. o.
  12. ↑ a b Település történelme
  13. ↑ Vajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  14. ↑ Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  15. ↑ Vajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  16. ↑ Vajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  17. ↑ Vajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  18. ↑ Vajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
  19. ↑ Vajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  20. ↑ a b c Vajta települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. október 14. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  21. ↑ Vajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  22. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  23. ↑ Vajta Helységnévtár
  24. ↑ Vajta Helységnévtár
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vajta_(település)&oldid=27417733”