Ugrás a tartalomhoz

Agárd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Agárdpuszta szócikkből átirányítva)
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Agárd (egyértelműsítő lap)
Agárd
Gárdonyi Géza egész alakos szobra szülőházánál Agárdpusztán
Gárdonyi Géza egész alakos szobra szülőházánál Agárdpusztán
Közigazgatás
TelepülésGárdony
Alapítás ideje12. század[1]
Irányítószám2484
Népesség
Teljes népesség4426 fő (2013. jan 1.)[2] +/-
Elhelyezkedése
Agárd (Fejér vármegye)
Agárd
Agárd
Pozíció Fejér vármegye térképén
é. sz. 47° 11′ 15″, k. h. 18° 36′ 00″47.187500°N 18.600000°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 15″, k. h. 18° 36′ 00″47.187500°N 18.600000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Agárd témájú médiaállományokat.

Agárd egykor önálló település Fejér vármegye Gárdonyi járásában, a Velencei-tó déli partján, Székesfehérvártól 15 kilométerre keletre; közigazgatásilag ma Gárdonyhoz tartozik. Nagyon jól megközelíthető vasúton (Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal) és közúton (7-es főút, 6212-es út) egyaránt. Első okleveles említése 1193-ból származik. A település Gárdonnyal együtt viszonylag jelentéktelen maradt egészen a 20. századig, amikor az üdülőkultúra kezdett megerősödni, végül az 1970-es évekre az ország legfontosabb turisztikai célpontjai közé kerültek.

Története

[szerkesztés]

Agárd területén bronzkori leleteket is találtak, azonban komolyabb település – eltekintve az országos jelentőségű dinnyési vaskori leletek által feltételezettől – nem volt a tóparton, mivel a külvilág felé csak délről nyitott területen nem túl jó minőségű, szikes talaj volt. Agárdpuszta első okleveles említése 1193-ból való, ekkor királyi birtok volt. 1543-ban a Székesfehérvárt elfoglaló törökök feldúlták Agárdot és Gárdonyt, a környék elnéptelenedett. 1579-ben Jakusits Ferenc kapta meg Agárdot, akinek fia a jezsuita rendnek adományozta azt. 1684-től, a török kiűzésétől kezdve folyamatosan betelepítések történtek a pusztára, amely immár a fehérvári kanonok tulajdonát képezi. Gárdony közben Adony fennhatósága alatt stagnált.

Forray Júlia grófnő obeliszkje az agárdi temetődombon

1775 decemberében Ürményi Józsefé lett a terület, ahol 1780-ban, a II. József király által elrendelt népszámlálás során 4 házat, 7 családot és 34 lakost regisztráltak. A pusztán 2 vendégfogadó, valamint egy kocsma állt. Az 1786-os helységnévtárban a település már faluként szerepelt. 1814-ben Ürményi Miksa felépíttette a Szent Anna-kápolnát, melynek oltárképe Szent Annát, Máriát és Szent Joachimot ábrázolja. 1840-től Ürményi a saját kezébe vette a birtok irányítását, amely ennek hatására nagy fejlődésnek indult. 1841-től önálló lelkészség is működött a területen. 1848-49-ben már Gárdonyhoz hasonló szerepet játszott a környék életében.

Közben Gárdony is fejlődésnek indult. A környék a Nádasdy család marhaállományának legeltetésére szolgált a 19. században, innen a Bika-völgy elnevezés, amellyel illetik Agárd déli térségét.

A Déli Vasút 1861-ben építette meg a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalat, mely Agárdot is érinti. Az 1870-es években csatolják Agárdot (Dinnyéssel együtt) Gárdonyhoz, ami így jelentős településsé fejlődik. Az 1930-as években népszerű üdülőhellyé válik a Velencei-tó partja, a fejlesztések célja a Balaton tehermentesítése volt.

Az 1848-as forradalmat követően gróf Nádasdy Lipót lett a 3569 kataszter nagyságú birtok új tulajdonosa. Feleségének, gróf Forray Júliának köszönhető, hogy megvásárolta Agárdpusztát, ahol kiemelkedő fejlesztéseket hajtott végre, többek között katolikus iskolát szervezett és átépíttette a kápolnát is. A szomszédos uradalmakhoz képest jelentős fejlődést tudhatott magáénak. A lakosság száma egyre nőtt - 1856-ban 365 fő, 1872-ben pedig már 421-en laktak a településen, akik főként idénymunkásként dolgoztak a pusztán.

Gárdonyi mellszobra Agárdon

Néhány évtizeddel később az agárdi uradalomban, 1863. augusztus 3-án látta meg a napvilágot hazánk neves írója, Gárdonyi Géza Ziegler Géza néven. Anyja a Szent Anna kápolnában római katolikus vallásra kereszteltette meg. Apja, Ziegler Sándor a Nádasdy gazdaság kovácsa volt, aki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt fegyverkovácsként dolgozott. Ezért később Aradon börtönbe zárták, ahonnan azonban sikerült megszöknie. Német származása ellenére magáénak érezte a magyar nemzeti eszmét és fiait is ebben a szellemben nevelte. Géza születését követően elköltözött a család a településről.

1863. augusztus 22-én meghalt Forray Júlia grófnő, aki nagyon szerette Agárdot, ezért kívánságára itt temették el. Sírja fölé hatalmas obeliszket emeltetett Nádasdy Lipót. A Nádasdy családnak köszönhetően Agárd lett a vezető uradalom Dinnyés és Gárdony előtt, akiknek neve összeforrt a nemzet és a közérdek szolgálatával. Itt alkalmazták a környék gazdaságai közül elsőként a gőzekét. A folyamatos fejlesztésnek is köszönhetően bő termést tudhatott magának az uradalom, melyet a piacra kellett juttatni, ezért 1892-ben Nádasdy Ferenc 15.000 Ft-os hozzájárulásával a Déli Vasúttársaság megépítette az agárdi kitérőt.

Az I. világháború nagy változást hozott. A férfi munkaerő hiánya miatt megbénult Agárdpuszta élete. A Tanácsköztársaság ideje alatt földmunkásszervezetet hoztak létre, melynek cselédekből álló bizalmi testülete a birtokot termelőszövetkezetté alakította. Az uradalmi tiszteknek közreműködésével az 1920-as években már jó gazdasági eredményeket értek el. 1926-ban szerződést kötöttek a Magyar-Holland Magvetési vállalattal, melynek köszönhetően nagy mennyiségben termeltek virágot és dísznövényt, amit aztán Hollandiába szállítottak.

Gárdonyi Géza emléktáblája szülőháza falán Agárdpusztán

1928-ban azonban megkezdődött az uradalom feldarabolása a család eladósodása miatt. Az új tulajdonosok egyike Sigray István mérnök lett, aki a birtokát nagy szakértelemmel igazgatta. A mintagazdaságából származó bánkúti búza vetőmagját az egész országban hasznosították, sőt kanadai és moszkvai kiállításokra is eljutott.

A Nádasdy-birtok felosztásának jelentős szerepe volt abban, hogy Agárdon megkezdődött a fürdőtelep kialakítása. Egy 1930-ban tartott vármegyei értekezleten határoztak a tó egész déli partján kialakítandó fürdőéletről. A villatelep kiépítésére Agárd adottságait ítélték kedvezőbbnek, míg az üzletek, műhelyek számára Gárdony volt alkalmasabb. Ennek köszönhetően a harmincas években Agárd rohamos fejlődésnek indult. 1500 kiparcellázott nyaralótelket értékesítettek, amelyet Nádasdy-féle Fürdő- és Üdülőtelepnek neveztek el. 1934-ben pedig a Pénzügyminisztérium építtetett 26 szobás üdülőt a településen.

A fejlődés további kiterjesztésére megalakult az Agárdi Templomépítő Bizottság és az Agárdi Fürdő Egyesület, melynek egyik vezetője az agárdi birtokos Sigray István lett. Az egyesület részt vett a Velence-tavi Országos Szövetség munkájában is, és együtt dolgozták ki a tó teljes szabályozására vonatkozó elképzeléseket.

A balatoni műút megépítésével könnyen megközelíthetővé vált a település, valamint a gárdonyi benzinkút létesítésével még vonzóbb lett Agárd. A helyi tulajdonosok a környezet szépítésére, a kopár területre 30 ezernél is több gyorsan növő facsemetét ültettek ki. Bevezették a villanyt, több artézi kutat fúrtak, korszerű strandot hoztak létre. 1936-ban a fejlettségi szintje miatt fürdőhely minősítést kapott.

Az 1930-as évek végén létesítették az első postahivatalt és felszerelték a telefont is. 1937-ben épült meg a református templom, majd 1938-ban a Szent István királyról elnevezett katolikus templom. 1944-re az új parcellázásnak köszönhetően 760 nyaralóból álló telep alakult ki, melynek köszönhetően a nyári időszakra 4-5 ezer főre bővült a lakossága. A vasúti közlekedés hatására rengeteg, főként budapesti és székesfehérvári fürdőzni vágyó kereshette fel a tavat.

1944 őszén érte el a háború a települést, a fronthelyzet 1944. december 7-től 1945. március végéig tartott. A három és fél hónapig zajló harcok alatt jelentős károkat szenvedett el Agárdpuszta, illetve a fürdőtelep. 1947-ben a Fürdő- és Sportegyesület közreműködésével társadalmi megmozdulások keretében hozták rendbe az utakat, vízelvezető árkokat illetve a strandokat.

Az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő főbejárata

A második világháborút követő földreform után termelőszövetkezeti csoportok alakultak. 1957-ben az Agárd-zichyújfalui Állami Gazdaság 7761 kat. hold területen gazdálkodott, amelynek 81%-a szántó, 5%-a legelő, 4%-a pedig gyümölcsös volt. A lakosság az állami gazdaság, illetve a termelőszövetkezetnek köszönhetően gyorsan nőtt és ezzel együtt a gyermekek száma is emelkedett, akiknek az oktatásáról az 1959-ben állami támogatással épült új iskola gondoskodott. 1968-ban Agrokomplex néven három állami gazdaság egyesült, 1969-ben pedig átadták a Phylaxiát, az Állami Oltóanyag és Tápszertermelő Vállalat kísérleti állattartó telepét. Agárd fejlődése az 1970-es években már olyan mértékűvé vált, hogy Gárdony belterületévé kellett nyilvánítani. 1972-ben 4 hektáron létesült a Velence-tavi Vízi sport Iskola, mely a vízi sportok utánpótlásáról hivatott gondoskodni.

A fejlesztések kizárólag Agárdra koncentrálódtak, megkezdték a tószabályozást, illetve a csatornázást és kialakították a település szélén található 23 hektáros Parkerdőt is, mely a mai formájában a sportokat kedvelőket hivatott kiszolgálni. A kormányprogram keretében megvalósult fejlesztések fellendítették a környék idegenforgalmát. Ekkor építették ki a Parkstrandot, a szabad strandot, korszerűsítették a Napsugár strandot, valamint elkészült a Touring-Hotel, a Nemes Kócsag Kemping és az Agárd-Motel is. 1976-ban Agárd nyugati részen sorházakat emeltek, továbbá az óvodát és az iskolát is bővítették.

A 20. század utolsó évtizedeiben az ország egyik legkulturáltabb idegenforgalmi területe lett, nem ritkán 40-50 ezer ember kereste fel a tavat. A térség idegenforgalmi értékét növeli a bikavölgyben feltörő 58 fokos termálvíz, amelynek hasznosítására épült termálfürdő munkálatai 1984-ben fejeződtek be, új távlatokat nyitva ezzel a turizmus fejlődésében. Időközben az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő kinőtte magát és állami támogatással 2008-ra jelentősen kibővülve várja az oda látogatókat.

Néhány éve az általános iskola (és gimnázium) és az idősek otthona fűtését a termálvízzel oldják meg.

Oktatás

[szerkesztés]
Agárd oktatása
A Chernel István Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
A 2017-ben átadott Csuka Csarnok
Az Ürményi–Hartig–Nádasdy–Sigray-kastély, ahol a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia kapott helyet

Agárdon a Chernel István Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola biztosítja az általános és középfokú oktatást. Az iskolát 1959-ben alapították.

A második világháború előtt is működött iskola Agárdon, azonban nem folytonosan, évtizedes kihagyásokkal. Ilyenkor az agárdi és gárdonyi diákoknak Zichyújfaluba kellett iskolába járniuk, ugyanis ott a Zichy család az 1810-es évek óta iskolát tartott fönn.

2017. április 21-én átadásra került a „Csuka Csarnok” névre elkeresztelt „C” típusú tornaterem Agárdon, amit a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében 388 millió forintból épített fel a Primofor Kft. és a Primogen FM Kft.[3][4][5] A tornaterem alapkőletétele 2016. május 12-én volt, ahol időkapszula került elhelyezésre.[6][7]

Sándor Károly Labdarúgó Akadémia

[szerkesztés]
Bővebben: Sándor Károly Labdarúgó Akadémia

A Sándor Károly Labdarúgó Akadémia 2001-ben alapították, a labdarúgók képzését Agárdon 4,6 hektárnyi területen végezték. A Sándor Károly Labdarúgó Akadémia az Ürményi–Hartig–Nádasdy–Sigray-kastélyban kapott helyet.[8][9] A Sándor Károly Labdarúgó Akadémia az MTK Budapest FC utánpótlásnevelő-akadémiája. A labdarúgó-akadémia a Chernel István Gimnáziummal működött együtt. A labdarúgó-akadémia a külföldi labdarúgó-egyesületek közül a Liverpool LFC-vel működik együtt.[10] Az agárdi kastély 2019 nyaráig szolgált az akadémia otthonául, majd átköltöztették Budapestre. Az agárdi 18 év alatt több mint 100 élvonalbeli játékos került ki onnan, aminek köszönhetően elárasztották az NBI-et az ott nevelkedő labdarúgók. 2015. szeptember 14-én felavatták Sándor Károly szobrát az akadémia területén.[11][12] A szobor 2016-ban átkerült a felújított, budapesti Hidegkuti Nándor Stadion elé.

Infrastruktúra

[szerkesztés]
Agárd vasúti megállóhelye a Camping utcai vasúti átkelő felől nézve

Közlekedés

[szerkesztés]

Agárd vasúti megállóhelye a 30a számú (Budapest-Déli - Székesfehérvár) vasútvonalon van. A vasútvonal nagyon jó közlekedési feltételeket biztosít Agárd számára két nagyváros, Székesfehérvár és Budapest felé egyaránt.

A 7-es főúton busszal elérhető Budapest és Székesfehérvár, buszjárat kapcsolja össze Zichyújfaluval és Pákozddal is. Agárdot érinti a déli parton (Velence-Gárdony-Agárd-Dinnyés útvonalon) közlekedő, helyi járat szerű körjárat is.

Agárd hajóállomása a Velencei-tavi hajózás része.

Kereskedelem

[szerkesztés]

Agárdon számos kisvállalkozás tart fönn üzletet. Köztük zöldség-gyümölcs kereskedéseket, vegyeskereskedéseket, szaküzleteket. 2011-ben a Lidl Magyarország Kft. adott át szupermarketet a településen.[13]

Agárdpuszta

[szerkesztés]
Az agárdpusztai Szent Anna-kápolna, Gárdonyi Géza keresztelőjének helyszíne

Agárdpuszta Agárd legősibb része. Az 1193-as oklevél ezt a majorságot említette. A Velencei-tótól délre, a Zichyújfaluba vezető 6212-es út mellett található. Itt született és keresztelkedett Gárdonyi Géza. Nevezetességei a Szent Anna-kápolna,[14] a labdarúgó akadémia a kastéllyal,[9] a rönkvár,[15] a Gárdonyi Emlékház és a Velencei-tavi Galéria.

Könnyen megközelíthető a 7-es főúttól induló Gárdonyi Géza utcai sétányt végigjárva vagy a Székesfehérvár - Zichyújfalu, Gárdony - Zichyújfalu, Velence - Zichyújfalu és Gárdony - Szabadegyháza viszonylatú autóbuszjáratokkal. Agárdpusztát már régóta nem szokás elkülöníteni Agárdtól. 2001-es adatok szerint népessége 44 fő, a lakások száma 14. A 2013-ban a KSH szerint népessége 0 fő, a lakások száma szintén 0.[16]

Vallás

[szerkesztés]

A Szent Anna-kápolnát 1814-ben Ürményi Miksa építtette Kasselik Fidéllel. A kápolna oltárképe Szent Annát, Máriát és Szent Joachimot ábrázolja, Hesz János Mihály festménye. Hesz János 1815-ben festette meg az oltárképet, majd a kép monumentális változatával, az esztergomi Szent Anna-plébániatemplom fő oltárképével 1829-ben készült el, mely teljesen megegyezik az agárdi oltárképpel. Ma az esztergomi bazilikában tekinthető meg. Ebben a kápolnában keresztelték meg a hazaszeretet nagy példaadóját, az Egri csillagok halhatatlan íróját, Gárdonyi Gézát. A kápolna anyakönyvében még ma is megtalálhatók Gárdonyi (Ziegler) Géza születési adatai.

A kápolnát 2013-ban a Gárdonyi Géza emlékév keretében fölújították, ugyanis évek óta elhagyatott volt. Újbóli felszentelését Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök végezte.

Az 1934-ben megalakult a Agárdi Templomépítő Bizottság 1937. június 27-én szenteltette fel a református templomot. A szentelési imát Dr. Kovács Sándor evangélikus püspök mondta. A templomot a Velencei-tó "elvarázsolt kastélyá"-nak is szokták nevezni többek között a falra felfuttatott borostyán miatt.

A bizottság 1938-ra felépítette a Szent István király római katolikus templomot, Hesz János tervei alapján. A templom ekkor Agárdpuszta filiája, majd 1947-től plébánia, 1949-től önálló lelkészség. 2000 óta az épület helyi védettséget élvez.

Gazdaság

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Az Agárdi Pálinkafőzde pálinkavendéglője

Agárdi Pálinkafőzde

[szerkesztés]

Az Agárdi Pálinkafőzde Kft. vállalkozást 2001. augusztus 9-én[17] alapította Vértes Tibor és Szabó László.[18] A pálinkafőzde hivatalos megnyitója és az első pálinkák megjelenése 2002. szeptember 21-én volt.[19] 2005-ben a Pannonhalmi Főapátság és az Agárdi Pálinkafőzde együttműködésével forgalomba került a Bencés Likőrcsalád, aminek a receptjét 1735-ben jegyezte le Reisch Elek.[20] 2006-ban 70 millió forintból látogatóközpontot épített a pálinkafőzde.[21] 2013-ban New York és New Jersey államokban piacra lépett az Agárdi Pálinkafőzde.[22]

A Szupermenta szilvapálinka terméktesztjén az Agárdi Miraculum Szilva Pálinka lett a kóstolók kedvence.[23][24][25][26]

Turizmus

[szerkesztés]

Rendezvények

[szerkesztés]

Agárd (és a Velencei-tó környék) legnagyobb és leghíresebb rendezvénye kétségkívül a Velencei-tavi Hal-, Vad-, Bor- és Pálinkafesztivál. A rendezvénysorozat minden év májusában megrendezésre kerül.

Strandok

[szerkesztés]
  • Agárdi Popstrand
  • Parkstrand
  • Napsugár Strand
  • Agárdi Szabadstrand
  • Holdfény Strand (Agárd - Gárdony határa)

Szállodák, kempingek

[szerkesztés]
  • Touring Hotel

(*Agárd Motel)

  • Viking Hotel
  • Bagolyvár Vendégház

(*Nemes Kócsag Kemping)

  • Pákász Tanya
  • VVSI Sport Hotel

Látnivalók

[szerkesztés]

Gárdonyi Géza Emlékház

[szerkesztés]
Gárdonyi szülőháza, vagyis a Gárdonyi Géza Emlékház Agárdpusztán
Bővebben: Gárdonyi Géza Emlékház

A Gárdonyi Géza Emlékház Gárdonyi Géza szülőházában berendezett múzeum. Az egri Gárdonyi Géza Emlékmúzeum mellett az ország jelentős Gárdonyi-emlékhelye. 2014. augusztus 2-án avatták fel a szülőház falán huszonkét Fejér vármegyei származású és kötődésű magyar költő és író emlékfalát.[27]

Velencei-tavi Galéria

[szerkesztés]

A Velencei-tavi Galéria három szintből álló épület, kulturális rendezvények, kiállítások, összejövetelek színhelyéül szolgáló helyszín. A Velencei-tavi Galéria hosszabb ideje használaton kívüli, helyi védettség alá tartozó magánépületből lett kialakítva. Az épület földszintjének alapterülete 176 m², a galériaszintjének alapterülete 92 m²2, a tetőterének alapterülete 80 m².[28]

Rönkvár

[szerkesztés]
Rönkvár

Az agárdi rönkvár a Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből megismert egri vár kicsinyített mása. A Gárdonyi Géza szülőháza mellett épült fel a Gárdony város és az Agárdi Termálfürdő turisztikai vonzerejének tematikus fejlesztése nevezetű projekt keretében, megnyitója 2012. április 27-én volt.[29][30]

Agárdi Tematikus Sétány

[szerkesztés]

Az Agárdi Tematikus Sétány a Gárdony város és az Agárdi Termálfürdő turisztikai vonzerejének tematikus fejlesztése nevezetű projekt keretében jött létre,[31] a sétány 2012. április 26-án került felavatásra. A sétány részét képezi a Nádasdy-obeliszk, az Agárdi Pálinkaház, az egykori Sándor Károly Labdarúgó Akadémia,illetve Nádasdy -kastély, a Chernel István Általános Iskola és Gimnázium, az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő, a Gárdonyi Géza Emlékház és az agárdi rönkvár. A sétány mentén tájékoztató táblák lettek elhelyezve.[32]

Madárvárta

[szerkesztés]

Az agárdi Madárvárta, más néven a Chernel István Madárvárta a Chernel István utca 57. cím alatt lelhető föl, vezetője Borsányi András.[33] Az agárdi Madárvártát 1957 és 1959 között építtette idősebb Radetzky Jenő, aki 1991-ben bekövetkezett haláláig vezette a Madárvártát.[34][35] A Madárvártán fedezték fel az egyetlen hazai lelőhelyét a hagymaburoknak, továbbá a Madárvártán jelezték első ízben a fehérfarkú lilebíbic és a kék fú hazai előfordulását.[36]

Szent István király-templom

[szerkesztés]

A Szent István király-templom a Gesztenye soron található.[37] A templomban 1947-től van anyakönyvvezetés. A templom Historia Domusa 1963-tól van vezetve.[38] A templom hossza 23,4 méter, szélessége 9 méter, magassága 6 méter, a toronymagassággal 8,5 méter.[39]

A templom épületének építése 1936. április 12-én kezdődött el a Nádasdy család által adományozott 1391 négyszögöl (5002,8706 m²) területű ingatlanon. Az épület Fábián Gáspár építész tervei alapján épült, a kivitelezést a Piazza és Hoffbauer építővállalat folytatta, Holczinger Pál ácsmester és Schuch Jakab kőfaragómester közreműködésével.[39]

Az épület zárókövét – ahova az alapítólevelet is rakták – 1936. július 5-én helyezte el az épületbe a megyés főpásztor ünnepi szentmise keretében. 1938. július 3-án történt a főoltár konszekrációja. A templomot 1938. július 5-én szentelte fel Shvoy Lajos.[39]

A templom plébánosa 2007. augusztus 1-től Páli Balázs.[39]

Református templom

[szerkesztés]

Az agárdi református templom 1937-re épült fel, Jánosvölgyi Münnich Aladár[40] tervei alapján, evangélikus–református összefogással (önállóan egyik felekezet sem lett volna képes saját templomát). A templom építése a protestáns nyaralótulajdonosok hatására épült.[41] Az agárdi református templom helyi egyedi védelem alatt áll.[42]

Szent Anna-kápolna

[szerkesztés]

A Szent Anna-kápolna 1856-ra épült fel egy másik templom helyére, megtartva annak titulusát. A régi templom elbontását 1855. szeptember 17-én kezdték el, amelyről a Religio is beszámolt. Nádasdy Ferenc a templomot 1893-ban renováltatta, 1907-ben a sekrestyéjét megnagyobbíttatta. A templom újabb nagymértékű felújítást 1975-ben[43] és 2013-ban élt meg.[44]

1863. augusztus 4-én a Szent Anna-kápolnában lett megkeresztelve Gárdonyi Géza.[45]

Nádasdy-kastély (Sándor Károly Labdarúgó Akadémia)

[szerkesztés]
Az agárdi Sándor Károly Labdarúgó Akadémia egyik épülete az agárdpusztai Nádasdy-kastély lett
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Egykori Strandszálloda

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Katonai emlékpark

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Szobrok, emlékművek

[szerkesztés]
  • Huszár Imre: Szarvas
  • Laborcz Ferenc: Vízbe lépő nő
  • Gárdonyi Géza mellszobra
  • Bory Jenő: Tótündér
  • Huszár Imre: Női akt
  • Palotai Gyula: Fésülködő (termálfürdő)
  • Laborcz Ferenc: Kozmikus formák
  • Országzászló
  • Nádasdy-obeliszk
  • Gárdonyi Géza egész alakos szobra az emlékháznál

A település az irodalomban

[szerkesztés]
  • Agárd az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód zsákutcában című bűnügyi regényének.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt működött és itt halt meg 1814-ben Bilszky János evangélikus lelkész.
  • Itt született vitéz gróf Hunyady Ferenc (1895–1966) földbirtokos, író, sportvezető, országgyűlési képviselő.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.velenceitonal.hu
  2. ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (PHP). Velencei-tó Portál, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 22.)
  3. ↑ Átadták a Csuka Csarnokot Agárdon (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. április 21. [2017. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  4. ↑ A Gárdonyon megépült új tornaterem átadási ünnepsége (HTML). Magyarország Kormánya, 2017. április 21. [2017. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  5. ↑ Szerződés módosítás - Gárdony "C" típusú tornaterem építése, kivitelezése (HTML). Közbeszerzési Értesítő. Közbeszerzési Hatóság. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  6. ↑ Új tornaterem épül (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2016. május 12. [2017. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  7. ↑ Az agárdi tornaterem alapkőletétele (HTML). Magyarország Kormánya, 2016. május 11. [2017. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  8. ↑ Sándor Károly Labdarúgó Akadémia (HTML). Magyar Nemzet, 2001. november 29. [2018. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  9. ↑ a b Egresi János: Ürményi–Hartig–Nádasdy–Sigray-kastély (HTML). kastelyok-utazas.hu, 2011. december 2. [2016. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  10. ↑ MTI: A futballakadémiák lehetnek a felemelkedés zálogai (HTML). Index, 2010. április 27. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  11. ↑ MTI: Felavatták Sándor Károly szobrát az MTK akadémiáján (HTML). Origo, 2015. szeptember 14. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  12. ↑ MTK: Agárdon felavatták Sándor Károly szobrát (HTML). Nemzeti Sport, 2015. szeptember 14. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  13. ↑ Új áruház, új aluljáró. Gárdonyi Újság, I. évf. 5. sz. (2011. június) 1., 7. o. arch Hozzáférés: 2017. szeptember 26.
  14. ↑ Szent Anna-kápolna, Agárd
  15. ↑ Agárdpusztán elkészült a rönkvár. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  16. ↑ Magyarország Helységnévtára 2013
  17. ↑ Agárdi Pálinkafőzde Kft. (HTML). Creditreform Kft.. [2017. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  18. ↑ Pálinkák 2.0 / Agárdi Pálinkafőzde (HTML). Bortársaság, 2009. [2017. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  19. ↑ Csíki Sándor: AGÁRDI PÁLINKA – 15 éves az Agárdi Pálinkafőzde, 15/365 (HTML). Food & Wine, 2017. szeptember 22. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  20. ↑ Bencés Likőrcsalád – Új ízek a hazai italkultúrában - Agárdi Pálinkafőzde & Pannonhalmi Főapátság: hagyomány, csúcstechnológia, minőség (HTML). 24.hu, 2005. október 19. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  21. ↑ Új látogatócentrum (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2006. október 12. [2017. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  22. ↑ MTI: Két államban lép piacra az Agárdi Pálinkafőzde az Egyesült Államokban (HTML). Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, 2013. október 8. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  23. ↑ Kifőztük, melyik a legjobb szilvapálinka (HTML). Szupermenta, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  24. ↑ Földművelésügyi Minisztérium Sajtóiroda: Elkészült a szilvapálinkák Szupermenta rangsora (HTML). Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárság, 2017. április 11. [2017. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  25. ↑ A Nébih megmondta, melyik a legjobb szilvapálinka (HTML). HVG, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  26. ↑ Pálinkákat tesztelt a Nébih (HTML). Origo, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  27. ↑ Fejér megyei irodalmi emlékfal a Gárdonyi szülőháznál (HTML). Gárdonyi Géza Könyvtár és Kulturális Központ. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  28. ↑ Velencei-tavi Galéria (HTML). Gárdonyi Géza Könyvtár és Kulturális Központ. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  29. ↑ Gárdonyi rönkvár (HTML). Gárdonyi Géza Könyvtár és Kulturális Központ. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  30. ↑ Megnyílik a Gárdonyi Rönkvár! (HTML). Gárdonyi Géza Könyvtár és Kulturális Központ. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  31. ↑ A beruházásról (HTML). Gárdony Város Polgármesteri Hivatal. [2016. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  32. ↑ Tihanyi Tamás: Fölavatták a Gárdony Géza sétányt és turistautat (HTML). Dunaújvárosi Hírlap, 2012. április 26. [2017. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  33. ↑ Chernel István Madárvárta – Agárd (HTML). Velenceito.info. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  34. ↑ Takács Erzsébet: Megújul a Madárvárta (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2016. június 8. [2017. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  35. ↑ Az agárdi Chernel István Madárvárta a gyermekvédelem szolgálatában is (HTML). Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Fejér Megyei Kirendeltség, 2016. május 6. [2017. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  36. ↑ A Madárvárta története és jelene (HTML). Gárdonyi Géza Könyvtár és Kulturális Központ. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  37. ↑ Gyömrő-Molnár Béla: Gárdony-Agárd templomai (HTML). Nagyvőfély.hu. (Hozzáférés: 2018. november 5.)
  38. ↑ Szent István király-templom (HTML). Virtuális Plébánia Alapítvány, 2017. október 27. (Hozzáférés: 2018. november 5.)
  39. ↑ a b c d Az agárdi Szent István király Római Katolikus templom (HTML). Agárdi Római Katolikus Plébánia. (Hozzáférés: 2018. november 5.)
  40. ↑ Agárdi Református Templom, Agárd (HTML). Utazzitthon.hu. Utazzitthon.hu Kft.. (Hozzáférés: 2018. november 7.)
  41. ↑ Millisits Máté: 75 éve szentelték fel az agárdi protestáns templomot (HTML). Reformatus.hu. Magyarországi Református Egyház, 2012. június 28. (Hozzáférés: 2018. november 7.)
  42. ↑ Gárdonyi Református Egyházközség agárdi temploma (HTML). velencei-to.hu. Velencei-tó Térségi TDM Nonprofit Kft., 2018. november 5. (Hozzáférés: 2018. november 7.)
  43. ↑ Bagi Ádám: Szent Anna Kápolna - Agárdpuszta (HTML). Agárdi Katolikus Plébánia Hivatal. (Hozzáférés: 2018. november 7.)
  44. ↑ Befejeződtek a felújítási munkálatok! (HTML). Agárdi Katolikus Plébánia Hivatal, 2013. [2018. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 7.)
  45. ↑ Szanyi-Nagy Judit: Aki majdnem agárdi lett: százötvenöt éve született Gárdonyi Géza (HTML). Fejér Megyei Hírlap. Mediaworks Hungary Zrt., 2018. augusztus 6. [2018. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 7.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Velencei-tó
Székesfehérvár, Dinnyés

Észak
Nyugat  Agárd  Kelet
Dél

Gárdony, Velence
Pálmajor
Csiribpuszta
Zichyújfalu
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Agárd&oldid=27598960#Agárdpuszta”