Ugrás a tartalomhoz

Hauszmann–Gschwindt-kastély

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hauszmann–Gschwindt-kastély
Ország Magyarország
TelepülésVelence
ÉpültXVIII. század;
átépítve: 1927-28
ÉpíttetőMeszleny család, Gschwindt család
ÉpítészPogány Móric, Tőry Emil
Stílushistorizáló neobarokk
Jelenlegi funkcióüdülő
Látogathatónem
Elhelyezkedése
Hauszmann–Gschwindt-kastély (Velencei-tó)
Hauszmann–Gschwindt-kastély
Hauszmann–Gschwindt-kastély
Pozíció a Velencei-tó térképén
é. sz. 47° 14′ 31″, k. h. 18° 38′ 40″47.241944°N 18.644444°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 31″, k. h. 18° 38′ 40″47.241944°N 18.644444°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Hauszmann–Gschwindt-kastély témájú médiaállományokat.

A Hauszmann–Gschwindt-kastély egy neobarokk műemlék épület, amely Velencén található, parkjában védett növényekkel.

Története

[szerkesztés]

Velencén három kastélyépület is köthető a Meszleny család nevéhez.[1](A Meszleny-Wenckheim-kastély, amely ma a könyvtárnak és a házasságkötő teremnek ad otthont, a Hauszmann-Gschwindt-kastély magánkézben, lezárva, valamint a Meszleny- vagy Meszlényi-kastély, amely multifunkcionális látogatóközponttá alakul.[2])

A nemesi család ősi kúriája a XVIII. században épült, Meszleny (II.) János (1743-1794) idején, melynek főhomlokzatát klasszicista stílusban fia, Meszleny Ferenc (1768-1854) idején átépítették.

A pákozdi ütközet alatt, 1848-ban a kastélyban volt a magyar sereg főhadiszállása.[3]

Meszleny Ferenc leszármazottai birtokrészeiket fokozatosan eladták, majd a régi családi kúriát is megvásárolta a Burchard család. A família 1891-ben kapott nemességet Konrád és Gusztáv velencei birtokosok révén, akik ekkortól a Burchard-Bélaváry nevet használták.[4] Bélaváry Burchard Rezsőtől 1910-ben vásárolta meg a birtokot Hauszmann Alajos műépítész, a magyar historizmus egyik legnagyobb mestere. Hauszmann a korábbi vélekedésekkel ellentétben nem építette át a kastélyt, megtartotta klasszicista főhomlokzatot és barokk kerti homlokzatot mutató épületet (lásd itt), melyet elsősorban fia, Jenő használt, 1918-ban a kastélyt fiának is ajándékozta.[5] A neves építész 1926. július 31-én bekövetkezett halála után fia, a budafoki gyáriparos Gschwindt családnak adta el a kastélyt, ami miatt anyja egy időre gyámság alá helyeztette.[6] A kastélyt a Gschwindt család Pogány Móric és Tőry Emil tervei alapján 1927-28-ban építette át neobarokk stílusban (lásd itt) a Grassalkovich kastélyok példáját követve.[7] A kastély belső kialakításában Falus Elek közreműködött.[8]

Az épületet 1954-ben államosították, a dohányipari szakszervezeté lett, 1962-től az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szövetségének (ÉDOSZ) üdülője volt. A terület olyan épületcsoportot takar, amelynek legértékesebb eleme ez a kastély. Az épület belsejének egy része máig megmaradt eredeti állapotában: az előcsarnokban neobarokk kandalló áll, a mennyezetet stukkók borítják. Az emeletre szépen faragott falépcső vezet fel. A díszterem mennyezetét is stukkók díszítik, a sarokban az eredeti majolika kályha áll. A területen fellelhető többi épület állapota rossz. A kastélyparkban védett hárs és gesztenyefák találhatóak, de a kertet benőtte a gaz és egyéb gyom. A park le van zárva, nem látogatható, mivel a szakszervezet 2008-ban eladta az épületet.

Az előcsarnokban álló neobarokk fa kandallókeretet feltehetően 2020 nyár végén ismeretlenek kibontották a falból és ismeretlen helyre elszállították, valószínűsíthetően ellopták, de 2021 őszén megtalálták. A tettesek után nyomoznak.[9]

Érdekesség

[szerkesztés]

A kastély parkjában és teraszán forgatták 1934-ben Az új rokon című magyar film egyes jeleneteit, amelynek főszereplői Perczel Zita és Delly Ferenc voltak. A filmet Gaál Béla rendezte.[10]

Az új rokon című film főszereplői: Perczel Zita és Delly Ferenc

A Budapesti Hírlap, 1934. június 26-i lapszáma (54. évfolyam, 142. szám) a forgatás utolsó napjáról így tudósított:

„(Perczel Zita életveszedelemben.) Szom­baton készítették el Csathó Kálmán Az új rokon című vígjátékának utolsó felvételét a velen­cei Gschwindt-kastély melletti parkban. A szcenárium szerint Perczel Zita, az új ro­kon, szerelmében csalódva, felugrik a kas­tély bejárata előtt álló homokfutó bakjára, ostorral rácsap a lóra és kivágtat az állo­másra, hogy a vonatot elérje. A felvétel túl reálisan sikerült, amennyiben Perczel Zita, valóban igen erősen rácsapott a lóra, amely a könnyű homokfutó-kocsit elragadta. GaáI Béla rendező, aki a technikai személyzettel egy autón ült, amelyből a felvételeket kel­lett volna elkészíteni, az autóval a robogókocsi után rohant, a sofőr igen ügyesen az autót a kis kocsi mellé kormányozta és Gaál Béla átugrott a homokfutó ülésére, kivette a rémült színésznő kezéből a gyeplőt és így! sikerült a megvadult lovat megfékezni. Csak azután sikerült a felvételt — természetesen más lóval — elkészíteni.[11]”

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Hauszmann-Gschwind-kastély
    Hauszmann-Gschwind-kastély
  • Hauszmann-Gschwind-kastély
    Hauszmann-Gschwind-kastély

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Eredeti állapotára újítják fel az egykori velencei Meszleny-kastélyt
  2. ↑ A DEKON építész iroda tervei alapján újul meg a 300 éves Meszlényi-kastély
  3. ↑ „Székesfehérvár és Vidéke, 1890. május 27. (18. évfolyam, 63. szám)”. 
  4. ↑ „Budapesti Közlöny, 1891. november 29. (25. évfolyam, 274. szám)”. 
  5. ↑ Budapest Főváros Levéltára VII.153.a A jogszolgáltatás területi szervei. Rónay Károly közjegyző iratai. 0216/1918
  6. ↑ „37044/1927. számon. Budapesti Közlöny, 1927. június 11. (61. évfolyam, 131. szám)”; Budapest Főváros Levéltára VII.153.a A jogszolgáltatás területi szervei. Rónay Károly közjegyző iratai. 0257/1927
  7. ↑ „Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma 1879-1929; Színházi Élet - 1931/15. szám; Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z (Budapest, 1935) p. 691.”. 
  8. ↑ Somlai Tibor Volt és nincs – Nagypolgári és arisztokrata enteriőrök 1900-1945 
  9. ↑ Elloptak egy átkozottul nagy, nehéz és drága dolgot a velencei kastélyból, de a rendőrök megtalálták (Telex.hu, 2021. szeptember 17.)
  10. ↑ 8 Órai Ujság, 1934. június 21. (20. évfolyam, 138. szám, 8. oldal) Mikrofon az évszázados parkban
  11. ↑ Budapesti Hírlap, 1934. június 26. (54. évfolyam, 142. szám 13. oldal) Perzel Zita életveszedelemben
Ez az épületről vagy más építményről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hauszmann–Gschwindt-kastély&oldid=26665815”