Ugrás a tartalomhoz

Velence (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Beck-kastély szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a magyarországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Velence (egyértelműsítő lap).
Velence
A város látképe a Bence-hegyi kilátóból
A város látképe a Bence-hegyi kilátóból
Velence címere
Velence címere		 Velence zászlaja
Velence zászlaja
Mottó: Velence virágváros
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásGárdonyi
Jogállásváros
PolgármesterKrausz György (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2481
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség7817 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség168,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság119[3] m
Terület33,37 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájVelencei-medence[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 30″, k. h. 18° 38′ 52″47.241769°N 18.647900°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 30″, k. h. 18° 38′ 52″47.241769°N 18.647900°E
Velence (Fejér vármegye)
Velence
Velence
Pozíció Fejér vármegye térképén
Velence weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Velence témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Velence város Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tó keleti partján.[6] Gyorsan fejlődő, országos jelentőségű fürdőváros, mely főként a Velencei-tónak, valamint két nagyváros, Budapest és Székesfehérvár közelségének köszönheti gazdaságának és népességének jó ütemű növekedését. Közúton az M7-es autópályán, a 7-es főúton és több kevésbé jelentős úton, vasúton a Budapest–Székesfehérvár-vasútvonalon két megállóhellyel érhető el; valamint három hajóállomással is rendelkezik. 2000-ben Magyarország legvirágosabb - akkor még - nagyközsége lett. A város déli része, Velencefürdő főként üdülőtelep.

Fekvése

[szerkesztés]

A város körbeöleli a Velencei-tó északkeleti végét. Déli része a Velencefürdő nevű üdülőtelep. A 7-es számú főút, az M7-es autópálya, a 6207-es út, a 8116-os út, a 8119-es út és a Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal is érinti a várost, amelyek kiváló közlekedési feltételeket biztosítanak számára. A vasúton két megállója van a városnak: Velence megállóhely és Velencefürdő megállóhely

A Velencei-tó térképe

Autóbusz-összeköttetésben áll a Velencei-tó környéki településekkel, továbbá Székesfehérvárral, Budapesttel, Zichyújfaluval és Pusztaszabolccsal is. Az 1171-es, 8022-es, 8024-es, 8025-ös, 8026-os, 8027-es, 8028-as, 8151-es, 8152-es, 8154-es, 8156-os, 8157-es, 8158-as járatok érintik a várost.[7]

Három hajóállomása (Velencefürdő, Velence, Óvelence) működik, amelyek Pákozd, Gárdony és Agárd felől érkező hajókat fogadnak.

Településrésze Hajdútanya, amely a centrumától 4 kilométerre fekszik, délkeleti irányban. 2011-es adatok szerint Hajdútanya lakónépessége 62, a lakások száma 16 volt.[8] Hajdútanyán talajvízfigyelő kutat üzemeltet a KDT Vízügyi Igazgatóság.[9]

Infrastruktúra

[szerkesztés]

2017-ben Velencén kerékpárforgalom-számláló berendezést állítottak fel, melynek bemutatója szeptember 25-én volt a velencei Kerékpáros Kompetencia Központban. Magyarországon először Velencén állítottak fel kerékpárforgalom-számláló berendezést.[10]

Története

[szerkesztés]

Velence a Buda és az Adriai-tenger között futó fő kereskedelmi út mellett feküdt, így már a római korban komoly településnek számított a Savaria és Aquincum között futó hadiúton. A középkorban valószínűleg székesfehérvári épületeken dolgozó olasz, velencei mesteremberek éltek itt. Ők adhatták a település nevét.[11] A település legrégebbi temploma az 1690 körül épült református templom. Az 1930-as években a község, Gárdonyhoz hasonlóan, üdülőfaluvá vált, komoly fejlődésnek indult. Az 1970-es években ismét fellendülő Velencén épült meg az ország első Ifjúsági és Kiránduló Központja. 2004-ben városi rangot kapott a település. 2014-ben adták át a Velence Korzót, mely beruházás a Velencei-tó Kapuja projekt keretében valósult meg.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1980 és 2024 között
Lakosok száma
4027
4254
4979
5445
5479
5552
6441
7255
7538
7817
1980199020012013201420152019202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 1,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34%, református 10,2%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 17,5% (34,8% nem nyilatkozott).[20]

2022-ben a lakosság 87,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,4% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, görögnek, örménynek, bolgárnak és szlováknak, 5,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,8% volt római katolikus, 9,3% református, 1,1% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 18,6% felekezeten kívüli (42,3% nem válaszolt).[21]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Meszleny–Wenckheim kúria

[szerkesztés]

A település hagyományos központjától délre, a Fő utca – Tópart utca által határolt parkban, a tóra néző domboldalon található a helyiek által csak kastélynak nevezett Meszleny-Wenckheim kúria. Az 1888 körül a Meszleny család által építtetett földszintes, neoreneszánsz, nyerstégla épület tulajdonosa 1921-ben gróf Wenckheim Ferenc lett. A házban 1945 után általános iskola működött 1979-ig. Ekkor az iskola a szomszédos Kápolnásnyék településre költözött. A szépen helyreállított épület napjainkban a városi könyvtárnak, játékháznak, házasságkötő teremnek ad otthont.[22]

Meszlény-kastély

[szerkesztés]

A Meszlény-kastély barokk stílusú, 18 szobás, U alaprajzú épület. A Meszleny család kastélya a 18. században épült, mely 1945-ig volt a család birtokában, ezt követően kultúrminisztériumnak adták bérbe. A kastélyt 1948-ban államosították, ettől fogva gyógypedagógiai intézet működött benne. Az 1960-as évektől a Velence-tó környéki Vörösmarty Termelőszövetkezet használta a kastélyt, 1968-tól itt üzemelt a termelőszövetkezet konyhája. 1992-ben magántulajdonba került.[23]

2020-ban a kastélyt megvásárolta a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola. A megvásárlásakor a népfőiskola levélben fordul a velencei önkormányzathoz, közölte a vásárlás tényét és mivel a megvásárlás pillanatában hároméves változtatási tilalom volt a kastélyon ennek okán a népfőiskola kérte az önkormányzatot, hogy töröljék az ingatlanról a tilalmat, hogy felújíthassák azt. Vízi tematikájú kulturális létesítményként kívánja hasznosítani a műemléket a népfőiskola.[24]

További nevezetességek

[szerkesztés]
  • Hauszmann–Gschwindt-kastély
  • Beck-kastély (jelenleg magánkézben van, nem látogatható, de a Régiposta utca felől kívülről megcsodálható.)
  • Babák rózsakertje
  • Kilátó a Bence hegyen
  • Kun Péter "Kunos" Emlékhely

Híres velenceiek

[szerkesztés]

Sport

[szerkesztés]

Uszoda

[szerkesztés]

„Már csak egy uszoda hiányzik. 27-28 ezer ember él a környéken, Gárdony járási székhely, megérdemlünk tehát egy uszodát is, legyen az akár Gárdonyban, akár Velencén. A hírek szerint a szépen fejlődő velencei vízilabdások egyesülete a várossal összefogva új uszodát szeretne építeni, olyan helyen, amit akár a sukoróiak, akár a gárdonyiak, nyékiek, de még a pázmándiak is könnyen megközelíthetnek.”

– L. Simon László[25]

2015-ben L. Simon László a Fejér Megyei Hírlapban megjelent „Sportolási lehetőségeink” című írásában értekezett első ízben Velencei-tó környéki uszoda építéséről.[26] Az uszoda építésének kérdése 2019-ben ért el látható eredményt, melynek alapkőletétele 2019. október 10-én történt a Velencei-tó partjához közeli önkormányzati telken.[27] Az uszoda a tervek szerint a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) szabványainak is megfelelő létesítmény lenne. Koszti András elmondása szerint a beruházás tervezett költsége 4,7 milliárd forintba került volna, melyből az önerő 1,4 milliárd forint. Az uszoda építésébe úgy kezdett bele a Koszti András polgármester által vezetett önkormányzat, hogy a projekt teljes költségére nem állt rendelkezésre a fedezet.[28]

A 2019-es velencei önkormányzati választáson új összetételű önkormányzatot választottak meg a velencei polgárok, a polgármester a Regélő Hagyományőrző Egyesület jelöltje, Gerhard Ákos Emőd lett. Továbbá az önkormányzat képviselő-testületének 8 tagjából 7 a Regélő Hagyományőrző Egyesület jelöltje lett, 1 pedig a Fidesz–KDNP jelöltje.[29] Az új összetételű önkormányzat kikérte az uszoda építésével kapcsolatos iratokat az uszoda építtetőjétől, a Velence Plus Kft-től, azonban a cég többszöri levélváltást követően sem volt hajlandó dokumentumokkal szolgálni. Ezután az önkormányzat a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályához fordult, akik eztán helyszíni szemlét tartottak. A helyszíni szemlén az építtető által bemutatásra került irat a jogszabályoknak nem megfelelő, nem hivatalos tulajdonosi hozzájárulás volt. Mindezek után a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya által betiltásra került az uszoda építése 2019. december 16-án.[30][31]

Kjokusin karate

[szerkesztés]
Ójama Maszutacu emlékhely Velencén. A Naga Dojo karatékái avatták fel 2019. október 2-án.[32]

A Velencén 2 kjokusin karate egyesület tart edzéseket: az 1999-ben alapított Fudoshin Dojo[33] és a 2016-ban alapított Naga Dojo.[34] A Fudoshin Dojo vezetője shihan Rohonyi István (5. dan),[33] míg a Naga Dojo vezetői senpai Molnár Lilian (2 dan) és senpai Madaras György (2 dan).[35]

Mindkét kjokusin karate dojo a Magyar Karate Szövetség I.K.O. Kyokushin-kai Stílusszervezetének a tagja, viszont másik branchben képviseltetik magukat: a Fudoshin Dojo a Tairyoku Branch tagja,[36] míg a Naga Dojo a Halász Branch tagja.[37][38]

Gazdaság

[szerkesztés]

A település bevétele egyrészt az idegenforgalomból, másrészt az idetelepülők nagy számának köszönhetően fellendülő építőiparból szerzi. A gyors fejlődésben nem csak ezek a tényezők meghatározók, Velence földrajzi helyzete is kiváló, hiszen félúton helyezkedik el két gazdasági fellegvár - Székesfehérvár és Budapest között. Ennek köszönhetően Velencén születik a legtöbb gyerek országos viszonylatban, természetesen a népesség számához viszonyítva. Velence a tókörnyék legdinamikusabban fejlődő települése, népessége gyorsabban növekszik, mint az egyébként szintén nagyon jó mutatókkal rendelkező szomszédos város, Gárdony népessége.[forrás?]

További képek

[szerkesztés]
  • Hauszmann–Gschwind-kastély
    Hauszmann–Gschwind-kastély
  • Hauszmann–Gschwind-kastély
    Hauszmann–Gschwind-kastély
  • Meszleny–Wenckheim kúria
    Meszleny–Wenckheim kúria
  • Meszleny–Wenckheim kúria
    Meszleny–Wenckheim kúria
  • A Beck-kastély
    A Beck-kastély
  • Homokos part
    Homokos part
  • A Velence-korzó
    A Velence-korzó
  • A Velence-korzó
    A Velence-korzó
  • Tópart
    Tópart
  • Tópart
    Tópart

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Velence települési választás eredményei (magyar nyelven). valasztas.hu. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Velence, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ 2007. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról. Magyar Közlöny 2007. évi 121. szám. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2007. szeptember 17. (Hozzáférés: 2008. július 30.)[halott link]
  7. ↑ http://www.knykk.hu/images/m_fm_2016/a_fm_helysegnev.pdf
  8. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  9. ↑ Területi Tervezési Koncepció (magyar nyelven) (pdf). Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar; Fejér Megyei Agrárkamara, 2008. február 26. [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  10. ↑ S. Töttő Rita: Új velencei fejlesztést állítottak forgalomba a kerékpárút mentén (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. szeptember 28. [2017. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
  11. ↑ Kiss, Lajos. A földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó (1980). ISBN 963 05 2277 2 
  12. ↑ Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  13. ↑ Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). valasztas.hu, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  14. ↑ Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). valasztas.hu. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  15. ↑ Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). valasztas.hu. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  16. ↑ Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). valasztas.hu. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  17. ↑ Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). valasztas.hu. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  18. ↑ Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). valasztas.hu. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  19. ↑ Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  20. ↑ Velence Helységnévtár
  21. ↑ Velence Helységnévtár
  22. ↑ Archivált másolat. [2012. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 8.)
  23. ↑ Elekes Gergő: Elfeledett kastélyok nyomában: A velencei Meszleny-kastély (html). Fejér Megyei Hírlap. Mediaworks Hungary Zrt., 2017. november 9. [2021. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)
  24. ↑ S. Töttő Rita: Új lehetőséget kaphat a velencei Meszleny-kastély (html). Fejér Megyei Hírlap. Mediaworks Hungary Zrt., 2020. november 19. [2021. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)
  25. ↑ L. Simon László: Sportolási lehetőségeink (magyar nyelven) (HTML). Fejér Megyei Hírlap. Mediaworks Hungary Zrt., 2015. június 3. [2020. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  26. ↑ Miklósi Gábor: L. Simonnak most egy uszoda hiányzik (magyar nyelven) (HTML). Index.hu. Index.hu Zrt., 2015. június 5. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  27. ↑ S. Töttő Rita: Az alapkő a helyén – Indulhat a velencei uszoda építése (magyar nyelven) (HTML). Fejér Megyei Hírlap. Mediaworks Hungary Zrt., 2019. október 11. [2019. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  28. ↑ Spirk József; Mázsár Tamás: Hazárdjáték: Velence FINA-uszodát épít, de nincs meg rá a pénze (magyar nyelven) (HTML). 24.hu. Central Médiacsoport Zrt., 2019. augusztus 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  29. ↑ Helyi önkormányzati választások 2019 - Velence (Fejér megye) (magyar nyelven) (HTML). valasztas.hu. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  30. ↑ Presinszky Judit: Leállították a FINA-uszoda építését Velencén (magyar nyelven) (HTML). Index.hu. Index.hu Zrt., 2019. december 18. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  31. ↑ Kocsis Noémi: Leállt a velencei uszodaépítés. De akkor miért dolgoznak a gépek a területen? (magyar nyelven) (HTML). Átlátszó Országszerte. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft., 2020. február 3. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  32. ↑ Koszti András: Koszti András 2019. október 2-i írása az emlékhely átadásáról, 2019. október 2. (Hozzáférés: 2024. április 24.)
  33. ↑ a b Rohonyi István: Rólunk. (Hozzáférés: 2024. április 24.)
  34. ↑ A karate nemcsak sport, életforma (PDF). Velencei Híradó. Velence Város Önkormányzata, 2017. 10. (Hozzáférés: 2024. április 24.)
  35. ↑ Molnár Lilian: Naga Dojo Velence (PDF). Velencei Híradó. Velence Város Önkormányzata, 2019. 08. (Hozzáférés: 2024. április 24.)
  36. ↑ Dojoink. (Hozzáférés: 2024. április 24.)
  37. ↑ Branches around the world - Europe (angol nyelven) (HTML). (Hozzáférés: 2024. április 24.)
  38. ↑ Megemlékezés a Sosai Masutatsu Oyama halálának 26. évfordulóján (PDF). Velencei Híradó. Velence Város Önkormányzata, 2020. 05. (Hozzáférés: 2024. április 24.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Velence_(Magyarország)&oldid=27566560#További_nevezetességek”