Fellner Jakab
| Fellner Jakab | |
 | |
| Született | 1722. július 25. Nikolsburg |
| Elhunyt | 1780. december 12. (58 évesen) Tata |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | építész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fellner Jakab témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fellner Jakab (Fellenthali Fellner Jakab) (Nikolsburg, 1722. július 25. – Tata, 1780. december 12.) építész, a késő barokk copf stílusú építészet egyik legkiválóbb magyarországi mestere.
Élete
[szerkesztés]Morvaországban született. Képesítés nélküli építész volt, aki a helyi építőmesteri gyakorlatból kinőve vált sikeres, elismert, keresett szakemberré.
1745-ben telepedett le Tatán, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen haláláig élt. Jelentős szerepe volt Tata, Pápa, Eger és Veszprém városképének kialakításában. A klasszicizáló késő barokk építészet legkiválóbb hazai mestere. Főleg az Esterházy grófok számára dolgozott, majd szakmai jó hírének köszönhetően másoktól is sok megbízatást kapott. Az első jelentős munkája a tatai római katolikus plébániatemplom volt, ezt eredetileg Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték el építeni 1751-ben, de a munkálatok döntő hányadát Fellner Jakab végezte el. Az ő halálát követően pedig 1783-ban segédje, Grossmann József fejezte be, aki özvegyét feleségül vette, és több más félbemaradt munkáját befejezte.
Fellner egy ideig Komárom vármegye szolgálatában állt. 1762-ben a Lamberg család kastélyát tervezte Móron. Eszterházy Károly püspök 1764-ben az egri püspöki uradalom egyes építkezéseinek tervezésével bízta meg; pályafutása ekkor ívelt fel. Itt első munkája a püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája volt 1766-ban. Az ő nevéhez fűződik a veszprémi püspöki palota tervezése is. A Josef Ignaz Gerl bécsi építész által tervezett egri Líceum építését 1765-ben vette át. 1768–1774 között tervezte a veszprémi püspöki palotát, amely az európai késő barokk számottevő emléke, legragyogóbb változata. Utolsó nagy alkotása a pápai plébániatemplom volt 1773-ban, amely klasszicizáló homlokzatával és világos, tágas belső terével a magyar templomépítés egyik típusalakító őse. A meglévő építészeti adottságok, a hely és a táj kitűnő kihasználásának egyik kiváló példája a veszprémi aggpapok háza, amely 1770–1778 között épült.
Fellner Jakab 1773-ban nemességet kapott. Tatán hunyt el, és saját kérésére itt temették el az általa épített Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom kriptájában. Emlékét a Nagytemplom falán az 1940-es évek elején elhelyezett emléktábla is őrzi:
- „Fellentháli Fellner Jakab 1722–1780. A XVIII. századi Magyarország legnagyobb építőművésze és mérnöke volt, barokk szellemű alkotásainak egyéni stílusa harmonikusan forrt egybe a magyar tájjal és lélekkel. Fáradhatatlan munkássága szebbé, gazdagabbá tette hazánkat. Művészetét Eger, Pápa, Veszprém, Pozsony, Csejklész, Mór, Kecskéd, Kistálya és főleg Tata emlékei hirdetik. Itteni főalkotásai: a plébániatemplom, a kastély, a piaristák rendháza, a kálváriakápolna. Nagyszerű tervet készített az öregvárnak várkastéllyá való átépítésére. A mester Tatáé volt, innen indult el dicsőséges útjára, itt lakott, innen irányította többi építkezését is. Tatán halt meg és porladó hamvai itt szemben nyugszanak a hatalmas alkotásának kriptájában. Halhatatlan emlékét hirdeti e szobor, amelyet 160 évvel halála után emelt a hálás utókor.”
Tatán, a templom előtti tér rendezésekor, 1940-ben szobrot emeltek emlékére, ami Ungvári Lajos alkotása.
Fia, Fellner József (1773–?) ugyancsak építész lett, aki Bécsben a Képzőművészeti Akadémián Gundel-díjat nyert és a pápai uradalomban kapott állást.
Munkái
[szerkesztés]- 1751–1776 tatai Esterházy-kastély
- 1751–1783 tatai római katolikus plébániatemplom
- 1753 Lapatári malom, ma: Tatabánya-Kertváros
- 1754 Tata, kálvária kápolna
- 1754–1758 cseklészi kastély
- 1759–1760 szári katolikus templom
- 1760 Vigántpetend Keresztelő Szent János római katolikus templom
- 1760–1765 Esterházy-kastély (Csákvár)
- 1761 Vértesboglár plébániaház
- 1762–1767 móri Lamberg-kastély
- 1763–1769 egri érseki palota
- 1765–1780 egri líceum (mára egyetem)
- 1765–1776 veszprémi püspöki (mára érseki) palota
- 1766 egri püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája
- 1767–1770 tatai piarista rendház
- 1768 Vértesboglár vendéglő
- 1770–1778 veszprémi aggpapok háza
- 1771–1775 császári római katolikus templom
- 1773–1775 veszprémi szeminárium
- 1773 pápai Esterházy-kastély belső átalakítása
- 1774–1776 egri nagypréposti palota
- 1774–1783 pápai katolikus nagytemplom
- 1775–1777 nagyigmándi római katolikus templom
- 1777 Gyömrő, Nepomuki Szent János római katolikus templom
- 1777 Borsodszirák, római katolikus templom
- 1777 Ászár, római katolikus templom
- 1773 Pápa, római katolikus templom
- Kocs, római katolikus templom
- Számos malom, például Tatán a Miklós-, a Nepomucenus-, a József-, a Cifra- és a Tóvárosi malom
- Több vidéki fogadót, plébániatemplomot, gazdasági épületet és udvarházat valósított meg
Emlékezete
[szerkesztés]- 2024 óta nevét viseli az 589887 Fellnerjakab kisbolygó.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (2024. november 4.) WGSBN Bulletin 4, #15 (angol nyelven) (PDF) 4 (15), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2024. november 6.)
Források és szakirodalom
[szerkesztés]- Cs. Dobrovits Dorottya: Pápa Római katolikus Nagytemplom – TKM Kiskönyvtára 182. sz., Pannon Nyomda Rt. 1984 ISBN 963-555-260-2
- Rados Jenő: Magyar építészettörténet (Fellnerről: 226. o.), Műszaki K., Budapest, 1961, ETO 72(439)091
- Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei, Budapest, 1922
- Gerő L. – Sedlmayr J.: Pápa – Budapest, 1959
- Voit Pál: Tervek, mesterek és a mű – Művészettört. Ért.. 1960.4. 205–279. o.
- Dornyai Béla: Fellenthali Fellner Jakab tatai építőművészről. Királyi Magyar Egyetemi nyomda, Budapest, 1930
- Wehner Tibor: Tatai szobrok, emlékművek, emléktáblák. Tata: József Attila Megyei Könyvtár, 1980 (Honismereti Kiskönyvtár)
- Mújdricza Péter: Fellner Jakab. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 293–294. o. ISBN 963-85433-5-3
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.