Szent Kereszt felmagasztalása templom (Tata)
| Szent Kereszt felmagasztalása templom | |
 | |
| Vallás | kereszténység |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Győri Tatai espereskerület |
| Egyházközség | tatai |
| Védőszent | a Szent Kereszt felmagasztalása |
| Pap(ok) | Smudla Tamás |
| Építési adatok | |
| Építése | 1751-1784 |
| Stílus | copf, barokk |
| Tervezője | Franz Anton Pilgram Fellner Jakab |
| Elérhetőség | |
| Település | Tata |
| Koordináták | É 47°38'34.6 K 18°18'52.3 |
| Hely | 2890 Tata, II. János Pál pápa tér 15. |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Kereszt felmagasztalása templom
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 38′ 35″, k. h. 18° 18′ 52″47.643000°N 18.314415°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 35″, k. h. 18° 18′ 52″47.643000°N 18.314415°E | |
 | |
| A Szent Kereszt felmagasztalása templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Kereszt felmagasztalása templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A tatai Szent Kereszt felmagasztalása templom, köznapi nevén tatai nagytemplom vagy kéttornyú templom római katolikus plébániatemplom a Komárom-Esztergom vármegyei Tata belvárosában, amely egyházi közigazgatás szempontjából a Győri egyházmegye kötelékébe, ezen belül, a Tatai espereskerületbe tartozik. Az Esztergomi bazilika után Komárom-Esztergom vármegye második legnagyobb temploma. A város nagy jelentőségű, copf és késő barokk stílusú műemléképülete.
Története
[szerkesztés]A tatai városrész főterén már a középkorban is állt egy plébániatemplom, ám a 18. századra már meglehetősen romos állapotba került, ezért 1751-ben, annak felváltására új plébániatemplomot alapítottak. Ez utóbbit eredetileg Szent Márton tiszteletére kívánták felszentelni, de végül is az időközben tönkrement, gótikus stílusban épült várkápolna Szent Kereszt titulusát örökölte. A kegyúri templom helyéül a főtér felett emelkedő magaslatot, az egykori kőbánya dombját szemelték ki, így a tájból messzire kiemelkedő szakrális építmény jött létre.
A templom terveit a tataiak Franz Anton Pilgram bécsi építésztől rendelték meg, az alapkőletételre 1751. október 24-én került sor. Az építkezés levezénylését azonban, a munkák meglehetős elhúzódása miatt idővel Fellner Jakab helyi lakos építészre bízták rá, aki több helyen át is dolgozta Pilgram terveit. A tornyok 1777-ben készültek el, a toronyóra 1778-ban került a helyére; a teljes befejezést azonban Fellner 1780-ban bekövetkezett halála miatt nem érte meg, így az építkezést korábbi segédje, Grossmann József fejezte be, 1784-ben. Mindezek ellenére a tatai lakosság alapvetően Fellnert tekinti a nagytemplom alkotójának.
A templom előtti teret 1940-ben rendezték, Wälder Gyula tervei alapján, ugyanekkor állították fel a bejárattól nem messze Fellner Jakab Ungvári Lajos által készített, egész alakos szobrát.
Az 1990-es évek végére a templom állaga leromlott. A több lépcsőben megszervezett renoválás keretében először a tető felújítását végezték el. A 2000-es évek elején megtörtént a templom vakolása is, a meglazult toronysisakokat pedig 2009-2010 folyamán vörösréz lemezzel burkolták újra.
2011 óta a templom melletti térrész II. János Pál pápa nevét őrzi.
A templom épülete
[szerkesztés]
  |
A kéttornyú, egyhajós épület külső és belső díszítésében egyaránt a késő barokk korszak népszerű ornamense, a levelekből font füzérdísz uralkodik, melyről e korstílus a copf elnevezést nyerte. A főhajó kétboltszakaszos, csehsüveggel fedett; a szentély a főhajónál szűkebb terű. A tornyok csaknem 60 méter magasak, mindkettőt barokk sisakkal zárták le. A templom tornyai magassága okán Komárom-Esztergom vármegye harmadik legmagasabb épülete.
A templom berendezése
[szerkesztés]A templombelső központjában a copf stílusú főoltár áll, mely vörös márványból készült; oszlopos építményében a Kálvária faragott korpusza (Schweiger Antal alkotása) látható. A liturgikus tér legszebb dísze a márvány szentélyrács és a faragványokkal gazdagon ellátott szószék (Gött Antal alkotása), valamint Hubert Mauer 1799-ben alkotott festménye, mely Péter és Pál apostol búcsúját ábrázolja.
Kétoldalt összesen négy mellékoltárt helyeztek el, ezeket Szeplőtelen Szűz Mária (Maria Immaculata), Szent Anna, Szent Márton és a Szent Család nevére szentelték fel. Copf stílusúak a templom faragott padjai és gyóntatószékei is. A belső tér kialakítása a már említett mesterembereken felül, többek között Mohl Adolf és Mes János György nevéhez fűződik.
A sekrestyében a II. József által megszüntetett majki kamalduli remeteség templomának faragott sekrestyeszekrénye (1767) látható, amely a rokokó bútorművesség remeke.
Harangok
[szerkesztés]A tornyok közül az északiban egy 560, a déliben pedig egy kb. 3200 kg súlyú harang lakik.
A templom mint temetkezési hely
[szerkesztés]A templom kriptájában temették Károly Ambrus hercegprímás [akinek holtteste ma Esztergomban nyugszik] és Esterházy Ferenc grófot, valamint végrendelete szerint itt helyezték végső nyughelyére Fellner Jakabot is.[1] Fellneren kívül itt nyugszik még több más, az uradalom szolgálatában működő korabeli mester, illetve művész is.
A templom jelene
[szerkesztés]A templomban általában naponta egy szentmisét tartanak, 18 órakor. Ez alól kivétel szerda, amikor reggel 7.30-kor van mise, valamint a vasárnap és a jelentősebb egyházi ünnepek, amikor délelőtt 10 órakor tartanak szentmisét.
A templomhoz tartozó Szent Kereszt-plébánia (más néven Tata I. plébánia) fíliái a dunaszentmiklósi plébánia, a baji Assisi Szent Ferenc-plébánia, a szomódi Szent Jakab apostol plébánia és a naszályi Krisztus Király lelkészség.
Források
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 27.)
