Ugrás a tartalomhoz

Vigántpetend

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vigántpetend
Vigántpetend címere
Vigántpetend címere		 Vigántpetend zászlaja
Vigántpetend zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállásközség
PolgármesterGyőriványi Dániel (független)[1]
Irányítószám8294
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség211 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 57′ 55″, k. h. 17° 37′ 44″46.965211°N 17.628831°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 55″, k. h. 17° 37′ 44″46.965211°N 17.628831°E
Vigántpetend (Veszprém vármegye)
Vigántpetend
Vigántpetend
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Vigántpetend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vigántpetend témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vigántpetend község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

[szerkesztés]

Vigántpetend a Balatontól 15 kilométerre északra, a Balaton-felvidéket és a Bakony hegyvonalát szétválasztó Eger-patak völgyében, a Veszprém-Tapolca főközlekedési út mentén fekszik. A legközelebbi vasútállomás Tapolcán van 18 kilométerre. Vigántpetendet két oldaláról is meg lehet közelíteni, egyrészt a veszprém-tapolcai 77-es főút felől, másrészt a Nagyvázsonyt Vigántpetenddel összekötő régi úton (a római út is itt húzódott valahol; mai számozása 7311-es). Nagyvázsony irányából a Balaton-felvidék fennsíkjáról ereszkedhetünk le a meredek szerpentinúton. Az első meredek jobb kanyar után már lehet látni a községet és az Eger-völgye településeit, a Bakony hegyvonulatait.

Szomszédos települések

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

Vigánt falut először 1236-ban említi oklevél. Vigánt Árpád-kori birtokosa a veszprémi káptalan. 1338-ban felosztották két birtokos között. A keleti részt kapták a nemesek, amit később Nemes Vigántként említenek. A nyugati felét a káptalan kapta. Ebből lett később Pór Vigánt, mely később Petend határába olvadt be. 1672 után lakatlan a falu, az 1750-es években kezdik újra benépesíteni. Ekkor térnek vissza a nemesek is.

Zalapetend neve 1333-ban tűnik fel először. Az egykori hadiút mentén a Bakonyt és a Balaton-felvidéket elválasztó Eger-patak völgyében fekvő település. Petend első birtokosa a veszprémi káptalan. 1520-tól a Gyulaffy család, később pedig az Esterházyak uralják. E családok birtokain virágzó mező- és erdőgazdálkodás folyt. 1500 és 1700 között többször elnéptelenedik. Az 1700 évek elején újra benépesedik. Petend tiszta jobbágyfalu. Lakossága katolikus, anyaszentegyháza 1751-ben alakult. Az 1760-ban épült katolikus templom építtetője Eszterházy Károly egri püspök, a család híres építészének, Fellner Jakabnak tervei alapján. A településnek 1750-től tanítója van. Határa nagyrészt az előbb említett Esterházyaké és Zichy Pálné grófnőé.

A két falut, Vigántot és (akkor már) Zalapetendet 1938-ban egyesítették Vigántpetend néven. Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegye Tapolcai járásához tartozott. A huszadik századi körzetesítések több ízben is társközségi létre kényszerítették. A falu azonban mindenkor bizonyította, hogy élni akar. Jelzi ezt az öreg iskola is, mely 1976-ban látott utoljára diákot, jelenleg környezetvédelmi oktatóközpontként működik. (Független Ökológiai Központ) A csórompusztai egykori gazdasági épület ma a Magtárstúdió fiatal munkatársainak alkotóhelye. Az ő terveik alapján készülnek a Művészetek Völgye Fesztivál kiadványai, grafikai anyagai. A 80-as évek végén itt kezdődött el a Fesztivál.

Vigántpetend napjainkban Kapolcs községgel közös körjegyzőséget alkot. A helyi iskolások Monostorapátira és Taliándörögdre járnak. A körzeti orvos is Kapolcson rendel.

A rendszerváltás óta a település jelentős fejlődést élt meg. Az évekig üres porták benépesültek, több fiatal család választotta lakhelyéül a falut. Portalanított utcái, vezetékes ivóvízhálózata, telefonos ellátottsága, földgázvezetéke jelzi, hogy az itteniek szeretik Vigántpetendet, s szívesen is tesznek érte. Népesség alakulása Vigánton és Petenden:

Év 1785 1829 1857 1869 1890 1910 1920 1930
Petend 242 313 257 444 539 431 454 485
Arány (%) 100,0 129,3 118,6 183,4 222,7 178,1 187,6 200,4
Vigánt 106 116 96 126 146 132 113 107
Arány (%) 100,0 109,4 90,6 137,7 142,5 124,5 106,6 100,9

Vigántpetend népessége:

Év 1941 1949 1960 1970 1980 1997
Vigántpetend 520 447 421 359 285 200
1941. év=100% 100,0 86 81 69 54,8 38,5

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kandikó Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Marton Istvánné (független)[4]
  • 1998–2002: Marton Istvánné (független)[5]
  • 2002–2006: Marton Istvánné (független)[6]
  • 2006–2010: Marton Istvánné (független)[7]
  • 2010–2014: Marton Istvánné (független)[8]
  • 2014–2016: Nemoda István (független)[9]
  • 2017–2019: Győriványi Dániel (független)[10]
  • 2019–2024: Győriványi Dániel (független)[11]
  • 2024– : Győriványi Dániel (független)[1]

A településen 2017. február 26-án időközi polgármester-választás zajlott,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
199
194
180
165
189
202
211
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,9%-a magyarnak, 6,3% cigánynak mondta magát (2,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,5%, református 2,6%, evangélikus 2,6%, felekezeten kívüli 4,7% (8,9% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 93,7%-a vallotta magát magyarnak, 7,4% cigánynak, 1,6% németnek, 4,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 64% volt római katolikus, 3,2% evangélikus, 0,5% református, 0,5% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 2,1% felekezeten kívüli (27% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A templom madártávlatból
  • Legfőbb nevezetessége a katolikus templom, melynek 2010-ben ünnepelték a 250. évfordulóját. Erre az évfordulóra gyűjtést szerveztek a templom teljes felújítására.
  • A másik nevezetessége a harangláb, melyet az 1700-as években az akkor főleg evangélikusokból álló vigántiak állítottak maguknak.
  • Vajai-ház: a régi parasztházból kialakított múzeumban több száz éves bútorok is találhatók, melyeket főleg a faluból gyűjtöttek össze.
  • A templom mögött található a Tókert. Itt tartják a Művészetek Völgye vásárát.
  • Józsa István Vándoriskolája.
  • Római őrtorony kilátó, a községtől kb. 2 kilométerre keletre, közvetlenül a Nagyvázsonyba vezető mellékút mellett.

Helyi hagyományok

[szerkesztés]

Hajliliomozás évszázados néphagyomány az országban egyedüli. Húsvét vasárnap délután a vigántpetendi lányok végig járják a falut, egymást fogva és négy legnagyobb lány kezében zöld ággal, egymásnak felelgetve, énekelve bújnak át a lányok által tartott kapun. Ha átment minden lány a kapun, kezdik újra az éneket. Ezt a népi játékot csak lányok játszhatják. Ilyenkor a falu apraja-nagyja az utcára vonul és megnézik a lányokat. A lányok népviseletben vannak öltözve, amit erre az alkalomra kölcsönöznek. Karácsonykor a gyerekek betlehemes köszöntőjüket mutatják be a templomban és a házaknál is.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Vigántpetend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Vigántpetend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Vigántpetend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  5. ↑ Vigántpetend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  6. ↑ Vigántpetend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. ↑ Vigántpetend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. ↑ Vigántpetend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. ↑ Vigántpetend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  10. ↑ a b Vigántpetend települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. február 26. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  11. ↑ Vigántpetend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  13. ↑ Vigántpetend Helységnévtár
  14. ↑ Vigántpetend Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vigántpetend&oldid=27579043”