Ugrás a tartalomhoz

Marcaltő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marcaltő
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállásközség
PolgármesterSandl Zoltán (független)[1]
Irányítószám8532
Körzethívószám89
Népesség
Teljes népesség722 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 25′ 55″, k. h. 17° 21′ 55″47.431950°N 17.365381°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 55″, k. h. 17° 21′ 55″47.431950°N 17.365381°E
Marcaltő (Veszprém vármegye)
Marcaltő
Marcaltő
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Marcaltő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marcaltő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Marcaltő község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Rába és a Marcal folyó között fekszik a megyehatár közelében, északnyugati határszéle egyben Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegye határszéle is. A szomszédos települések: észak felől Sobor, északkelet felől Malomsok, kelet felől Takácsi, délkelet felől a községhez tartozó, egykor önálló Ihász, dél felől Nemesgörzsöny, nyugat felől Egyházaskesző és Várkesző, északnyugat felől pedig Rábaszentandrás. Ihász településrésze révén délkelet felől Pápa városával is határos, habár a pápai belváros és Marcaltő központja között csaknem 16 kilométernyi a távolság.

Megközelítése

[szerkesztés]

Központján annak főutcájaként végighalad kelet-nyugati irányban a 8408-as út, ezen érhető el Pápa és Csorna térsége, a 83-as és a 86-os főutak felől is. Ugyancsak a 8408-as út szolgál a településhez tartozó, de attól több kilométerre délkeletre fekvő Ihász főutcájaként is. Győr felől Marcaltő központja, Tét-Szentkút utáni letéréssel a 8416-os úton közelíthető meg; nyugati szomszédaival, Egyházaskeszővel és Várkeszővel pedig a 84 115-ös számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 14-es számú Pápa–Csorna-vasútvonala érinti, amelynek azonban egyetlen megállási pontja sincs itt. Ez azért is érdekes, mert a vonalon létezik Marcaltő megállóhely, sőt hajdan (1971-es megszüntetéséig) létezett Ihász vasútállomás is, de mindkettőt a település határain kívül alakították ki: előbbit Egyházaskesző területén, utóbbit pedig Nagyacsád és Nemesgörzsöny határszélén. Marcaltő megállóhely az Egyházaskesző felé vezető 84 115-ös út vasúti kereszteződésétől délre, Marcaltő központjától 2 kilométerre délnyugatra helyezkedik el, közúti elérését a 84 304-es számú mellékút biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Első okleveles említése 1380-ból származik, de ennél jóval korábbi település. Neve arra utal, hogy a Marcal itt ömlött a Rábába. A falu négy vármegye: Győr, Sopron, Vas és Veszprém találkozásánál feküdt. 1402-ben hetivásár tartására kapott jogot. Évszázadokon át a Gutkeled nemzetségbeli családok birtokolják. Először a Marcaltőieké, 1645-ös kihalásukig, majd az Amadék kapták meg adományul a királytól.
1902-től 1945-ig az Esterházyaké volt. A Marcaltőiek régi kastélyát 1551-ben említi okirat. Több malmot birtokolt a család, révátkelő is volt itt. Az Amadé család új kastélyt építtetett, a folyókat ásott mederbe terelték. A fejlődő település a 18. századtól a 19. század közepéig mezővárosi rangot viselt.

1849. június 27-én Marcaltő és Ihász között zajlott le a szabadságharc ihászi ütközete: Kmety György tábornok honvédjei hősiesen küzdöttek a császári csapatok ellen. A magyar sereg heves ágyútüze Pápán nagy riadalmat keltett. A túlerőben levő fegyelmezett osztrák sorok nagy véráldozat árán nyomultak előre, végül elérve céljukat: meghátrálásra kényszerítették Kmety seregét, és szabadon elvonultak Takácsin keresztül Győr irányába.[3] Nem tudni, hol temették el a több száz halottat; Ihász északi végén egy ismeretlen honvéd sírja a közút mellett található. Az egyetlen Veszprém vármegyei csata helyszínét Ihászon is, valamint Pápán, a református templom előtt is emlékoszlop őrzi. Ihász ősi település, közigazgatásilag Marcaltőhöz tartozik, tőle 7,2 km-re délkeletre helyezkedik el, lélekszáma 270 fő.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Polczer Sándor (független)[4]
  • 1994–1998: Polczer Sándor (független)[5]
  • 1998–2002: Polczer Sándor (független)[6]
  • 2002–2006: Polczer Sándor (független)[7]
  • 2006–2010: Polczer Sándor (független)[8]
  • 2010–2014: Sandl Zoltán (független)[9]
  • 2014–2019: Sandl Zoltán (független)[10]
  • 2019–2024: Czupper András (független)[11]
  • 2024– : Sandl Zoltán (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
772
755
727
726
757
738
722
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,6%, református 5,8%, evangélikus 9,1%, felekezeten kívüli 10,4% (17% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,1-0,1% örménynek, ruszinnak, ukránnak és szlovénnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,8% volt római katolikus, 6,5% evangélikus, 5,5% református, 0,1% görög katolikus, 1,6% egyéb katolikus, 4,6% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Megyehatárkő - az önkormányzat előtt található. Eredetileg a Marcal partján állt. Az obeliszk alsó részén látható négy gömb a hajdan itt érintkezett négy vármegyét (Győr, Sopron, Vas, Veszprém) jelképezi.
  • Római katolikus templom - barokk stílusban épült a XVIII. században, 1820-ban klasszicista jellegűvé alakították át.
  • Művelődési ház - Kossuth u. 1. cím alatt található.

Ismert személyek, akik a marcaltői temetőben nyugszanak

[szerkesztés]

Itt született

[szerkesztés]

A település az irodalomban

[szerkesztés]
  • A ma Marcaltőhöz tartozó Ihász az egyik helyszíne Lipták Gábor A soproni ötvös című elbeszélésének (megjelent az író azonos című kötetében).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ 1896 Pápai Lapok XXIII/31
  4. ↑ Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  6. ↑ Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  7. ↑ Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  8. ↑ Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  9. ↑ Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. ↑ Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. ↑ Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
  12. ↑ Marcaltő Helységnévtár
  13. ↑ Marcaltő Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marcaltő&oldid=27509271”