Mezőlak

Mezőlak
Mezőlak légifotója
Mezőlak címere Mezőlak zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Pápai
Jogállás	község
Polgármester	Nagy Gábor (független)
Irányítószám	8514
Körzethívószám	89
Népesség
Teljes népesség	921 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 19′ 53″, k. h. 17° 22′ 13″47.331330555556, 17.370261111111
Mezőlak Pozíció Veszprém vármegye térképén
Mezőlak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőlak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőlak község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése

Pápa nyugati vonzáskörzetében helyezkedik el, a város központjától légvonalban alig több mint 7 kilométerre. A további szomszédos települések: észak felől Nagyacsád, délkelet felől a Pápához tartozó Borsosgyőr, délnyugat felől Mihályháza, nyugat felől pedig Békás. Nagy kiterjedésű külterületi határrészei a fentieken túl érintkeznek még északnyugati irányban Kemeneshőgyész, Magyargencs és Nemesgörzsöny határszéleivel is.

Megközelítése

Lakott területén egyedül a 84 112-es út halad végig, amely Pápa nyugati határszélén ágazik ki a 834-es főútból és Békás déli határszéle előtt a 8405-ös útba torkollva ér véget.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Győr–Celldömölk-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Mezőlak vasútállomás a belterület délnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését ugyancsak a 84 112-es út biztosítja.

Története

Mezőlak Árpád-kori település. A fennmaradt szájhagyomány szerint a tatárjáráskor a falu a templomba menekült, ahova idő hiányában nem tudtak betörni a tatár hadak, így a lakosság megmenekült. Nevét az írásos források azonban csak 1286-ban említették először. Később, a Török hódoltság alatt a törökök is többször megtámadták és felégették Mezőlakot, lakossága a Marcal mocsaraiban talált menedéket.

A falu birtokosa a 18. század közepéig a Zámbó család volt. 1763-ban a birtok az Esterházy családé lett, amelyet uradalmi székhelyként használtak.

Ma Mezőlak 1000 fő körüli lakosságával a térség egyik legnagyobb települése.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kocsis Tibor (független)
• 1994–1998: Kocsis Tibor Pál (független)
• 1998–2001: Németh István (független)
• 2001–2002: Kocsis Tibor (független)
• 2002–2006: Kocsis Tibor Pál (független)
• 2006–2009: Szabó László (Fidesz-KDNP)
• 2009–2010: Nagy Gábor (független)
• 2010–2014: Nagy Gábor (független)
• 2014–2019: Nagy Gábor (független)
• 2019–2024: Nagy Gábor (független)
• 2024– : Nagy Gábor (független)

A településen 2001. augusztus 26-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.

2009. december 13-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Mezőlakon, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választás négy polgármesterjelöltje között a hivatalban lévő faluvezető is elindult, ezúttal függetlenként, ám csak az utolsó helyet tudta megszerezni.

Nevezetességei

• Református templom - A falu első gótikus református temploma az 1400-as évek második felében épült, de a törökök pusztítását csak egyik tornya élte túl. 1623-ban építették újjá barokk stílusban, majd 1911-ben teljesen felújították.
• Szent Kereszt Felmagasztalása-templom - a mai templom barokk stílusban épült, 1790-ben szentelték fel, de az épület alapját egy 15. századi gótikus templom képezi. Belsejében 14 stációkép látható két oldalon, az oltárkép pedig Jézust ábrázolja a kereszten.
• Sold-kastély - szecessziós jellegű épület, melyet a 19. század közepén az Esterházy család építtetett, majd Sold Manó bérelte. A templom bádogtetős kupolájában régebben víztartály volt.
• Régi (az 1920-as években épült) evangélikus templomát, melynek (különálló toronnyal megépített) épülete a Petőfi utca és az Ady utca sarkán áll, az egyházközség felhagyta, 2009 körül magánkézbe került, új tulajdonosa pedig 2022-ben nyilvános hirdetési portálon is hirdette eladásra a nem túl jó állapotú, de településképi szempontból még mindig értékes épületegyüttest. Az épületet Varnus Xavér vásárolta meg, a felújítás után orgonafesztivál szervezését tervezi. Az evangélikus közösség újabb építésű temploma az Arany János utcában található.

Szélmezői tőzegbánya-tavak

A falun keresztülfolyik a borsosgyőri Séd vize, de a sík terület kialakulásában szerepet játszott a Tapolca és a Marcal folyása is. A település határán fekvő 4 tóból álló tórendszer az 1980-as évekre alakult ki. A lápos területen számos védett madárfaj is megfigyelhető.

Itt születtek, itt éltek

• Istenes–Iscserekov András, Pápán alkotó, orosz származású festőművész és rajztanár (akinek emlékét dombormű is őrzi a településen) Mezőlakon van eltemetve.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1035	1001	983	936	960	945	921
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 1,5% cigánynak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,4%, református 34,9%, evangélikus 15,1%, felekezeten kívüli 3,8% (13,7% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% ukránnak, 0,9% ruszinnak, 0,5% németnek, 0,4% cigánynak, 0,1% szlováknak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,4% volt református, 24,7% római katolikus, 10,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,1% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 6,5% felekezeten kívüli (32,8% nem válaszolt).

Források

• Mezőlak [1]