Ugrás a tartalomhoz

Rábaszentandrás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rábaszentandrás
Rábaszentandrás címere
Rábaszentandrás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállásközség
PolgármesterGasztonyi György (független)[1]
Irányítószám9316
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség454 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 27′ 00″, k. h. 17° 19′ 60″47.450000°N 17.333300°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 00″, k. h. 17° 19′ 60″47.450000°N 17.333300°E
Rábaszentandrás (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Rábaszentandrás
Rábaszentandrás
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Rábaszentandrás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábaszentandrás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rábaszentandrás (1913-ig Szentandrás) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben, Győr-Moson-Sopron vármegye déli határszéle mellett, Szany nagyközség közvetlen, keleti szomszédságában terül el. További szomszédos települések: észak felől Egyed, északkelet felől Sobor, délkelet felől Marcaltő, dél felől pedig Várkesző

Megközelítése

[szerkesztés]

Közút

[szerkesztés]

A település közigazgatási területén áthalad a Pápát a Rábaközzel összekötő 8408-as út, ezen érhető el a 86-os főút felől és a 83-as főút Veszprém vármegyei szakasza irányából is. Igaz, a község lakott területeit ez az út nem érinti, belterületén csak a 8424-es út halad végig, amely Egyeden indulva, Sobor és Rábaszentandrás érintésével vezet Szany központjáig; értelemszerűen ezért a 8408-asról is erre az útra kell rátérnie az ide tartó utazónak.

A megyeszékhely, Győr irányából a legegyszerűbb a 85-ös főutat (vagy az M85-ös autóutat) választani Csornáig, ott rátérni a 86-os főútra, utóbbiról Szilsárkány után lekanyarodni a 8408-as útra, onnét pedig Szany központjában rátérni a 8424-esre. Egy másik, valamivel rövidebb, de több településen átvezető útvonal: a 83-as főúton Tétig, onnan Mórichida és Árpás érintésével Egyedig a 8419-es úton, Egyedtől pedig a 8424-esen.

Közigazgatási határának déli szélét érinti még a 8412-es út is, amely innen egészen Celldömölk térségéig (Vönöckig) húzódik.

Vasút

[szerkesztés]

A hazai vasútvonalak közül a települést a Pápa–Csorna-vasútvonal érinti, amely a nyugati határszélén húzódik. A község nevét viseli a Szannyal közös Szany-Rábaszentandrás vasútállomás, de az állomás teljes egészében Szany területén helyezkedik el.

Története és mai élete

[szerkesztés]

A község nevét Zenthandras alakban őrző első írásos dokumentum Mátyás király korában, 1469-ben kelt. Középkori földesurai között találjuk a Mórichidaiakat, Thurzó Eleket, aki Pápa várához csatolta a falut, és Enyingi Török Bálintot is, akinek sorsát Arany János balladában énekelte meg. A 16. században Szentandrást is feldúlták a törökök, lakói elmenekültek, és a falu csak évtizedekkel később népesült be újra.

A reformáció korában Szentandrás lakói evangélikus hitre tértek, aminek következtében papjukat, Borhidai Miklós prédikátort később gályarabságra ítélték.

Az 1800-as években a Batthyányak lettek a település földesurai.

Az 1848-as szabadságharcban 12 szentandrási honvéd harcolt.

Az első világháborúban 44-en, a másodikban 10-en vesztették életüket a rábaszentandrásiak közül.

Az 1956-os forradalom bukását követő időszakban termelőszövetkezet alakult a községben, amely később Sobor szövetkezetével egyesült, közigazgatásilag pedig Szany tanácsához telepítették a falu ügyeinek intézését.

A rendszerváltást követően a község ismét önállósodott, termelőszövetkezete felbomlott, és azóta egyéni gazdálkodók művelik a település földjeit.

Az utóbbi évtizedekben egyre fogy a lakossága, ami a születések számának csökkenésére és a fiatalok egy részének elvándorlására vezethető vissza. A településen lakók jelentős része is ingázik – Szanyban, Csornán, Pápán, Győrben keresi a kenyerét.

Rábaszentandrás infrastrukturális ellátottsága jó: villany, víz, csatorna, gáz, telefon, pormentesített utak és járdák, orvosi és állatorvosi ellátás, óvoda és alsótagozatos iskola van a faluban.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Balázs József (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Balázs József (független)[4]
  • 1998–2002: Balázs József (független)[5]
  • 2002–2006: Balázs József (független)[6]
  • 2006–2010: Balázs József (független)[7]
  • 2010–2014: Nagy László (független)[8]
  • 2014–2019: Nagy László (független)[9]
  • 2019–2024: Gasztonyi György (független)[10]
  • 2024– : Gasztonyi György (független)[1]

Önkormányzata

[szerkesztés]

A településen a rendszerváltás óta már háromszor, 1998-ban, 2006-ban és 2019-ben maradt el az önkormányzati képviselő-választás, elegendő számú képviselő-jelölt hiányában; mindhárom esetben időközi választást kellett tartani.[11]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
479
466
479
465
443
456
454
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 71,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát (28% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,1%, református 2,3%, evangélikus 30,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,5% (30,2% nem nyilatkozott).[12]

Látnivalók

[szerkesztés]

Római katolikus templom

[szerkesztés]
A római katolikus templom 2010-ben

A barokk római katolikus templom 1760-ban épült. Egyhajós, tornya alatt rokokó jellegű kapu vezet a belsejébe. A templomtornyot szép, harang alakú toronysisak fedi.

A templom belsejében, az asztaloltár fölött a keresztre feszített Szent András fából faragott, a templom építésének évében készült domborműve látható.

Evangélikus templom

[szerkesztés]
Az evangélikus templom 2010-ben

Az evangélikus templom II. József 1781-es türelmi rendeletének kiadása után, 1785-ben épült. Felszentelése Szentháromság ünnepe utáni 3. vasárnap, akkoriban 1785. június 12-én történt meg.[13] Érdekessége a dolognak, hogy az első istentisztelet advent 3. vasárnapján, ugyanebben az évben volt. Okait még nem tudjuk, ezt újabb kutatásokkal lehetne feltárni[14] (A türelmi rendelet lehetővé tette az evangélikus, református és görögkeleti hitvallásúak szabad vallásgyakorlását. 100 család gyülekezetet alapíthatott, és a gyülekezetek a templomépítés jogát is megkapták.)

A templom egyhajós, késő barokk, neogótikus homlokzattal és toronnyal. A hajóhoz és a kétoldali karzathoz neogótikus kapuk vezetnek. 1871-ben készült oltárképe Krisztust ábrázolja az Olajfák hegyén. A templom keresztelőkútja XVIII. századi alkotás. Orgonáját közadakozás után 1906-ban készítette el Angster József és fia. A kor fejlettségének megfelelően pneumatikus tasniládás a hangszer.[15] Sípjai közül a prospekteket elvitték 1917-ben, ezeket pótolták 1924-ben (sajnos nem orgonafémből készültek ezek). A többi síp a hangszerben eredeti. Motorját a 70-es évek környékén szerelték be egy külső helyiségbe, amelyet az orgonatesttel egy kályhacső kötött össze. A háromlépcsős orgonafelújítási projekt keretében 2011 novemberében kicserélték a fújtatóberendezést egy korszerűre. A harangot Seltenhofer Frigyes, soproni harangöntő készítette, s a harang mellé egy kovácsoltvas kerítést is felállítottak, melyet szintén ő készített.[16]

Kis János emléktáblája a szülőháza helyén álló épületen

[szerkesztés]
Kis János emléktáblája

Kis János 1770. szeptember 22-én született Rábaszentandráson, egy szerény, nádtetős házban, hétgyermekes jobbágycsalád harmadik gyermekeként. Elemi iskolai tanítója figyelt fel tehetségére, neki köszönhette, hogy Sopronban gimnáziumban tanulhatott tovább, ahonnét később a kor legjobb német egyetemeire, Göttingába és Jénába vezetett az útja.

Tanulmányai végeztével Nemesdömölkön kezdte lelkészi, írói, fordítói és nyelvművelői tevékenységét. Berzsenyi Dániel neki mutatta meg először verseit, s ő továbbította azokat Kazinczy Ferenchez.

1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, ahol Kazinczy halála után a történeti osztályt irányította. Mintegy hetven önálló irodalmi műve jelent meg, de több görög, latin, német és francia klasszikust is magyarra fordított.

Híres emberek

[szerkesztés]

Érdekességek

[szerkesztés]
  • A település nevét, és a vásárokra lábon hajtott állatok itatására alkalmas kútjának emlékét őrzi az ismert, minden bizonnyal több száz éve énekelt, Szélről legeljetek című népdal szövege:
„…szili kút, szanyi kút, szentandrási-sobri kút.”

Források

[szerkesztés]
  • Horváth Győző: Rábaszentandrás. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
  • Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, 1983. ISBN 963-05-3346-4
  • Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft., 2008

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Rábaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Rábaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Rábaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  5. ↑ Rábaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  6. ↑ Rábaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. ↑ Rábaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Rábaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. ↑ Rábaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  10. ↑ Rábaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  11. ↑ Ma tartanak időközi választást Rábaszentandráson, ahol októberben egyetlen önkormányzati képviselőjelölt sem volt (magyar nyelven) (html). 444.hu, 2020. február 9. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  12. ↑ Rábaszentandrás Helységnévtár
  13. ↑ Egy püspöki látogatás jegyzőkönyve 1831-ből. In: A rábaszentandrási evangélikus egyházközség levéltára. Rendezetlen részből származó forrás.
  14. ↑ Hülvely Sándor: Jegyzetek a rábaszentandrási evangélikus anyaegyház történetéhez. In: Rábaszentandrási Evangélikus Gyülekezet levéltára. Rendezetlen részből származó forrás.
  15. ↑ Az orgona építőjének számlája, és feljegyzései az orgonáról 1906-ból. In: A rábaszentandrási evangélikus egyházközség levéltára. Rendezetlen részből származó forrás.
  16. ↑ A harang öntéséről készült számla és feljegyzések. In: A rábaszentandrási evangélikus egyházközség levéltára. Rendezetlen részből származó forrás.
  17. ↑ https://akjournals.com/view/journals/096/41/3-4/article-p315.xml
  18. ↑ https://www.betonujsag.hu/lapszamok/cikk/1868/emlektabla-avatas-dr-balazs-gyoergy-tiszteletere

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rábaszentandrás&oldid=27598166”