Ugrás a tartalomhoz

Kisfalud (Győr-Moson-Sopron vármegye)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisfalud
Kisfalud címere
Kisfalud címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásKapuvári
Jogállásközség
PolgármesterSzabó-Kovács Szabina (független)[1]
Irányítószám9341
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség687 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 31′ 40″, k. h. 17° 05′ 25″47.527669°N 17.090258°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 40″, k. h. 17° 05′ 25″47.527669°N 17.090258°E
Kisfalud (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Kisfalud
Kisfalud
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Kisfalud weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisfalud témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kisfalud község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]
Modern nádfedeles parasztház a településen

Magyarország északnyugati részén, ezen belül a Rábaköz tájegység délnyugati részén helyezkedik el, Kapuvártól mintegy 10 kilométerre délkeletre. A Kis-Rába kettészeli a települést, majd elágazva annak egy részét szigetbe zárja. Földrajzi helyzetéből adódóan e folyó szabályozása előtt a művelhető földek vizenyősek, azaz növénytermesztésre kevésbé alkalmasak voltak; a szabályozás után a mély rétegű öntéstalajon a szántóföldi növénytermesztés is fejlődésnek indult, de elsődleges maradt a gyümölcs-és zöldségtermesztés. Neve alapján feltételezhető, hogy a mai település egykori elődje csekély kiterjedésű lehetett.

A szomszédos települések: észak felől Babót, kelet felől Bogyoszló, dél felől Mihályi (utóbbival teljesen összenőtt), nyugat felől pedig Himod.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közigazgatási területén végighalad, észak-déli irányban a Kapuvárt Celldömölk térségével összekötő 8611-es út, ezen érhető el mindkét végponti város felől. Lakott területeit azonban az előző út nyugat felől elkerüli, azok között csak a 8608-as út húzódik végig. Határszélét keleten, egy rövid szakaszon érinti még a 8603-as út is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Sopron-vasútvonal Kapuvár vasútállomása.

Története és mai élete

[szerkesztés]

Kisfalud első írásos említése 1237-ből maradt fenn Kázmér néven. Középkori birtokosai a Csák nemzetségből leszármazott Kisfaludy család, amely 1543-ban Pál személyében alispánt adott a vármegyének. Kisfalud községnek ő volt az egyedüli birtokosa az 1560-as évekig. Halála után két nővére, Ilona (Niczky Ferencné) és Borbála (Újszászy Györgyné) bírta a községet, amikor Pál fia, Balázs személyében nagy tehetségű egyéniség vette át a birtok ügyeinek intézését. A férfiágon kihalt mihályi Csákyak vagyonát vásárolta meg, a Ládonyi Zsuzsannával kötött házassága után pedig a ládonyiak birtokainak (Mihályi, Gyóró) nagy részére tette rá a kezét. Kisfalud a 16. században igen szegény település volt, pedig a kisfaludi jobbágyság – különösen a 17. század folyamán – nagy szorgalommal irtotta az erdőt és a falu használatlan földjén, ill. a kiirtott erdők helyén gyümölcsöskerteket alakítottak ki. A földesurak azonban a terjeszkedésnek ezt az egyetlen módját is tiltották. 1588-ban az adóterhek miatt 23 jobbágy-és zsellércsalád vonult ki a faluból, hogy adómentes, szabad földön építkezzen.

A római katolikus templom

Az 1594. évi török pusztítás Kisfaludot sem kímélte, 1604-ben egyetlen lakott jobbágyházat találtak benne. A 17. században lakóinak legnagyobb része evangélikus lett, 1683-ban a Bécs ellen vonuló török seregek, 1704-ben labanc rácok dúlták fel a falut. A 18. században az addig kizárólagos Kisfaludy-földesuraság mellett a Káldy, Béri Balogh, Rátky, Farkas, Angyal-családok is birtokosok lettek. A Káldy-féle birtokrészt Niczky György szerezte meg, aki Kisfaludy Zsigmondtól is tekintélyes ingatlanokat vásárolt. 1777-ben birtokaik arányában kiosztották a közös legelőket és erdőket a birtokos nemesek között. A Farkas kanonok által Kisfaludon építendő templomhoz a középbirtokosok adták a telket a temető mellett. A kisfaludi jobbágyoknak a 18. század közepén még 600 darabból álló juhnyájuk volt, amelyből 1828-ra már semmi sem maradt a korlátozó intézkedések hatására. Tovább élt a gyümölcstermesztés, kialakult a háziipar jellegű faipar, híres faragók laktak itt ekkor. 1848-ban evangélikus harangtorony épült. Az 1848-49-es szabadságharcban 19 kisfaludi harcolt.

1885-ben Önkéntes Tűzoltó Egyesület, 1924-ben sportegyesület alakult. A második világháború 43 halottat követelt a falutól. 1945-ben 118 földigénylő között 302 kh. földet osztottak ki. 1965-ben művelődési ház épült. 1973-ban egyesítették a települést a szomszédos, szinte egybeépült Mihályival.

Az 1989-es népszavazás eredményeként Kisfalud visszanyerte önállóságát, 1990. január 1-jétől ismét önálló település. A község számára a postai, az orvosi, gyógyszertári, bolti és vendéglátóipari ellátás biztosított. Több mint 20 éve rendelkeznek vezetékes ivóvízzel, közel egy évtizede a földgáz-hálózat is kiépült. A föld mélyében a falu alatt jelentős mennyiségű szén-dioxid van, ezt a helyi gázüzem termeli ki és továbbítja Répcelakra. A kiaknázott kutakban termálvizet, gyógyvizet és kristályvizet találtak. Ezek hasznosítása a jövő feladata.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Balogh István (független)[3]
  • 1994–1998: Balogh István (független)[4]
  • 1998–2002: Balogh István (független)[5]
  • 2002–2006: Balogh István (független)[6]
  • 2006–2010: Balogh István (független)[7]
  • 2010–2014: Ódorné Árvai Margit (független)[8]
  • 2014–2019: Ódorné Árvai Margit (független)[9]
  • 2019–2024: Ódorné Árvai Margit (független)[10]
  • 2024– : Szabó-Kovács Szabina (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
760
757
749
737
685
664
687
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 1,1% németnek, 0,5% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,2%, evangélikus 26,9%, felekezeten kívüli 1,2% (12,4% nem nyilatkozott).[11]

Látnivalók

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből Kelemen Endréné írásának átdolgozásával.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b Kisfalud települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Kisfalud települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kisfalud települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  5. Kisfalud települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  6. Kisfalud települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  7. Kisfalud települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  8. Kisfalud települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. Kisfalud települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  10. Kisfalud települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  11. Kisfalud Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]