Bart
| Bart (Bruty) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Érsekújvári | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Alexander Hubač | ||
| Irányítószám | 943 55 | ||
| Körzethívószám | 036 | ||
| Forgalmi rendszám | NZ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 608 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 30 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 156 m | ||
| Terület | 20,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 55′ 00″, k. h. 18° 34′ 60″47.916667°N 18.583333°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 00″, k. h. 18° 34′ 60″47.916667°N 18.583333°E | |||
| Bart weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bart témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bart (szlovákul Bruty, németül: Barth) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Párkánytól 22 km-re északnyugatra fekszik, egy dombon.
Élővilága
[szerkesztés]A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván. 2023-ban 2 gólyafiókát számoltak össze.[2]
Története
[szerkesztés]1223-ban említik először Buruth néven. Többféle neve is volt, mint például Burth, Barth és végül Bart lett. Ezután kapta a szlovák nevét: Bruty.
Vályi András szerint "BART. Magyar falu Esztergom Vármegyében, fekszik Bars Vármegyének szélén, Libadfalva, és Gylva pusztával határoztatva, lakosai katolikusok, Szentegyházát Eszterházy Imre Hertzegsége építtette, e’ helységnek akkori földes Ura, most az Esztergomi Érsekségnek birtokában vagyon. A’ szerentsétlen idők kivetkeztették előbbeni szépségéből, és nagyságából; határbéli földgye jó, legelője elég, szőlői saványú bort termők, eladásra a’ Dunán, Esztergomban, és a’ Bánya Városokban, második Osztálybéli."[3]
Fényes Elek szerint "Bart, magyar falu, Esztergom, az uj rendezés szerint Komárom vármegyében, ut. p. Kéméndhez északnyugotra 1 óra. Határa róna és dombos, termékeny fekete föld; a lakosok birnak 1479 hold első, 740 hold második osztálybeli szántóföldet, 78 1/2 hold rétet, 406 kapa szőlőt; erdeje nincs. Lakja 936 katholikus paroch. templommal. – Birja az esztergomi érsek."[4]
A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott.
1938 és 1944 között – az első bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.
A második világháborús harcokban a község 90%-át lerombolták.
Lakosság
[szerkesztés]Lakosságszáma csökken, mivel sok az idős ember és kevés gyermek születik. Az üresen álló házakat gyakran magyarországiak veszik meg, és hétvégi házként használják.
A faluban a korábbi időszakokhoz képest jelentősen javult az infrastruktúra, részben annak is köszönhetően, hogy sok régi vályogházat új tulajdonosok vásároltak meg és teljesen felújították azokat. A turisztikai céllal felújított épületek munkalehetőséget is teremtenek.
1880-ban 1065 lakosából 999 magyar és 14 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 1109 lakosából 1106 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 1198 lakosából 1190 magyar és 8 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1168 lakosából 1155 magyar, 12 szlovák és 1 német anyanyelvű volt.
1921-ben 1323 lakosából 1313 magyar és 3 csehszlovák volt.
1930-ban 1240 lakosából 1163 magyar és 53 csehszlovák volt.
1941-ben 1087 lakosából 1078 magyar és 6 szlovák volt.
1970-ben 1165 lakosából 1149 magyar és 16 szlovák volt.
1980-ban 989 lakosából 968 magyar és 20 szlovák volt.
1991-ben 795 lakosából 761 magyar és 31 szlovák volt.
2001-ben 701 lakosából 636 magyar és 49 szlovák volt.
2011-ben 618 lakosából 512 magyar és 54 szlovák volt.
2021-ben 578 lakosából 446 (+9) magyar, 80 (+4) szlovák, 1 (+3) cigány, 1 egyéb és 50 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt szolgált Mészáros Imre (1811–1865) esztergomi kanonok, egyháztörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
- Itt szolgált élete utolsó hat évében, itt is halt meg és itt is nyugszik Gürtler Dénes (1881–1944) esperes-plébános, felvidéki magyar politikus, szlovákiai nemzetgyűlési és magyarországi országgyűlési képviselő.
- Itt szolgált Kő József (1902–1956) a Rákosi-rendszerben politikai okok miatt bebörtönzött papok egyike.
- Itt dolgozott Csepécz Szilvia (1965–2011) Madách- és IBBY-díjas szlovákiai magyar író, költő, szerkesztő-riporter, könyvtárvezető.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Bart gyönyörű szép, nagy, felújított templommal rendelkezik. A temető bejáratánál egy gyönyörű, fából faragott székelykapu fogadja a látogatókat. Kultúrháza nagyobb szabású rendezvények megrendezésére is megfelelő. A horgászat szerelmeseinek rendelkezésére áll egy Halastó és egy "Kőhíd", ahol kiélhetik szenvedélyüket (mindkét tó nyugodt környezetű, csöndes helyen terül el).
- Termálvíz. Az 1990 májusában befejezett mélyfúrási munkálatok 75,6 °C hőfokú, 30 g/l ásványianyag-tartalmú termálvizet eredményeztek. A furat mélysége 1927,6 m.
Hagyományok
[szerkesztés]Kurtaszoknya
Nem mindennapi népviselete a kurtaszoknya.[6] Ez úgy néz ki, hogy a női ruha derék része hosszabb és a szoknya pedig rövidebb. A néphagyomány szerint ez azért van, mert régen, a hódoltság idején, az esztergomi pasa rendeletbe adta a szoknya megrövidítését, hogy lássa az asszonyok, lányok bájait, lábait. A barti – és környékbeli – asszonyok eleget tettek a parancsnak, furfangosan a szoknyát a csípőnél (kb. 15-20 centire a derék alatt) egy úgynevezett pofándli tartja – hurkaszerűen összetekert anyagból (leggyakrabban vászonból) van –, ami a pruszlikra – mellényhez hasonló – van ráerősítve. Tehát amennyivel a szoknya megrövidült, annyival lett hosszabb a derékrész is. A viselethez piros hosszúszárú csizma tartozik.
Leggyakrabban ezt a szép és érdekes viseletet a barti Bíbic hagyományőrző csoport tagjain láthatja a nagyérdemű. Számos föllépésük van Szlovákiában, de Magyarországon is gyakran megfordulnak. Tavaly közel 30 felkérésnek tettek eleget. Csapatuk a mai napig is folyamatosan gyarapodik, most már lassan egyre több fiú is kedvet kap a néptánchoz.
Rendezvények
[szerkesztés]Minden évben megszervezik nyáron a falunapot, majd ősszel „A nagy barti hegyen szüretelnek…” című szüreti ünnepséget. Ezeken különböző néptánccsoportok mutatkoznak be.
A mára már hagyományossá vált regionális gyermeknapot június elején szervezik meg (a Csemadok közös szervezése a Pimpimpáré Játszóházzal). Itt a különböző kézműves foglalkozásokon kívül érdekes további programok várják a kicsiket, nagyokat, sőt még a felnőtteket is.
Ezenkívül különböző ünnepekkor akár egy rövid műsorral is kedveskednek a vállalkozó szelleműek, vagy akár a falut járva visznek egy kis színt a szürke hétköznapokba (különleges alkalmakkor).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://mojaobec.statistics.sk/html/sk.html?obec=SK0234503100
- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
- ↑ http://www.vasarnap.com/clanok.asp?cl=3812447[halott link] Vasárnap
Források
[szerkesztés]- Peter Gábor - Marek Gere - Martina Gereová 2018: Praveké sídlisko v Brutoch (okr. Nové Zámky). Iuxta Danubium 16.
További információk
[szerkesztés]
- Bart önkormányzatának honlapja[halott link]
- Községinfó
- A barti egyházközség honlapja Archiválva 2007. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Bart Szlovákia térképén
- Bart terveiről
- Falusi vendéglátás Barton Archiválva 2021. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Falusi vendéglátás. YouTube
- Gazdagodó kisközség, Vasárnap Újság
- Csemadok Bart Alapszervezet
Az Érsekújvári járás települései | ||
|---|---|---|
Érsekújvár (Nové Zámky) | ||
|  | |
|
Ez a szlovákiai Nyitrai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |