Muzsla (település)

	Muzsla (Mužla)
	A muzslai katolikus templom
	; Muzsla zászlaja
	; Muzsla zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Érsekújvári
Rang	község
Első írásos említés	1156
Polgármester	Farkas Iván
Irányítószám	943 52
Körzethívószám	036
Forgalmi rendszám	NZ
	Népesség
Teljes népesség	1912 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	37 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	121 m
Terület	51,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 47′ 32″, k. h. 18° 35′ 52″47.792222°N 18.597778°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 32″, k. h. 18° 35′ 52″47.792222°N 18.597778°E
	Muzsla weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Muzsla témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Muzsla (egyértelműsítő lap).

Nem tévesztendő össze a következővel: Muzslya.

Muzsla (szlovákul Mužla) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Kismuzsla, Csenke és Szentgyörgyhalma tartozik hozzá.

Fekvése

Párkánytól 10 km-re nyugatra fekszik, a Muzslai-patak mellett. 5196 hektáros kataszteri területe délen a Dunáig terjed, nyugaton a Csenkei-erdő legnagyobb része is Muzslához tartozik.

Muzslát érinti a 63-as főút Komáromot Párkánnyal összekötő szakasza, valamint a Párkány–Érsekújvár közötti 509-es főút (ez utóbbi a falutól mintegy 2 km-re északra halad). Mellékutak kötik össze Bélával (6 km) és Bátorkeszivel (15 km). Vasútállomása van a a Pozsony–Budapest fővonalon.

Nyugatról Karva, északnyugatról Búcs és Köbölkút, északról Sárkányfalva, Béla és Libád, északkeletről Kőhídgyarmat, keletről Ebed községekkel határos. Déli határát a Duna alkotja, a szemközti oldalon Lábatlannal és Nyergesújfaluval. Északi határának egy részét az 509-es út alkotja.

Muzsla négy kataszteri területre oszlik:

Muzsla
Kismuzsla (Malá Mužla)
Szentgyörgyhalma (Jurský Chlm)
Csenke (Čenkov)

Élővilága

Muzslán három különböző gólyafészket is észleltek. 2011-ben 5, 2012-ben 4, 2013-ban 5, 2014-ben 3, 2015-ben 2, 2018-ban 2, 2020-ban és 2022-ben 3, 2024-ben 4 fiókát számoltak össze az egyik fészekben. 2023-ban újabb fészek épült, melyben 3 fiókát, 2024-ben 5 fiókát neveltek fel.^[2]

Története

Területén már az újkőkorszakban is éltek emberek. A vonaldíszes kerámiák népének, valamint a zselizi kultúra tárgyi emlékei kerültek itt elő.

A község környékén két kisebb méretű ideiglenes római katonai tábor nyomait fedezték fel. 1156-ban Mosula néven említik először,^[3] neve a szláv „Mužilo” személynévből származhat. A Csenke major területén, a Duna partján egykor földvár állt, amelynek nyomai 1720 körül még jól látszottak. 1325-ben Muslai Jakab fogott bíraként szerepelt.^[4]

A falu Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát 1332-ben említi először a pápai tizedjegyzék, de valószínűleg ennél sokkal régebbi. 1337-ben már Kismuzslát is megemlítik, melynek Szent István tiszteletére szentelték templomát. Mindkét Muzsla ekkor az esztergomi érsek birtoka. 1550-ben négy adózó portája volt a községnek. 1570-ben az esztergomi szandzsák török adóösszeírásában Nagymuzsla 60 házzal szerepel, míg Kismuzsla ekkor már lakatlan.^[5] 1594-ben négy és fél portája létezett. 1622-ben ismét két faluként említik Alsó- és Felsőmuzsla néven, ekkor hét portája állt. 1647-ben a porták száma kilenc volt.

Vályi András szerint "MUZSLA. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik a’ Dunához közel, földgye jó, legelője elég, fája mind a’ két féle van, szőleje számos, el adásra jó módgya a’ Dunán, és Esztergomban, réttyét, és legelőének egy részét néha a’ Duna meg őnti."^[6]

Fényes Elek szerint „Muzsla, magyar falu, Esztergom, az uj r. sz. Komárom vgyében, Esztergomhoz nyugotra 1 órányira, 2000 kath. lak., paroch. templommal, gyógyszertárral, tisztiházzal. Róna határa első osztálybeli, s a lakosok birnak 1919 hold első, 958 3/4 hold második osztálybeli szántóföldet, 371 h. rétet, 1401 2/3 kapa szőlőt; van igen jó legelője és erdeje is. Birja az esztergomi érsek.”^[7]

Trianonig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, 1909-ig annak székhelye volt. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került. 1946-ban az elsők között innét tervezték deportálni a magyarokat Csehországba.^[8]

Népessége

1880-ban 2526 lakosából 2434 magyar és 13 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 2696 lakosából 2663 magyar és 25 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 2908 lakosából 2901 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 2942 lakosából 2934 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 3088 lakosából 2999 magyar és 64 csehszlovák volt.
1930-ban 3114 lakosából 2811 magyar és 231 csehszlovák volt.
1941-ben 3026 lakosából 2979 magyar és 18 szlovák volt.
1970-ben 2815 lakosából 2458 magyar és 345 szlovák volt.
1980-ban 2484 lakosából 2117 magyar és 345 szlovák volt.
1991-ben 2070 lakosából 1755 magyar és 267 szlovák volt.
2001-ben 1937 lakosából 1640 magyar és 268 szlovák volt.
2011-ben 1923 lakosából 1427 magyar, 380 szlovák, 9 cseh, 8 cigány és 94 ismeretlen nemzetiségű volt.^[9]
2021-ben 1912 lakosából 1464 (+102) magyar, 307 (+36) szlovák, 42 (+5) cigány, 19 (+2) egyéb és 80 ismeretlen nemzetiségű volt.^[10]

Oktatás, kultúra

Endrődy János Alapiskola és Óvoda – a magyar nyelvű alapiskolában mintegy 150 gyerek tanul.^[11] 2002-ben vette fel az 1856-ban elhunyt kántortanító, Endrődy János nevét.^[12]

Híres emberek

Itt született Nagy Márton (1804–1873) bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Itt született Mészáros Imre (1811–1865) esztergomi kanonok, egyháztörténész, az MTA levelező tagja.
Itt született Barak László (1953) felvidéki költő, író, publicista, novellista, közíró.
Itt szolgált Maszlaghy Ferenc esztergomi prépost-kanonok, választott püspök.
Itt szolgált Ürge Ignác (1840–1898) lazarista szerzetes és hittérítő Kínában.
Itt szolgált Csicsay Alajos (1938) pedagógus, író, szakíró.
Itt gyűjtött Majer István nagyprépost.
Pató Pál (1795. június 7. – 1855. április 28.)

Nevezetességei

Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1737-ben épült.
A katolikus templom mellett álló Szentháromság-szobrot 1912-ben állították.
Az 509-es út mellett álló határkeresztet 1779-ben állították.
A két világháború áldozatainak emlékműve a falu központjában levő parkban áll. Nagy János hetényi szobrászművész alkotását 1997-ben avatták fel.
Az alapiskola épülete (homlokzatán a magyar címerrel) 1912-ben épült.^[13]
Szent Flórián szobra.
A Csenkepuszta melletti füves puszta élővilágáról, ritka fajairól nevezetes. Megél itt a homoki nőszirom, a homoki kikerics, a báránypirosító, a szártalan csüdfű, a homokviola, a homoki ternye is, a csikófark pedig az egész Felvidéken csak itt fordul elő. Ugyancsak Csenke mellett található egy erdős puszta is, ahol megtalálható a fekete kökörcsin, a kései szegfű, a borkóró, a magyar kutyatej, valamint a vetővirág, amelynek a világon ez a legészakabbi előfordulási helye.^[14]
A szőlőhegyen több mint 300 pinceépület található.

Képtár

Muzsla központjában
Muzsla látképe nyugat felől
Címeres falutábla
Az Erdődy János Alapiskola a felújítás után
Kereszt 1913-ból
Nepomuki Szent János szobra
Kegytartó fülke a templomdombon
A katolikus templom
Postahivatal
Régi tűzoltókocsi a községháza előtt
Szent Flórián szobra
Kopjafa
A két világháború áldozatainak emlékműve
Park a község központjában
Kálvária a templom előtt
Szentháromság-szobor
A muzslai határkereszt az 509-es út mellett...
...és felirata 1779-ből
A Csenkei-erdő
Az Ebedi-csatorna Muzsla határában
Aratás Muzsla határában

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ bociany.sk Mužla
↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján^{[halott link]}
↑ "Knauz Nándor MTT XX, 249"; Géczi Lajos 1997: Anjou–kori Oklevéltár IX. 1325. Budapest–Szeged, 115 No. 191.
↑ Fekete Lajos: Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest 1943, 34–35.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Angyal Béla 2020: Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle 2020/1.
↑ Archivált másolat. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 30.)
↑ ma7.sk
↑ http://www.zsmuzla.edu.sk/intezmeny/jelen.html
↑ http://www.zsmuzla.edu.sk/intezmeny/nevado.html
↑ http://www.zsmuzla.edu.sk/intezmeny/mult.html
↑ Gaál Lajos, Görföl Jenő, Pomichal Richárd, Puss Vera, Simon Beáta, Simon Attila. Felvidék száz csodája – Rejtőzködő értékek nyomában, 18–19. o.. Totem Plusz Kft. (2005). ISBN 9635902360

Irodalom

Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 56 No. 143.
Milan Hanuliak 2015: Opevnené sídlisko v Mužle-Čenkove. In: K. Pieta - Z. Robak (ed.): Bojná 2 - Nové výsledky výskumov včasnostredovekých hradísk. Nitra.
Milan Hanuliak - Ivan Kuzma 2015: Mužla-Čenkov II - Osídlenie z 9.-13. storočia. Nitra.
Milan Hanuliak 2014: Sídlisko z poslednej tretiny 10. storočia v Orechovom sade z Mužle-Čenkova. In: Archaeologia historica 39/2, 679-687.
Milan Hanuliak 2013: Materiálna kultúra 9.–10. storočia z opevneného sídliska v Mužle-Čenkove. In: Archaeologia historica 38/1, 157-174.
Milan Hanuliak - Ivan Kuzma 2012: Vrcholnostredoveká osada v Mužle-Čenkove. Archaeologia Historica 37/1, 257-272.
Rábai Krisztina 2012: Anjou-kori oklevéltár XL. 1356
Ivan Kuzma 2005: Letecká prospekcia v Nitrianskom kraji. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 13-20.
1997 Muzsla – A kezdetektől 1920-ig.
Kuzma, I. 1996: Archeologické náleziská v katastri obce Mužla. Študijné zvesti AÚ SAV 32, 43-59.
Elena Hanzelyová–Ivan Kuzma–Ján Rajtár 1996: Letecká prospekcia na Slovensku. AVANS 1994, 81-88.
Milan Hanuliak–Ivan Kuzma–Peter Šalkovský 1993: Mužla-Čenkov I - Osídlenie z 9-12. storočia. Nitra
Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Muzsla (település) témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] y.sk Mužla

[3] A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján^{[halott link]}

[4] "Knauz Nándor MTT XX, 249"; Géczi Lajos 1997: Anjou–kori Oklevéltár IX. 1325. Budapest–Szeged, 115 No. 191.

[5] Fekete Lajos: Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest 1943, 34–35.

[6] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[7] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[8] Angyal Béla 2020: Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle 2020/1.

[9] Archivált másolat. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 30.)

[10] 7.sk

[11] ttp://www.zsmuzla.edu.sk/intezmeny/jelen.html

[12] ttp://www.zsmuzla.edu.sk/intezmeny/nevado.html

[13] ttp://www.zsmuzla.edu.sk/intezmeny/mult.html

[14] Gaál Lajos, Görföl Jenő, Pomichal Richárd, Puss Vera, Simon Beáta, Simon Attila. Felvidék száz csodája – Rejtőzködő értékek nyomában, 18–19. o.. Totem Plusz Kft. (2005). ISBN 9635902360

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

Sablon:Érsekújvári járás m v sz Az Érsekújvári járás települései
Érsekújvár (Nové Zámky)
Andód (Andovce) · Bajta (Bajtava) · Bánkeszi (Bánov) · Barsbaracska (Bardoňovo) · Barsfüss (Trávnica) · Bart (Bruty) · Béla (Belá) · Bellegszencse (Podhájska) · Bény (Bíňa) · Csornok (Černík) · Csúz (Dubník) · Dögös (Rastislavice) · Ebed (Obid) · Fajkürt (Dedinka) · Fűr (Rúbaň) · Garamkövesd (Kamenica nad Hronom) · Garampáld (Pavlová) · Gyarak (Kmeťovo) · Helemba (Chľaba) · Hull (Hul) · Ipolykiskeszi (Malé Kosihy) · Ipolyszalka (Salka) · Jászfalu (Jasová) · Jattó (Jatov) · Kamocsa (Komoča) · Kéménd (Kamenín) · Kicsind (Malá nad Hronom) · Kisbaromlak (Branovo) · Kisgyarmat (Sikenička) · Kisújfalu (Nová Vieska) · Kolta (Kolta) · Komáromcsehi (Čechy) · Komáromszemere (Semerovo) · Komját (Komjatice) · Köbölkút (Gbelce) · Kőhídgyarmat (Kamenný Most) · Kürt (Strekov) · Leléd (Leľa) · Libád (Ľubá) · Mánya (Maňa) · Muzsla (Mužla) · Nagysurány (Šurany) · Nána (Nána) · Nyitramalomszeg (Lipová) · Nagykér (Veľký Kýr) · Ohaj (Dolný Ohaj) · Özdöge (Mojzesovo)· Párkány (Štúrovo) · Pozba (Pozba) · Rendve (Radava) · Sárkányfalva (Šarkan) · Szentmihályúr (Michal nad Žitavou) · Szímő (Zemné) · Szőgyén (Svodín) · Tardoskedd (Tvrdošovce) · Tótmegyer (Palárikovo) · Udvard (Dvory nad Žitavou) · Újlót (Veľké Lovce) · Valkház (Vlkas) · Zsitvabesenyő (Bešeňov) · Zsitvafödémes (Úľany nad Žitavou)