Ugrás a tartalomhoz

Tokaji borvidék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj
Világörökség
Szőlőültetvény légifelvételen
Szőlőültetvény légifelvételen
Adatok
OrszágMagyarország
Világörökség-azonosító1063-001
TípusKulturális helyszín
KritériumokIII, V
Felvétel éve2002
Elhelyezkedése
Tokaji borvidék (Magyarország)
Tokaji borvidék
Tokaji borvidék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48°, k. h. 21°48.000000°N 21.000000°EKoordináták: é. sz. 48°, k. h. 21°48.000000°N 21.000000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokaji borvidék témájú médiaállományokat.

A Tokaji borvidék[1] vagy Tokaj-hegyaljai borvidék (röviden Hegyalja vagy Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidéke, 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 88 124[2] hektár. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven.[3]

A borvidék jelképe és egyik központja Tokaj városa, amely világhíre révén egész Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője.

Földrajz

[szerkesztés]
A borvidék a világörökség része
Tokaji borvidék
A régió elhelyezkedése
A régió elhelyezkedése
Adatok
Minőségbesorolási kategóriaI. II. osztályú szőlőkataszter
Besorolás éve1737
OrszágMagyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén vármegye
BorrégióTokaji borrégió
Éghajlatkontinentális
Talajösszetevőkvulkanikus tufán kialakult fekete nyiroktalaj
Régió területe6202 hektár
Szőlőfajtákfurmint, hárslevelű, sárga muskotály, zéta, kövérszőlő, kabar
Érési időszakszeptember, október
Bortermeléstokaji aszú, tokaji szamorodni
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokaji témájú médiaállományokat.

A Tokaji borvidék 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben terül el, mintegy 5478 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 27 település határában.

A borvidék kontinentális éghajlatú. A legtöbb helyen vulkanikus alapkőzet (andezit, riolit, s ezek tufái), illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró, minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők. A löszösebb talajú részeken (pl. Kopasz-hegy), az alacsonyabb savtartalom miatt, lágyabb karakterű borok születnek, ezen dűlők alkalmasabbak illatosabb fajták termesztésére. Az aszúsodást, vagyis nemes rothadást előidéző Botrytis cinerea penészgomba nem csak Tokaj-Hegyaljára jellemző, több más borvidéken megtalálható (Arad-hegyalja, Mór). Azonban a termőhely, a különleges mikroklíma, a környező folyók (Bodrog, Tisza) és a megfelelő szőlőfajta (furmint, hárslevelű, sárga muskotály, zéta, kövérszőlő, kabar) egymásra találásának eredményeképpen itt évről évre bekövetkezik az aszúsodás. A borvidék riolittufába vájt pincerendszereinek jellegzetes sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes pincepenész, a Cladosporium cellare, ami viszont (a Botrytis cinereával ellentétben) a világon csak itt, és a Rajna-menti borpincékben fordul elő. Ez a gomba a tokaji borok minőségének biztosításában fontos szerepet játszik, szabályozza a pincék levegőjének páratartalmát.

Települései

[szerkesztés]

A Tokaji borrégió egyetlen borvidékből, a Tokaji borvidékből áll. A borvidék kiterjedését a Tokaj oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának „Körülhatárolt terület” fejezete határozza meg.[4] Ez alapján a borvidék a következő 27 települést foglalja magában:[5]

Hegyaljai táj

Elnevezése

[szerkesztés]

A Tokaj-Hegyalja elnevezés Tokaj városáról és az eredetileg csak Hegyalja nevű környező vidékről kapta a nevét. A magyar Hegyalja elnevezést már a 16. században használták. A térség latin Districtus Submontaneus, azaz „Hegyaljai kerület” neve később közigazgatási beosztásként is feltűnt.

Tokaj várát a 16–17. században X Európa-szerte ismerték, ezért a külföldi borkereskedők a „tokaji bort” keresték az egész Hegyalján, és a vidék Európa-szerte mint „Tokaj hegyvidéke” (latinul: Montium vitiferorum Tokaiensis, németül: Tokayer Gebürg vagy Tokajer Wein-Gebürg) néven vált ismertté. Ez lassanként a magyarországi szóhasználatban is polgárjogot kapott, és a területet a 18. századtól kezdve Tokaj-Hegyaljának kezdték nevezni, a hivatalos Hegyalja név mellett. Ez utóbbit csak a 20. század elejétől váltotta fel hivatalosan is a Tokaj-Hegyalja név.[6]

Történelem

[szerkesztés]
19. század végi tokaji palackok
Hegyaljai táj

Hogy Tokaj környékének (Hegyalja) déli lejtőit kik ültették be szőlővel először, azt ma már biztonsággal megállapítani nem lehet. Annyi azonban bizonyos, hogy már a honfoglalás előtt is volt itt szőlőművelés.

A tatárjárás után az országba IV. Béla király hívott be újlatin nyelven beszélő szőlőműveseket, akik Olaszi (Bodrogolaszi), Sárospatak, Tállya (eredetileg a francia taille, 'irtás' 'erdőirtás' szóból) és Liszka (Olaszliszka) községekben telepedtek le. Ők, a minden bizonnyal vallon vincellérek voltak azok, akik megvetették a hegyvidék világhírének alapjait, magukkal hozva délebbre (vagy nyugatabbra) fekvő hazájuk jeles szőlőfajtáit, s a fejlettebb borkultúrájukat. Elképzelhető az is, hogy a legjelesebb hegyaljai szőlőfajta, a furmint is francia, netán olasz eredetű („mea nec Falernae temperant vites, neque Formiani pocula colles” Horatius).

Az aszúkészítés hirtelen megjelenése, valamint szőlőfajták átvétele arra utalnak, hogy a mohácsi vész után a Szerémi borvidékről is érkeztek onnan elmenekült vincellérek.[7]

A tokaji borok

[szerkesztés]

Az alapborok mellett az aszúszemekkel kevert „élő” fürtök együtt feldolgozása révén készül a szamorodni, illetve évszázados technológia alkalmazásával a tájegység legfontosabb bora, az aszú. A tokaji borok a nemespenésszel borított falú, sokszor több száz méteres pincelabirintusokban elhelyezett fahordókban érlelődnek. A legjobb minőségű tokaji borokat Tokaj, Tarcal, Tolcsva, Mád, Bodrogkeresztúr, Erdőbénye, Sárospatak és Tállya községek környékén készítik.

A tokaji bor kitűnőségét Hegyalja talajának és éghajlatának sajátos együtthatása alakította ki. Ezt az is bizonyítja, hogy számos délibb fekvésű hegyvidéken kísérleteztek a tokaji szőlőfajták termelésével, azokat teljesen hegyaljai módon kezelték, az ott termelt borok mégis messze elmaradtak a hegyaljai borok mögött, de még fajtajellegük is teljesen elérő volt.

Hogy miként fejti ki a talaj és az éghajlat itt Hegyalján e páratlan átalakító képességét szőlőfajtáinkra, sőt az idegenből a Hegyaljára importált fajtákra is, erre többféle magyarázat is született. Egyesek szerint a Hegyalja trachyt-rhyolit málladék talaja a szőlő zamatanyagának képzéséhez kiválóbb mennyiségben szolgáltatja a megfelelő anyagokat, míg mások inkább éghajlati sajátosságokkal magyarázták a hegyaljai szőlő nagy cukortartalmát, s az abból sajtolt bor finomságát. Valószínű azonban, hogy a két tényező együttes hatásának köszönhető, vagyis mindkettő nélkülözhetetlen:

  • A trachyt kőzetekből képződött talajféleségek a növényi tápanyagokon kívül előnyös fizikai tulajdonságukkal szolgálják a szőlőkultúrát, nagyfokú hőelnyelő képességüknél fogva nemcsak hamarabb melegszenek fel, mint más talajok, hanem a szőlő érési időszakában naplemente után is sokáig megtartják a meleget.
  • Az éghajlat sajátossága főleg érés tekintetében érvényesül; forró nyár, szép egyenletes ősz, a nappal gyakori kánikulaszerű hőség, s később – októberben a deres hajnalokat követő verőfényes nappalok, s főleg, ha mindez kellő esőzésekkel váltakozik; beáll az aszúképződés, a hegyaljai szőlőérés koronája.

A Tokaji borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort – palackozott borok kivételével – behozni nem szabad. Ezzel a borvidék borai, borkülönlegességei fokozott védelemben részesülnek.

Tokaji aszú

[szerkesztés]
Bővebben: Tokaji aszú
Herceg Windisch-Graetz Lajos borhirdetése – 1902
Tokaji borcímkék a 20. század elejéről
Aszú és szamorodni borreklámok a 20. század elejéről
Tokaji borplakát 1938-ból

Tokaj a legnevezetesebb, világszerte ismert borvidékünk. Bár a szőlészetnek és borászatnak évezredes hagyományai vannak e térségben, világhíre azonban csak 17. században emelkedett, amikor a kései szüret és borkészítési eljárás eredményeként híressé vált a borvidék rangos borkülönlegessége, a tokaji aszú. Az aszú a tokaji bor koronája, mely 8-10 éves korában éri el palackképességét.

A legenda szerint az aszúbor készítését a 17. században Szepsi Laczkó Máté, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, majd később bényei (Erdőbénye) prédikátor találta fel, aki a fejedelemasszony újhelyi (Sátoraljaújhely) Oremus szőlőjének terméséből készítette az első nektárt, s azzal mint húsvéti borral, lepte meg úrnőjét. E történeti adat hitelességét Kazinczy Ferenc feljegyzése erősíti meg, aki Kazinczy Pétert, a fejedelemasszony jószágigazgatóját nevezte meg az említett feljegyzésben a történelmi adat forrásául. Ezt a legendát alaposan és hitelt érdemlően cáfolta meg azóta Zelenák István történész.[8]

Zelenák István, Tokaj történésze azonban rátalált egy iratra, amely bizonyítja, hogy már jóval Szepsi Laczkó Máté előtt is ismerték az aszú bort. Garai Máté 1571-ben halt meg, és örökösödési levelében említést tesz több hordónyi „Asszú Szőlő Bor”-ról. Így az eddigi források szerint feltehető, hogy a Garaiak készítették az első ismert aszú bort.

Amikor XIV. Lajos megkóstolta a tokaji bort, a „le vin des rois et le roi des vins” elnevezéssel illette, ami latinul vált ismertté: „vinum regum, rex vinorum” (ejtése: vínum regum, rex vinórum), azaz „királyok bora, borok királya”.

A tokaji máslás

[szerkesztés]

A tokaji máslás az aszúnál megmaradt seprőre felöntött mustból készült borféleség.

A tokaji bor hírneve

[szerkesztés]

Régi mondás, hogy a tokaji bor a borok királya, és a királyok bora. Ez a felséges magyar borkülönlegesség valóban a legkülönb az elsőrangú magyar borfajták közül, és valóság az is, hogy számos koronás fő asztalának egyik kelléke volt a tokaji bor. De nem csupán a királyoké, hanem a művészetek koronázatlan fejedelmeié is.[9]

A muzsikusok között Mozartról hírlett, hogy kedvelt italai közé tartozott a Tokaji, sőt szövegírója, Lorenzo Da Ponte abbé is a hódolói közé tartozott. Feljegyezték, hogy 1786-ban, amikor a Don Giovanni szövegkönyvét írta, munka közben állandóan ott volt az asztalán egy palack jó tokaji.

A nagy német költő Goethe még a Faustba is beleszőtte Tokaj borának hírét. A Faust első részében, Auerbach pincéjében szerepelteti a tokajit. Brandler, a dőzsölő alakok egyike ezt mondja:

Brandler:
Megvallom én
A savanyút nem kedvelem
Adj nékem
Egy pohár igazi édes bort.
Mefiszto:
Azonnal kap kegyed
Egy pohár tokajit…

1815-ben Bécsben az ifjú Schubert kezébe került Gabriele Baumberg bécsi költőnőnek (Batsányi János későbbi feleségének) 1800-ban megjelent verseskötete. Közötte szerepelt az 1795 táján íródott „Lob des Tokayer” (A tokaji bor dicsérete) című bordala, amely annyira megragadta a fiatal zeneköltő fantáziáját, hogy néhány nappal később el is készítette zenei kompozícióját, a Tokaji bordal zenéjét. Baumberg költeménye korabeli fordításban így hangzik:

„Ó Tokaj, drága nedve
Királyi asztalon
Megnő lantomnak kedve,
Ha csepped ihatom,
Ha vágyom új gyönyörre,
Ha ismét szenvedek,
Te napként fölhevíted,
Félig holt szívemet
„Ó Tokaj, drága nedve
Te felséges barát,
Tőled velőm s a csontom
Erő, tűz járja át.
Új élet kél eremben
Ha iszom cseppjeid,
Nektárod italából
Engem új láng hevít.
„Ó Tokaj, drága nedve
Te királyi ital,
Legyen, mint gondűzőé
A tied ez a dal.
Ha mélyen sújt a bánat,
Deríted kedvemet,
Bátorrá lesz a gyáva,
Ha issza nedvedet…

Gróf Fáy István zenetudós, a pesti Nemzeti Színház zenei életének akkori irányítója 1854-ben levélben kereste meg Rossini mestert, a nagy zeneköltőt, hogy a Nemzeti részére készítsen el egy tetszőleges témájú operát vagy egy balett muzsikáját. (Akkoriban a Nemzeti volt hivatott operákat, balettet is bemutatni, csak később az Operaház megépülését követően vált ketté a komolyzenei és a prózai ág.) Rossini mester akkoriban már visszavonult, és nem teljesítette ezt a felkérést. Kedves levélben közölte mindezt Fáy intendánssal, s írását azzal fejezte be, hogy Magyarországot nagyon szereti, s a tokaji bor soha sem hiányzik asztaláról…

Pincészetek

[szerkesztés]
6 puttonyos tokaji aszú az Oremus pincészetből[10]
Amikor borkombinátban állították elő a Tokajit (1977)
Pincészet Tulajdonos Kulcsemberek Település Szőlőterület (ha) Megjegyzés
Árvay Családi Pincészet[11] családi vállalkozás Árvay János Rátka 17 Az év bortermelője 2003 (Árvay János)
Bene Pincészet Bodrogkeresztúr
Béres Szőlőbirtok és Pincészet Erdőbénye 45[12]
Bodvin Mád
Bodnár Pincészet Borház[13] családi vállalkozás Dr. Bodnár Sándor Sátoraljaújhely
Budaházy- Fekete Kúria Pincészet családi vállalkozás Dávid Rémusz Erdőbénye 15
Demeter Zoltán Pincészet - Tokaj családi vállalkozás Demeter Zoltán Tokaj 7 Borászok Borásza 2007

Magyarország legnépszerűbb borászata - Borbarát magazin (2007)

Az év bora (Tokaji Furmint "Veres" 2009 - Wine Spectator - Matt Kramer - USA 2011)

Az év bora - Tokaji Aszú 2008 - Borigo magazin (2015)

2018 legizgalmasabb borai - Tokaji Cuvée "Eszter" 2013 - Decanter UK (2019)

Demetervin Mád
Dereszla Pincészet Bodrogkeresztúr 60
Disznókő Szőlőbirtok AXA-Millésimes (francia) Mészáros László (birtokigazgató) Mezőzombor 150 Az év pincészete 2005
Dobogó Pincészet Zwack Izabella és Domokos Attila Domokos Attila (borász) Tokaj 5 Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka 2020 – Kisbirtok kategória [14]
Eskol Pince Tállya
Evinor Pincészet csaladi pincészet Simkò Sàndor Sárospatak 25
Götz Pincészet családi pincészet Götz István Hercegkút
Grand Tokaj Zrt.[15] Magyar Állam Áts Károly (főborász)[16] Tolcsva 70 1100 ha területről, 2000 kistermelőtől vásárol fel szőlőt
Gróf Degenfeld Pincészet Tarcal 100
Hangavári családi pincészet Bodrogkisfalud 15
Hímesudvar családi pincészet Várhelyi Péter Tokaj 3
Homoky család pincészete Tállya
Kőporosi és Gomboshegyi pincesor Hercegkút
Kiss István Pincészete (Fitomark-94 Kft.) családi vállalkozás Dr. Kiss István (borász) Tolcsva 35
Kun Lajos pincészete Sárospatak
Lengyel Ottó pincéje családi vállalkozás Lengyel Ottó Abaújszántó 1,5
Maison Aux Pois családi pincészet Kulcsár Gábor Mád Decanter World Wine Awards, Bronz fokozat: Sauvignon Blanc, Furmint Blanc
Mádi Borház Baranyai Béla (borász) Mád
Monte Tokaj Szőlőbirtok és Pincészet Abaújszántó
Patricius Borház Kékessy Dezső, Kékessy Katinka[17] Dr. Molnár Péter (birtokigazgató), Varga István (borászati vezető)[18] Bodrogkisfalud 85[17] Az év pincészete 2016[19]
Rákóczi Pince Sárospatak
Royal Tokaji Borászat (angol) Mád 107[20] Az év bortermelője 2012 (Áts Károly)
Sajgó Családi Pincészet Tolcsva
Samuel Tinon családi pincészete Olaszliszka
Szepsy[21] családi vállalkozás Szepsy István Mád 49 Az év bortermelője 2001 (Szepsy István)
Szilágyi Pincészet Szilágyi László Sátoraljaújhely
Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok Michel Reybier (francia) Makai Gergely (borász) Tokaj 55[22]
Tokaj Nobilis Bodrogkeresztúr
Tokaj Oremus[23] Vega Sicilia (spanyol) Bacsó András Tolcsva 115 Az év pincészete 2003
Tokaj Pendits Abaújszántó
Tóth Zoltán Pincészete családi vállalkozás Tóth Zoltán Sátoraljaújhely 40
Varkoly Családi Pincészet Szerencs
Ungvári Pince Sátoraljaújhely

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár, 2012. december 16. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
  2. ↑ Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (angol nyelven). [2018. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 7.)
  3. ↑ A Világörökség Listán szereplő magyar helyszínek (magyar nyelven). Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Világörökség Titkárság. [2013. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
  4. ↑ Tokaj OEM termékleírása
  5. ↑ Tokaj OEM termékleírása, 8. változat
  6. ↑ Balassa Iván: Zempléni Múzsa. [2007. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 31.)
  7. ↑ Szerémség (magyar nyelven). borneked.hu. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  8. ↑ 6477587: Szepsi Laczko Mate HU.pdf (angol nyelven). Issuu. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
  9. ↑ Sebestyén Ede: A tokaji bor dicsérete, Delibáb, 1933. október 21. cikke alapján
  10. ↑ A Tokaj Oremus 1993-ban alakult. [2018. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 7.)
  11. ↑ Szőlőink (magyar nyelven). Árvay Családi Pincészet. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  12. ↑ A birtokról (magyar nyelven). Béres Szőlőbirtok és Pincészet, 2018. [2018. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 2.)
  13. ↑ Archivált másolat. [2019. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 6.)
  14. ↑ László, Szakács: Kihirdettük a Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka 2020 díj nyerteseit! (magyar nyelven). Bor és Piac, 2020. szeptember 28. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  15. ↑ https://grandtokaj.com/
  16. ↑ Áts Károly (magyar nyelven). Elitbor, 2013. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  17. ↑ a b Történet (magyar nyelven). Patricius Borház Kft., 2018. (Hozzáférés: 2018. november 1.)
  18. ↑ A csapat (magyar nyelven). Patricius Borház Kft., 2018. (Hozzáférés: 2018. november 1.)
  19. ↑ A Patrícius Borház lett az Év Pincészete (magyar nyelven). Agrárminisztérium Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárság, 2016. október 20. (Hozzáférés: 2018. november 1.)
  20. ↑ Boraink (magyar nyelven). Royal Tokaji. [2018. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 2.)
  21. ↑ Szepsy (magyar nyelven). Szepsy. [2013. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  22. ↑ Első osztályú terroir (magyar nyelven). Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok, 2018. (Hozzáférés: 2018. november 2.)[halott link]
  23. ↑ Tokaj Oremus (angol nyelven). Tokaj Oremus. [2013. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 25.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tokaji_borvidék&oldid=27654700”