Tolnai borvidék

Tolnai borvidék
Adatok
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna, Baranya és Fejér vármegye
Borrégió	Pannon borrégió
Éghajlat	kontinentális
Talajösszetevők	lösz
Szőlőfajták	Chardonnay, Sauvignon blanc, Rajnai rizling, Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Kadarka

A Tolnai borvidék Magyarország délnyugati részén található, Tolna, Baranya és Fejér vármegyékben, összesen 2900 hektáron. A szőlőültetvények többnyire enyhe lejtésűek, déli kitettségűek és védett domboldalakon fekszenek.

Részei, hegyközségei

• Tolnai körzet: Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gyönk, Györköny, Kölesd, Madocsa, Paks, Sárszentlőrinc, Tengelic, Tolna
• Völgységi körzet: Aparhant, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Dúzs, Györe, Hidas, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagymányok, Tevel, Závod,
• Tamási körzet: Felsőnyék, Hőgyész, Igar, Iregszemcse, Lajoskomárom, Magyarkeszi, Nagyszékely Nagyszokoly, Ozora, Pálfa, Pincehely, Simontornya, Tamási, Tolnanémedi településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Megkülönböztetett dűlők:

• Bonyhád: Aranybánya, Szőlő-domb
• Bonyhádvarasd: Kereszt-dűlő
• Lajoskomárom: Fülöp-hegy
• Simontornya: Derék-hegy, Mózsé-hegy
• Paks: Hideg-völgy, Sánc-hegy
• Gyönk: Ködmön-hegy

A borvidék egyik fő büszkesége a györkönyi pincefalu, amit éppen mostanában fedeznek fel újra, az egykori présházak hagyományőrző, értékmentő felújítása folyik.

Története

A Tolnai borvidék 1998-tól tartozik a borvidékek sorába, a szőlőművelés azonban jóval régebb óta jelen van, egészen a keltákig, ill. rómaiakig nyúlik vissza.

Az Árpádkorban a szép számmal alapított apátságok mindegyikében megtalálhatjuk a jól művelt szőlőket, melyért sokat fáradoztak a bencés és cisztercita szerzetesek. A török megszállás erősen visszavetette a területen folyó szőlőtermesztést.

Ezt követően a Duna-menti borvidékekre települő németek itt is megjelennek, akik a XVI. századra már teljesen visszaszorult szőlőtermesztés újbóli felvirágoztatásában fontos szerepet játszottak.

Filoxéra

A borvidék a filoxéra-járvány előtti időkben érte el legnagyobb kiterjedését. Ekkoriban a vörösborok domináltak, elsősorban a rácok által behozott Kadarka.

A járvány óriási pusztítást okozott, azonban a vidék a védekezésben is élen járt.

Talajadottságok és klíma

A borvidék talajképző kőzete a lösz, az ültetvények kisebb részben települtek csak homokra, és előfordul barna erdőtalaj is, valamint találunk szőlőültetvényeket mészlepedékes csernozjom talajokon is. A löszréteg helyenként igen vastag, például Hőgyésznél eléri a 70 métert is.

Klímája mérsékelten meleg és nedves. Jellemzően enyhe a tél és száraz, napfényes a nyár. A legcsapadékosabb hónap a május és a június. Az uralkodó szélirány északnyugati. Éves napsütéses órák száma 2060, évi középhőmérséklet 11,8 °C, évi átlagos csapadékmennyiség 590 mm.

Szőlészet és borkészítés

Kézi és gépi szüret megengedett minden Tolnai oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék esetén. Ez alól kivételt jelent a dűlőszelektált, a válogatott szüretelés, késői szüretelésű és töppedt szőlőből készült kifejezéssel megkülönböztetett Tolnai bor, mely csak kézzel szüretelhető.

Jellemző szőlőfajták

Chardonnay, Sauvignon blanc, Rajnai rizling, Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Kadarka.

Hegyközség(ek)

•    név: Tolnai Borvidék Hegyközségi Tanácsa
•    cím: 7050 Bonyhád, Zrínyi Miklós utca 3.
•    e-mail cím: [[1]]

Források

• https://web.archive.org/web/20191211132604/https://www.boraszportal.hu/magyarorszag-borvidekei/tolnai-borvidek-13
• https://web.archive.org/web/20191211132601/https://boraszat.kormany.hu/download/b/cc/72000/Tolna%2520term%25C3%25A9kle%25C3%25ADr%25C3%25A1s.pdf
• https://web.archive.org/web/20170617112505/http://fish.fomi.hu/letoltes/nyilvanos/vingis/22_Tolna_OEM_Oldal_1_2016.jpg